Hengerenként van a karbi! Mindkét hengerbe kormos a gyertya, múltkor még a jó hengerbe őzbarna volt! 8-9 ezres fordulaton már elkezd kihagyni, szakaszos hangja lenni, durrogni! 11ezret szokott forogni és utána szabályozni!
probáljatok bele való menetet szerezni mert minimális szökés kurva sokat számít.pl kiadhatja a két henger közti különbséget egy 0,2 bar is.De mivel hőmérséklet függő a probléma....tudom,hogy írtad,hogy a karbi tiszta ...de ha hidegen jó azt el tudom képzelni,hogy azért megy mert a hidegindításhoz alapból dúsabb keverék kerül a hengerbe.És ahogy melegszik az beáll az üzemi hőmérséklethez tartozó normál keverékre.Szóval én még mindig arra tippelnék,hogy nem kap rendesen üzemanyagot(feltéve ha hengerenként van a karbi) vagy a gyertya hőértéke vagy hibája(de mivel felcserélted ez elég meggyőző)
Sziasztok! Nem javult meg a gs500! Kompresszio a 2 hengerben ugyan akkora, trafókat, pipákat, kábeleket, gyertyákat felcseréltem és mégis a bal oldali henger nem jo! karbik tiszták.a jó henger gyertyája is kormos! Hidegen még úgy ahogy megy a gép, de ha már jó meleg, akkor csak 1 henger jár! Mi lehet a hiba?
Szóval akkor a kérdés még mindig él.Hogy mérjük kétüteműnél a henger sűrítési arányát a köböléssel?Alsó holt ponttól vagy a járatok dugattyú által lezárt alsó pontjától? Sajnos mindkettőre találtam utalást külföldi oldalakon.Valahol megemlítették,hogy gyártótól is függhet,hogy a gyári értéket miről adta meg.
Ezt csak azért rakom be,mert ha már 10éve így volt a suliban...nem gondoltam,hogy azóta változott.De ezek szerint az emberek még mindig keverik a kompressziót a henger sűrítési végnyomással.
"A tévesen kompressziómérõnek nevezett kézimûszer nem a motor kompresszióviszonyát méri, hanem az egyes hengerek sûrítési végnyomását. Sajnos a köznyelv ezt is kompressziónak nevezi. A sûrítési végnyomás Bar-ban mérendõ, és nyomásértéket ad meg. Ez a nyomásérték motordiagnosztikai szempontból nem száz százalékos, de arra talán jó, hogy az egyes hengerek épségét egymással összehasonlítsa.
A felsõ rajz a felsõ holtpontot (FHP) mutatja, az alsó pedig az alsó holtpontot (AHP). A piros és a kék jelölésû térfogatok viszonya adja a sûrítési viszonyszámot, a kompresszióviszonyt. Ezzel szemben a sûrítési végnyomás annyit tesz, hogy a fenti rajzon kitekerjük a gyertyát, a helyére egy nyomásmérõt teszünk és leolvassuk a mért értéket.
A sûrítési viszonyszám, a kompresszióviszony az égéstér és a teljes hengertérfogat hányadosa, viszonya. Az égéstér alatt itt nem a hengerfej égésterét értjük, hanem azt a teljes térfogatot, ami "megmarad" akkor, amikor a dugattyú felsõ holtponton van. A hengerfejben nem mindig van égéstér, vannak lapos hengerfejek:például Ford Escort MkI egyes motorjai. A hengerfej égésterét kiszámolni - már, ha van neki - szinte lehetetlen, ezért "köbölni" szokás: skálázott orvosi fecskendõbõl híg olajat, vagy benzint (vigyázat, gyorsan párolog!) öntenek a feje tetejére fordított hengerfej égésterébe. A kapott adatot "köbcentiben" feljegyzik. Ugyanígy ki kell köbölni a dugattyú tetejében levõ zsebeket. A "tarajos" dugattyú mérése még bonyolultabb. Ezután, ha a dugattyú "nem jár fel" a blokk tetejéig, hozzá kell adni annak a hengeres testnek a térfogatát, amit a dugattyú alapja (egy kör) és az adott szintkülönbség (pl 2 vagy 3 milliméter) ad ki. Ehhez a magassághoz még a hengerfejtömítés vastagságát (összenyomott állapotban) is hozzá kell adni! Látszik, hogy vannak egyszerûen és bonyolultabban számolható égésterek.
A teljes térfogat nagyon egyszerû: a fent kiszámolt égéstér-térfogathoz hozzáadják a dugattyú lökete (magasság) és a hengerfurat (átmérõ) által kifeszített hengeres test térfogatát. Kaptunk egy "kicsi" (az oldalsó képen pirossal jelölt) és egy "nagy" (a képen kék) térfogatot. A "kicsit" elosztjuk a "naggyal", és megkaptuk a viszonyszámot. "egy per" alakban szokás megadni, mint azt már írtam: 1:9, 1:11, stb.
Ez a két fogalom - a kompresszióviszony és a sûrítési végnyomás - az, amit az Interneten és a köznyelvben a leggyakrabban kevernek össze, vagy értelmeznek félre."
