na ja, a komfortzóna nagy úr. meg a pénztárca is. mert amíg egy motort tudok fentartani, azt is már majdnem luxus kategóriába sorolva, addig sokat nem gondolkozok, hogy inkább robogót kellene hajtanom a városban, az általános magyar utakon legjobb egy kátyútűrő endúró, de ha kiteszem az országból a lábamat, akkor váltsak át túra gépre, vagy ha valami nagy, bulis találkozóra megyek, akkor ideiglenesen átülök egy bőrtáskás csopperre. biztosan vannak ilyen emberek, de nem ez a jellemző.
de ahogy írtad, meg kell nézni, hogy mire is használja jellemzően a sofőr, és ahhoz választani. szerintem jó választás volt az xj a túrázásokhoz. mert lehet, hogy sport-túra, de inkább túrás, mint sportos. és az, hogy 5000 fölött van a nyomaték maximuma, akkor a 4-5000 körüli használattal pont jó, hogy legyen még tartaléka. meg kényelmes és nem túldizájnolt, mint a mai rombuszos csodák. na jó, ez csak a saját értékmércém, leragadva a 80-90-es éveknél, senki ne sértődjön meg, aki a modern vagy futurisztikus vonalakat szereti.
"véleményem szerint bármilyen jármű /.../ akkor mutatja meg az igazi és általában legjobb arcát ha nyomatékmaximum környékén használják.. szépen elforgatják addig ameddig azt a mérnökök kitalálták, és azon a sebességen utaznak vele ami a fordulatszám kétharmada körül van."
Ez akkor egy ilyen gyári értékek esetén:
Max Power: 65.6 kW / 90 hp @ 8000 rpm (Max Power Rear Wheel 61.7 kW / 83.9 hp @ 8250)
Max Torque: 86 Nm / 8.8 kgf-m / 63 ft-lb @ 6000 rpm
Minden motornak van egy komfort zónája, ahol ideális a működése, minél szélesebb ez a tartomány, annál jobb a motor. Ha ez találkozik a motoros elvárásaival, és vezetési szokásaival / azaz: a motoros komfortzónájával/, szerelem van.
Ha nem, akkor az ellenkezője.
Vannak érdekes kivételek is.
Sokan úgy használják a motorjukat, hogy a motorkerékpár nem marad a komfortzónáján belül /pl. sportmotor 4-5000 fordulaton vagy mondjuk egy chopperral terepeznek, túramotorral városoznak stb./ és mégis szeretik a motorjukat, nem érzik, hogy valami nagyon nem stimmel. Ez számomra rejtély és azt gondolom róla, hogy a motoros nem ért a motorozáshoz, mert akkor miért vett olyat?
Olyan is van, hogy a motoros a motor komfortzónáját szolgálja és nem a magáét /pl. gyorsabban megy mint a vérmérséklete vagy pl. beletörődik abba, hogy robogóval lassan megy és nem tud váltani, pedig váltós motort szeretne, krosszozik, pedig gerinc sérve van stb. / Ezek a kényszer motorozók, mert a motor komfortzónájának engedelmeskedve motoroznak és nem a saját ízlésük szerint.
Vannak kényszermotorozók, akik ráadásul nem is tudják, hogy azok, ők a legszánalmasabbak. Ilyen voltam pl. én is az FZ6-al, amikor 150-nel közlekedtem vele a városban, mert valójában a motor kényszerítette ezt ki belőlem. Sokáig nem jöttem rá, hogy tulajdonképpen rabszolgaként csak a motor igényeit szolgáltam, nem a magamét. Mert akkor miért van az, a 250-es Jawa-val 80-nál nem unatkozom és nem szeretnék gyorsabban menni? / pl. azért, mert a motor komfortzónája egybeesik ezzel a sebességgel, ami harmónia, sokszor a közlekedés feltételeivel is, ami még több harmónia és az is lehet, hogy én sem akarok száguldozni, csak rosszul ismertem magamat, valójában a motorozás harmóniáját keresem, ami nem egyenlő a sebességgel./
Ha a motor komfort zónája nem harmonizál a jellemző közlekedési feltételekkel, az megint nagy baj. Pl. egy sportmotor gyorshajtáshoz vezet, dög nehéz széles chopperral városban beragadsz a sorban, egy lassú robogóval nem tudod felvenni a közlekedés ritmusát stb.
Legyen harmónia a motoros reálisan felismert igénye és tudása, a motor komfortzónája és a legtöbbször választott vagy egyszerűen csak adódó közlekedési feltételek között. Szerintem ez az élménymotorozás titka. Egy Riga is lehet boldogság és egy ezres Suzuki is porfogó, nem biztos, hogy a nagyobb motor a jobb, épp ellenkezőleg, akár egy 500-as motor is több endorfint termelhet, persze amíg nem szólal meg bennünk a nagyra vágyás sikító frásza.
..meg minek is kéne egy három mázsás motor megtartását erőltetni (legyen bármekkora is a pilóta), ha éppen úgy jön ki a lépés, hogy álló helyzetben valami miatt kibillent az egyensúlyból és el akar dőlni, hát akkor dőljön el, mintsem hogy valami sérülést összeszedjen az ember a nagy erőlködésben. Állóhelyzeti eldőlésből nagy kár (ha sík talajra dől, nem padkára, vagy hasonló kiálló tárgyra), vagy akkora kár úgyse tud keletkezni, ami a motoros saját sérülésével egy lapon lenne említhető. Ilyenkor jobb hagyni hadd dőljön, és menekülni alóla.
Földúton párszor kidőlt alólam a 900... de egészen addig semmi baja se lett amíg ez álló..kvázi állóhelyzetben történt.
ha már ilyen jó témát dobtunk fel, azért be kell vallanom, hogy kecskemétről 110-120 körüli volt a tempó. gyorsabban max előzéskor "szeretek" menni, mert annál a tempónál már nagyon rángatja a turbulencia a sapimat. 120-ig még oké, de 140-nél már nagyon nem kényelmes. a moci még bőven bírná, de nagyon le kell húzni a fejemet, az meg nem olyan kényelmes hosszú távon. de valóban azért szeretem a "lassú" tempót, mert a tájat is akarom látni, és nem csak a felező vonalat.
meg mivel a kettő nagyon kívül van még két felnevelni való gyerkőc is, így anyával együtt meg pláne inkább az óvatos tempót tartom előnyösnek. de jó, hogy a hegyre is felmegy velünk és a csomagokkal együtt.
de én is kocogni szeretek hosszabb távon, mert a sprintelést nem bírom sokáig.
egyébként nekem is 5,5 az átlag.
Álló helyzetben utassal és cuccal a Divit sem tartod meg, főleg, ha az ellenkező irányba borul.
Mellesleg én nagyon szerettem az FJR-t, egy kezesbárány gép, igazi jó túramotor. A gyakorlópálya feladatai erőlködés nélkül teljesíthetők vele - nem a moci, hanem a kezelő személyzet tudása a szűk keresztmetszet .
A gyerkőc születésekor adtam el, most viszont a Divi is bőven elég .....
Megnéztem tényleg 805 mm az ülésmagasság. A jelenlegi motoromnak szintén. Mégis az FJR magasabbnak tünt, valószínüleg a széles ülés miatt. A súlya is jelentős teletankolva 292 kg amit megtartani lábujjhegyen amikor dőlni akar utassal cuccal együtt hát emberes dolog lehet. Ha megindul viszont stabil talán tulságosan is. Kicsit nehéz kibillenteni oldalirányba kanyarodáshoz. Az ára viszont jelentős BMW szint, csak réteg motor lesz belőle szerintem.
Én a 600as XJ-mmel 110-115 körül szeretek menni, ilyenkor 6.ban 5000 környékén van a fordulat, ilyenkor jár a legszebben a motor, ilyenkor már érzem, hogy haladok, de még nincs túl nagy menetszél, nem kellemetlen. Többel csak akkor megyek, ha előzni kell vagy ha tényleg nagyon sietek, arról nem is beszélve, hogy a legtöbb út itthon nem teszi lehetővé, hogy többel menjek, nem is tudom melyik a rosszabb, a sok kátyú, a keresztbordák, vagy a nyomvályúk, mind életveszélyes tud lenni nagy tempónál, a figyelmetlen idiótákról meg nem is beszélve...
Hú mi volt itt?
Okfejtések pro és kontra.
Én azért érzek némi ellentmondást a Dipshit kolléga által leírtakban.
Mindenki meg van hibbanva, aki 1000-es ( vagy nagyobb ) sportgépet használ, mert az kényelmetlen, ráz, fáraszt, nem ergonomikus, stb. stb., mennyivel jobb a túragép, nem igaz?
Na de 140-150-el túrázni? Idehaza?
Hááát, valahogy nehéz társítani a két dolgot...
Az angol srác nettó barom volt... aki kereszteződésbe olyan tempóval, pláne úgy hogy előtte még előz is megy bele, az számíthat ilyen következményekre. Abban a videóban egy meglepő dolog volt, hogy egyáltalán nem vette el a gázt a srác ott sem, ahol keresztező forgalomra lehet számítani. Teljesen készületlenül érte a kanyarodó autó.. semmi fékkészenlét, vagy kikerülési manőver nem volt a tarsolyában, hogy megoldja a szitut. Csak azt nem értem, akkor hogy mert oda cirka 160-as tempóval berongyolni.
Amúgy én akárhányszor ha megpróbálom felvenni a forgalom ritmusát, városban ez kifejezetten igaz, annál több atrocitás ér. Egyszerűen sokkal nyugodtabban, kevesebb kényes szituációt megélve lehet a forgalomnál gyorsabban motorozni. Nem ér utol senki, hogy aztán a seggemben csináljon óvatlan manővereket, nem váltanak úgy sávot, hogy szólnom kelljen, hogy hékás, én még itt vagyok.. mert amint lehet átugrom a forgalom sűrűjét, és elébe megyek a dolgoknak. Akkor vagyok nyugodt ha nincs előttem senki.. így igazából állandóan előzésben vagyok nagy forgalomban.
Én is hasonló preferenciák mentén kerestem motort amikor a Divit vettem.. de ettől függetlenül teljesen biztos hogy nem tudnám huzamosabban 90-100-as tempóval használni, mert megölne rajta az unalom. Pláne itthon, ahol már nem nagyon van olyan út amin nem jártam volna.
A 90-100-as tempó egyébként jó, 3.ban vagy 4.-ben, kellően kanyargós úton.
Valamint arra is rájöttem, hogy olyan sokat nem jelent a Divinél hogy 100-zal vagy 140-150-el motorozok vele. Mert előbbi esetben sem tudtok vele 5,5 alá menni, de jobb lesz az 5,7-nek inkább, utóbbiban meg 6,5 körül fogyaszt, nem nagy differencia. 7-8 literes fogyasztáshoz már nem elég a stabil nagy tempó..azért jobban meg kell küzdeni..ilyen meg ritkán fordul elő.
A gumit meg így se falja eszeveszettül.. 17 ezer fölött van a PR2-esekben, és még van bennük párezer kilométer..mellesleg a széle is kopik nem csak a közepe.
Mivel ugyan akkora az ülésmagassága mint a Divimnek, így valószínűleg nem sok gondom lenne vele. 750-es SuperTenerével is megbirkóztam, pedig annak majdnem 87 centi az ülésmagassága.. a a 900-as Divinek meg az FJR-nek is csak 80-81 körül van.
A kérdésedre meg is adtad a választ: teljesen mást jelent számomra a motorozás élménye! Nekem a 120+ tempó nem "kényelmes túratempó", hanem folyamatos összpontosítás az útra, autósokra, minden környező ingerre maximálisan. Itt egyszer tévedhetsz, vagy találkozhatsz egy hülyével, esélyed sincs...
Lásd például a legutóbbi angol videót, ami körbe ment a neten.
Ez engem fáraszt, és nem is érdekel.
Munkámból adódóan egész héten napi 10 órát küzdök a forgalomban, versenyzek az idővel, balekokat kerülgetek, bosszankodok idióták miatt, nem értem, hogy kaphatott ennyi közlekedésre alkalmatlan jogosítványt...
A motorozás lenyugtat, pihentet, relaxál, boldogít, felfrissít, stb.
De ezzel a tempóval!
A 90-100 sebességgel nem tartok fel senkit, aki "normálisan" közlekedik, aki gyorsabb, az kerüljön ki, még segítem is az előzésben.
Miért ilyen mocim van?
Mert csóró vagyok :)))
Adott összegért a legjobb állapotú motort kerestem. Ezt dobta a gép :)
Nem tudtam olyat venni, amire vágyom, mert az legalább duplája. Nekem bőven elég 50Le, de lett bő 90. Pedig mikor a Suzukit eladtam, megfogadtam, hogy többet ilyen erős gépet nem veszek, mert minek? Aztán lett egy még erősebb, de ez valahogy lágyabb, még túrásabb, könnyebb megállni, hogy ne húzd a fülét. Ha egyszer tele lesz a buxám, olyat veszek, amilyet én akarok. Max 200kg, és 50-60 paci.
Addig ez van :)))
Valaki majd jól jár vele, nem dohányzó, garázsban tartott, megkímélt gép, női utastól :)))
Az FJR1300-ast biztos nem élveznéd le sem érne a lábad róla. Nekem is inkább csak lábujjhegy, ugy viszont beindítás nélkül rajta ülve elöre sem tudtam lökni magamat még félméterre se. Nem tudom mit csesztem el a próbakörön rajta de nekem még dinamikus sem volt igazán. Nem éreztem azt az erőt ami majd kétszerese az enyémnek, még tán annyit sem, pedig betettem az S módba vagy azt hiszem így utólag. Nagy nehéz dög amit a kanyarokba belekellett rakni, nem csak belelibben. Viszont rohadt kényelmes, és tényleg jó dolog a menetközben állítható plexi. Azért vesz az ember nagyobb motort én legalábbis, hogy legyen tartalék, és ha kell bírja a kétszemélyt hegynek fel is lazán. Igazából ezt a jelenlegit sem használom nagyobb tempóval stb. mint a 600-as Divit, de ha kell van még tartalékom. A kis Diviből azért hamar kitudott fogyni a szusz. Az MT 07-es viszont nagyon tetszett két fővel is agilis volt nem kelltt agyon pörgetni, nem éreztem gyengébbnek a TDM-nél. Rohadt kezes volt a kanyarokban, szerintem kicsi, könnyű kanyarvadászgép, de hosszúturákra szerintem több okból sem alkalmas.
Végül nem igazán lehet van rá lehetőség ma Magyarországon 120-130 felett biztonságosan közlekedni, nem is erőltetem. Néha viszont jó egy kis lassú sétamotorozás, nem mindig a rohanás, de ez már a korral is jár. És nem akarok ha nem muszáj 250-es motorral prüttyögni mégha azt maximálisan ki is tudnám motorozni
Én azt gondolom, a motorozás élvezete mindenkinek más és más. Volt FJR-em 144 pacival és közel ugyanilyen nyomatékkal, ami egyébiránt azt tette lehetővé, hogy ötösben a "pincéből" gyorsítva is tudjak közlekedni.
Általában kényelmes 100-110-es túratempóval jöttem mentem, mindazonáltal, tudtam ott van a tartalék erő. Ha kellett mentem tempósabban (tudva, egy hátsó gumi ilyenkor csereérett lesz, ezért is csak ritkán száguldoztam), de ha olyan helyen gurultam akkor 60-70-es sebességgel csigáskodtam.
Most, a kis Divi ugyanolyan élvezetet nyújt, bár pörgetni kell. Az általános sebesség intervallum így valamelyest kitágult - persze lefelé 90-110km/órára -, de nem zavar.
Egyszóval, szerintem nem a gép hoz össze hasonló beállítottságú vaslovasokat, hanem a mentalitásuk.
A 900-as Divi hivatalosan sport-túra motor, nem mintha a felhasználókat olyan nagyon szokta volna érdekelni, hova lövi be a gyártó a termékét.
Nem valószínű, hogy osztatlan sikere lesz a véleményemnek, de én így gondolkodok erről..
A gixxer és társai egyáltalán nem utcára valók.. függetlenül attól hogy 600-as vagy 1000-res. A 600-as ha nincs pörgetve nem megy, állandóan figyelni kell, hogy az élhető fordulatszámtartományban dolgozzon a motor (de igaz ez a legtöbb 100 lovat megugró nem sportmotor S4 600-ra is), ha pedig végigváltogatja az ember a sebességeket, akkor meg arra eszmél, hogy nemcsak a kresznél, de a józan észnél is gyorsabban megy, vagy pedig arra, hogy ugyan nem száguldozik, de ha nem lendületből megy bele egy-egy közlekedési szituációba akkor gangolhat is vissza kettőt, vagy akár hármat, hogy valami történjen.. ne csak egy közepesen forgatott GS500 ereje legyen vele. Az 1000-resek meg.. na ha egy literes sportmotort valaki tényleg vidáman akar használni, és forgatja azt, hip hopp életidegen tempónál találja magát úgy, hogy még van 2-3 leforgatható fokozata. Na ilyen aztán tényleg minek utcára?!
Azon a pár megszállott őrültön kívül, akik nagyjából képesek az utcán folyamatosan az élettel teli fordulatszám tartományban használni ezeket a motorokat.. és már több szezont is túléltek, na azokon kívül elégedetten szerintem csak a halvérű magamutogató idióták járnak sportmotorral. Mondjuk az okosabbak erre elég hamar rájönnek azért, aztán vagy elkezdenek pályázni járni, vagy lecserélik közúti motorozásra alkalmasabb járműre a meglévő gépüket.
Mert mi élvezet van abban ha a kőkemény futómű ráz, viszont a kis sebesség miatt értelmét veszti a képességei jelentős részének, a menetszélre nem lehet ráfeküdni (140-150 alatt nem lehet), de a csutkakormány azért kikészíti a kart, a hátat és a nyakat is, mert utcai forgalomban való közlekedésre teljesen alkalmatlan az a póz amit fel kell venni, a drága pénzért árul 180-as gumi széle aszfaltot meg akkor látott utoljára amikor belement a delikváns a kátyúba.. most tényleg, elhiszi valaki, hogy azok az emberek akik nem száguldoznak (a szó kispolgári értelemben vett jelentése szerint) a sportmotorjukkal azok élvezik a motorozást? Mert ha ők élveznek is közben valamit, az biztos nem a motorozás élménye lesz, hanem valami egészen más...valami nagyon torz preverzió; dominával se jár templomba senki, pedig értelme nagyjából ugyanannyi lenne.
Éppen ezért nem fordult meg a fejemben soha, hogy valaha is sportmotorom legyen, hogy utána azt az utcán használjam..mert élvezettel nem lehet, csak maximum ideig-óriág.
A sportmotoros intermezzo után...véleményem szerint bármilyen jármű, függetlenül az erejétől és kerekeinek számától, akkor mutatja meg az igazi és általában legjobb arcát ha nyomatékmaximum környékén használják.. szépen elforgatják addig ameddig azt a mérnökök kitalálták, és azon a sebességen utaznak vele ami a fordulatszám kétharmada körül van. Egyértelműen ekkor a legnagyobb az adott jármű élvezeti értéke. Huzamosabban ettől többet kicsikarni egy járműből már kényelmetlen lehet, kevesebbet meg szimplán dögunalom.
Éppen ezért gondolom azt, hogy a 900-as Divi egy eléggé élvezhető, nagyon kellemesen motorozható motor, mert a szabályos városi tempó kivételével, folyamatosan lehet úgy használni, hogy az élvezhető legyen.. őrült nagy sebesség nélkül, mégis gyorsan, szépen elforgatva a fokozatokat. Annyira van erős, hogy ésszerű körülmények között soha ne legyen kevés az erőtartaléka, de annyira meg nem erős, hogy ne lehessen feszt tegezni.
Éppen ezért se gondolom, hogy sportmotor kéne nekem, mert teljesen jól elvagyok és élvezem a 140-160 közötti utazótempót, ahol a Divi is leginkább az elemében van. Itt egy igazi sportmotor megintcsak maga lenne a dögunalom.
A motor számomra legalább annyira élvezeti cikk, mint közlekedési eszköz, éppen ezért tartom nagyon furcsának, hogy mi visz rá titeket (dani416 és Toneres) arra, hogy úgy használjátok ezeket a motorokat amire talán még a 600-as xj is túlzás lenne.. vagy nektek akkor teljesen mást jelent a motorozás élménye, mint nekem. Minek egy 900-as motor, ha még 50 lovat se használtok ki belőle? 80-110-es tempó között használva szinte bármilyen 30-50 ló közötti motor életteltelibb és élvezetesebb lenne mint a 900.
Mielőtt megkapnám, hogy nótórius száguldozó lennék (ha lehet hogy egyes nézőpontokból így is van), valószínűleg egy 250-es CBF-et is tudnék ugyan ilyen elégedettséggel és élvezettel használni,mindenféle hiányérzet nélkül, csak akkor valószínűleg 90-110 között lenne a jellemző tempóm.. mert azon a motoron, az a vidám tartomány. Abban viszont már egyáltalán nem vagyok biztos, hogy egy FJR-t, vagy XX-et is tudnék ennyire szeretni és élvezni (annak ellenére sem, hogy nem vetném el egyik vételét se ha úgy alakulna), pusztán azért mert a saját vidám tartományom és egy 150 ló körüli sport-túra motor vidám tartománya már nem feltétlen alkot közös halmazt.. vagy nem elég nagyot.
Szóval szerintem akkor jár mindenki a legjobban ha a saját vidám zónája és a motorjáé között van átfedés.
de ahogy írtad, meg kell nézni, hogy mire is használja jellemzően a sofőr, és ahhoz választani. szerintem jó választás volt az xj a túrázásokhoz. mert lehet, hogy sport-túra, de inkább túrás, mint sportos. és az, hogy 5000 fölött van a nyomaték maximuma, akkor a 4-5000 körüli használattal pont jó, hogy legyen még tartaléka. meg kényelmes és nem túldizájnolt, mint a mai rombuszos csodák. na jó, ez csak a saját értékmércém, leragadva a 80-90-es éveknél, senki ne sértődjön meg, aki a modern vagy futurisztikus vonalakat szereti.
Ez akkor egy ilyen gyári értékek esetén:
Max Power: 65.6 kW / 90 hp @ 8000 rpm (Max Power Rear Wheel 61.7 kW / 83.9 hp @ 8250)
Max Torque: 86 Nm / 8.8 kgf-m / 63 ft-lb @ 6000 rpm
az 5-6 ezres fordulatszám környéke?
Minden motornak van egy komfort zónája, ahol ideális a működése, minél szélesebb ez a tartomány, annál jobb a motor. Ha ez találkozik a motoros elvárásaival, és vezetési szokásaival / azaz: a motoros komfortzónájával/, szerelem van.
Ha nem, akkor az ellenkezője.
Vannak érdekes kivételek is.
Sokan úgy használják a motorjukat, hogy a motorkerékpár nem marad a komfortzónáján belül /pl. sportmotor 4-5000 fordulaton vagy mondjuk egy chopperral terepeznek, túramotorral városoznak stb./ és mégis szeretik a motorjukat, nem érzik, hogy valami nagyon nem stimmel. Ez számomra rejtély és azt gondolom róla, hogy a motoros nem ért a motorozáshoz, mert akkor miért vett olyat?
Olyan is van, hogy a motoros a motor komfortzónáját szolgálja és nem a magáét /pl. gyorsabban megy mint a vérmérséklete vagy pl. beletörődik abba, hogy robogóval lassan megy és nem tud váltani, pedig váltós motort szeretne, krosszozik, pedig gerinc sérve van stb. / Ezek a kényszer motorozók, mert a motor komfortzónájának engedelmeskedve motoroznak és nem a saját ízlésük szerint.
Vannak kényszermotorozók, akik ráadásul nem is tudják, hogy azok, ők a legszánalmasabbak. Ilyen voltam pl. én is az FZ6-al, amikor 150-nel közlekedtem vele a városban, mert valójában a motor kényszerítette ezt ki belőlem. Sokáig nem jöttem rá, hogy tulajdonképpen rabszolgaként csak a motor igényeit szolgáltam, nem a magamét. Mert akkor miért van az, a 250-es Jawa-val 80-nál nem unatkozom és nem szeretnék gyorsabban menni? / pl. azért, mert a motor komfortzónája egybeesik ezzel a sebességgel, ami harmónia, sokszor a közlekedés feltételeivel is, ami még több harmónia és az is lehet, hogy én sem akarok száguldozni, csak rosszul ismertem magamat, valójában a motorozás harmóniáját keresem, ami nem egyenlő a sebességgel./
Ha a motor komfort zónája nem harmonizál a jellemző közlekedési feltételekkel, az megint nagy baj. Pl. egy sportmotor gyorshajtáshoz vezet, dög nehéz széles chopperral városban beragadsz a sorban, egy lassú robogóval nem tudod felvenni a közlekedés ritmusát stb.
Legyen harmónia a motoros reálisan felismert igénye és tudása, a motor komfortzónája és a legtöbbször választott vagy egyszerűen csak adódó közlekedési feltételek között. Szerintem ez az élménymotorozás titka. Egy Riga is lehet boldogság és egy ezres Suzuki is porfogó, nem biztos, hogy a nagyobb motor a jobb, épp ellenkezőleg, akár egy 500-as motor is több endorfint termelhet, persze amíg nem szólal meg bennünk a nagyra vágyás sikító frásza.
Földúton párszor kidőlt alólam a 900... de egészen addig semmi baja se lett amíg ez álló..kvázi állóhelyzetben történt.
meg mivel a kettő nagyon kívül van még két felnevelni való gyerkőc is, így anyával együtt meg pláne inkább az óvatos tempót tartom előnyösnek. de jó, hogy a hegyre is felmegy velünk és a csomagokkal együtt.
de én is kocogni szeretek hosszabb távon, mert a sprintelést nem bírom sokáig.
egyébként nekem is 5,5 az átlag.
Mellesleg én nagyon szerettem az FJR-t, egy kezesbárány gép, igazi jó túramotor. A gyakorlópálya feladatai erőlködés nélkül teljesíthetők vele - nem a moci, hanem a kezelő személyzet tudása a szűk keresztmetszet
A gyerkőc születésekor adtam el, most viszont a Divi is bőven elég .....
Okfejtések pro és kontra.
Én azért érzek némi ellentmondást a Dipshit kolléga által leírtakban.
Mindenki meg van hibbanva, aki 1000-es ( vagy nagyobb ) sportgépet használ, mert az kényelmetlen, ráz, fáraszt, nem ergonomikus, stb. stb., mennyivel jobb a túragép, nem igaz?
Na de 140-150-el túrázni?
Hááát, valahogy nehéz társítani a két dolgot...
SZERINTEM!
A lényeg, hogy ez egy olyan univerzális motor, ami többféle igénynek is megfelel
Amúgy én akárhányszor ha megpróbálom felvenni a forgalom ritmusát, városban ez kifejezetten igaz, annál több atrocitás ér. Egyszerűen sokkal nyugodtabban, kevesebb kényes szituációt megélve lehet a forgalomnál gyorsabban motorozni. Nem ér utol senki, hogy aztán a seggemben csináljon óvatlan manővereket, nem váltanak úgy sávot, hogy szólnom kelljen, hogy hékás, én még itt vagyok.. mert amint lehet átugrom a forgalom sűrűjét, és elébe megyek a dolgoknak. Akkor vagyok nyugodt ha nincs előttem senki.. így igazából állandóan előzésben vagyok nagy forgalomban.
Én is hasonló preferenciák mentén kerestem motort amikor a Divit vettem.. de ettől függetlenül teljesen biztos hogy nem tudnám huzamosabban 90-100-as tempóval használni, mert megölne rajta az unalom. Pláne itthon, ahol már nem nagyon van olyan út amin nem jártam volna.
A 90-100-as tempó egyébként jó, 3.ban vagy 4.-ben, kellően kanyargós úton.
Valamint arra is rájöttem, hogy olyan sokat nem jelent a Divinél hogy 100-zal vagy 140-150-el motorozok vele. Mert előbbi esetben sem tudtok vele 5,5 alá menni, de jobb lesz az 5,7-nek inkább, utóbbiban meg 6,5 körül fogyaszt, nem nagy differencia. 7-8 literes fogyasztáshoz már nem elég a stabil nagy tempó..azért jobban meg kell küzdeni..ilyen meg ritkán fordul elő.
A gumit meg így se falja eszeveszettül.. 17 ezer fölött van a PR2-esekben, és még van bennük párezer kilométer..mellesleg a széle is kopik nem csak a közepe.
Lásd például a legutóbbi angol videót, ami körbe ment a neten.
Ez engem fáraszt, és nem is érdekel.
Munkámból adódóan egész héten napi 10 órát küzdök a forgalomban, versenyzek az idővel, balekokat kerülgetek, bosszankodok idióták miatt, nem értem, hogy kaphatott ennyi közlekedésre alkalmatlan jogosítványt...
A motorozás lenyugtat, pihentet, relaxál, boldogít, felfrissít, stb.
De ezzel a tempóval!
A 90-100 sebességgel nem tartok fel senkit, aki "normálisan" közlekedik, aki gyorsabb, az kerüljön ki, még segítem is az előzésben.
Miért ilyen mocim van?
Mert csóró vagyok :)))
Adott összegért a legjobb állapotú motort kerestem. Ezt dobta a gép :)
Nem tudtam olyat venni, amire vágyom, mert az legalább duplája. Nekem bőven elég 50Le, de lett bő 90. Pedig mikor a Suzukit eladtam, megfogadtam, hogy többet ilyen erős gépet nem veszek, mert minek? Aztán lett egy még erősebb, de ez valahogy lágyabb, még túrásabb, könnyebb megállni, hogy ne húzd a fülét. Ha egyszer tele lesz a buxám, olyat veszek, amilyet én akarok. Max 200kg, és 50-60 paci.
Addig ez van :)))
Valaki majd jól jár vele, nem dohányzó, garázsban tartott, megkímélt gép, női utastól :)))
Végül nem igazán lehet van rá lehetőség ma Magyarországon 120-130 felett biztonságosan közlekedni, nem is erőltetem. Néha viszont jó egy kis lassú sétamotorozás, nem mindig a rohanás, de ez már a korral is jár. És nem akarok ha nem muszáj 250-es motorral prüttyögni mégha azt maximálisan ki is tudnám motorozni
Én azt gondolom, a motorozás élvezete mindenkinek más és más. Volt FJR-em 144 pacival és közel ugyanilyen nyomatékkal, ami egyébiránt azt tette lehetővé, hogy ötösben a "pincéből" gyorsítva is tudjak közlekedni.
Általában kényelmes 100-110-es túratempóval jöttem mentem, mindazonáltal, tudtam ott van a tartalék erő. Ha kellett mentem tempósabban (tudva, egy hátsó gumi ilyenkor csereérett lesz, ezért is csak ritkán száguldoztam), de ha olyan helyen gurultam akkor 60-70-es sebességgel csigáskodtam.
Most, a kis Divi ugyanolyan élvezetet nyújt, bár pörgetni kell. Az általános sebesség intervallum így valamelyest kitágult - persze lefelé 90-110km/órára -, de nem zavar.
Egyszóval, szerintem nem a gép hoz össze hasonló beállítottságú vaslovasokat, hanem a mentalitásuk.
Nem valószínű, hogy osztatlan sikere lesz a véleményemnek, de én így gondolkodok erről..
A gixxer és társai egyáltalán nem utcára valók.. függetlenül attól hogy 600-as vagy 1000-res. A 600-as ha nincs pörgetve nem megy, állandóan figyelni kell, hogy az élhető fordulatszámtartományban dolgozzon a motor (de igaz ez a legtöbb 100 lovat megugró nem sportmotor S4 600-ra is), ha pedig végigváltogatja az ember a sebességeket, akkor meg arra eszmél, hogy nemcsak a kresznél, de a józan észnél is gyorsabban megy, vagy pedig arra, hogy ugyan nem száguldozik, de ha nem lendületből megy bele egy-egy közlekedési szituációba akkor gangolhat is vissza kettőt, vagy akár hármat, hogy valami történjen.. ne csak egy közepesen forgatott GS500 ereje legyen vele. Az 1000-resek meg.. na ha egy literes sportmotort valaki tényleg vidáman akar használni, és forgatja azt, hip hopp életidegen tempónál találja magát úgy, hogy még van 2-3 leforgatható fokozata. Na ilyen aztán tényleg minek utcára?!
Azon a pár megszállott őrültön kívül, akik nagyjából képesek az utcán folyamatosan az élettel teli fordulatszám tartományban használni ezeket a motorokat.. és már több szezont is túléltek, na azokon kívül elégedetten szerintem csak a halvérű magamutogató idióták járnak sportmotorral. Mondjuk az okosabbak erre elég hamar rájönnek azért, aztán vagy elkezdenek pályázni járni, vagy lecserélik közúti motorozásra alkalmasabb járműre a meglévő gépüket.
Mert mi élvezet van abban ha a kőkemény futómű ráz, viszont a kis sebesség miatt értelmét veszti a képességei jelentős részének, a menetszélre nem lehet ráfeküdni (140-150 alatt nem lehet), de a csutkakormány azért kikészíti a kart, a hátat és a nyakat is, mert utcai forgalomban való közlekedésre teljesen alkalmatlan az a póz amit fel kell venni, a drága pénzért árul 180-as gumi széle aszfaltot meg akkor látott utoljára amikor belement a delikváns a kátyúba.. most tényleg, elhiszi valaki, hogy azok az emberek akik nem száguldoznak (a szó kispolgári értelemben vett jelentése szerint) a sportmotorjukkal azok élvezik a motorozást? Mert ha ők élveznek is közben valamit, az biztos nem a motorozás élménye lesz, hanem valami egészen más...valami nagyon torz preverzió; dominával se jár templomba senki, pedig értelme nagyjából ugyanannyi lenne.
Éppen ezért nem fordult meg a fejemben soha, hogy valaha is sportmotorom legyen, hogy utána azt az utcán használjam..mert élvezettel nem lehet, csak maximum ideig-óriág.
A sportmotoros intermezzo után...véleményem szerint bármilyen jármű, függetlenül az erejétől és kerekeinek számától, akkor mutatja meg az igazi és általában legjobb arcát ha nyomatékmaximum környékén használják.. szépen elforgatják addig ameddig azt a mérnökök kitalálták, és azon a sebességen utaznak vele ami a fordulatszám kétharmada körül van. Egyértelműen ekkor a legnagyobb az adott jármű élvezeti értéke. Huzamosabban ettől többet kicsikarni egy járműből már kényelmetlen lehet, kevesebbet meg szimplán dögunalom.
Éppen ezért gondolom azt, hogy a 900-as Divi egy eléggé élvezhető, nagyon kellemesen motorozható motor, mert a szabályos városi tempó kivételével, folyamatosan lehet úgy használni, hogy az élvezhető legyen.. őrült nagy sebesség nélkül, mégis gyorsan, szépen elforgatva a fokozatokat. Annyira van erős, hogy ésszerű körülmények között soha ne legyen kevés az erőtartaléka, de annyira meg nem erős, hogy ne lehessen feszt tegezni.
Éppen ezért se gondolom, hogy sportmotor kéne nekem, mert teljesen jól elvagyok és élvezem a 140-160 közötti utazótempót, ahol a Divi is leginkább az elemében van. Itt egy igazi sportmotor megintcsak maga lenne a dögunalom.
A motor számomra legalább annyira élvezeti cikk, mint közlekedési eszköz, éppen ezért tartom nagyon furcsának, hogy mi visz rá titeket (dani416 és Toneres) arra, hogy úgy használjátok ezeket a motorokat amire talán még a 600-as xj is túlzás lenne.. vagy nektek akkor teljesen mást jelent a motorozás élménye, mint nekem. Minek egy 900-as motor, ha még 50 lovat se használtok ki belőle? 80-110-es tempó között használva szinte bármilyen 30-50 ló közötti motor életteltelibb és élvezetesebb lenne mint a 900.
Mielőtt megkapnám, hogy nótórius száguldozó lennék (ha lehet hogy egyes nézőpontokból így is van), valószínűleg egy 250-es CBF-et is tudnék ugyan ilyen elégedettséggel és élvezettel használni,mindenféle hiányérzet nélkül, csak akkor valószínűleg 90-110 között lenne a jellemző tempóm.. mert azon a motoron, az a vidám tartomány. Abban viszont már egyáltalán nem vagyok biztos, hogy egy FJR-t, vagy XX-et is tudnék ennyire szeretni és élvezni (annak ellenére sem, hogy nem vetném el egyik vételét se ha úgy alakulna), pusztán azért mert a saját vidám tartományom és egy 150 ló körüli sport-túra motor vidám tartománya már nem feltétlen alkot közös halmazt.. vagy nem elég nagyot.
Szóval szerintem akkor jár mindenki a legjobban ha a saját vidám zónája és a motorjáé között van átfedés.