A kompressziómérés nem a kompresszióviszony meghatározása miatt történik, hanem a motor kopottságát, a szelepek zárását ellenőrzik(4t), illetve több hengeres motornál nincs-e valamelyik henger lemaradva. Szerintem :)
A motorom 12:1-es kopresszióviszonnyal rendelkezik és 12-15 bar a megfelelő érték a szervízkönyv szerint, ha nincs 1-1,5 baros eltérés a hengerek között. A kompresszió végnyomás változik a motor élete során, a kompresszióviszony jó esetben nem.
De az az igazság, hogy sok kompressziómérő csak saccol, nem a legpontosabb értéket mutatja.
pedig akármelyik szervízbe be mész, így fognak neked kompresszió viszonyt ellenőrizni.. Szervízkönyv szintén e szerint írja.. Fogalom tekintetében, lehet, hogy kissé zavaros a mondat, de az eljárás ez amit leírtam.
"Gyertya helyére nyomásmérő óra, és tekerteted\rúgod teligázzal amíg a legmagasabb értéket nem kapod. És az lesz a sűrítési végnyomásod. Így mérsz kompressziót. Pl, ha feltolja 12 bar értékre az órát, akkor 12:1 a kompressziód."
Nem akarok kötekedni, de az utolsó mondatod nagy hülyeség. A kompresszióviszonyt inkább köböléssel lehet meg határozni:
Felső holtponton feltölteni olajjal, ehhez hozzáadni a lökettérfogatot (furaból meg löketből) és az egészet osztani a betöltött olaj térfogatával. Kicsit macerás, de megoldható.
Sziasztok! Esetleg ha valaki tudna így látatlanban(tudom nagy hülyeség)is segíteni? Nem régen vettem egy Honda Vtr 1000 F mocikát,amivel tankolás után a napokban jöttem hazafelé és egy körforgalomban valami el kezdett kopogni a motorban,majd ahogy leállítottam utána már az önindító nem tudta megtekerni a motort. Esetleg tud valaki valami motormegszorulós típushibáról VTR-nél?
még az is belefér véleményem szerint. 1 százados - 2 százados illesztési hézaggal is láttam már működni motort. Azt kéne kiderítened, mitől melegszik annyira a motorod, mitől szorul meg a motor. Nézesd át egy szerelővel, hol van elcseszve a dolog.
Szelephézagot ellenőriztél?
Ezt csak azért rakom be,mert ha már 10éve így volt a suliban...nem gondoltam,hogy azóta változott.De ezek szerint az emberek még mindig keverik a kompressziót a henger sűrítési végnyomással.
"A tévesen kompressziómérõnek nevezett kézimûszer nem a motor kompresszióviszonyát méri, hanem az egyes hengerek sûrítési végnyomását. Sajnos a köznyelv ezt is kompressziónak nevezi. A sûrítési végnyomás Bar-ban mérendõ, és nyomásértéket ad meg. Ez a nyomásérték motordiagnosztikai szempontból nem száz százalékos, de arra talán jó, hogy az egyes hengerek épségét egymással összehasonlítsa.
A felsõ rajz a felsõ holtpontot (FHP) mutatja, az alsó pedig az alsó holtpontot (AHP). A piros és a kék jelölésû térfogatok viszonya adja a sûrítési viszonyszámot, a kompresszióviszonyt. Ezzel szemben a sûrítési végnyomás annyit tesz, hogy a fenti rajzon kitekerjük a gyertyát, a helyére egy nyomásmérõt teszünk és leolvassuk a mért értéket.
A sûrítési viszonyszám, a kompresszióviszony az égéstér és a teljes hengertérfogat hányadosa, viszonya. Az égéstér alatt itt nem a hengerfej égésterét értjük, hanem azt a teljes térfogatot, ami "megmarad" akkor, amikor a dugattyú felsõ holtponton van. A hengerfejben nem mindig van égéstér, vannak lapos hengerfejek:például Ford Escort MkI egyes motorjai. A hengerfej égésterét kiszámolni - már, ha van neki - szinte lehetetlen, ezért "köbölni" szokás: skálázott orvosi fecskendõbõl híg olajat, vagy benzint (vigyázat, gyorsan párolog!) öntenek a feje tetejére fordított hengerfej égésterébe. A kapott adatot "köbcentiben" feljegyzik. Ugyanígy ki kell köbölni a dugattyú tetejében levõ zsebeket. A "tarajos" dugattyú mérése még bonyolultabb. Ezután, ha a dugattyú "nem jár fel" a blokk tetejéig, hozzá kell adni annak a hengeres testnek a térfogatát, amit a dugattyú alapja (egy kör) és az adott szintkülönbség (pl 2 vagy 3 milliméter) ad ki. Ehhez a magassághoz még a hengerfejtömítés vastagságát (összenyomott állapotban) is hozzá kell adni! Látszik, hogy vannak egyszerûen és bonyolultabban számolható égésterek.
A teljes térfogat nagyon egyszerû: a fent kiszámolt égéstér-térfogathoz hozzáadják a dugattyú lökete (magasság) és a hengerfurat (átmérõ) által kifeszített hengeres test térfogatát. Kaptunk egy "kicsi" (az oldalsó képen pirossal jelölt) és egy "nagy" (a képen kék) térfogatot. A "kicsit" elosztjuk a "naggyal", és megkaptuk a viszonyszámot. "egy per" alakban szokás megadni, mint azt már írtam: 1:9, 1:11, stb.
Ez a két fogalom - a kompresszióviszony és a sûrítési végnyomás - az, amit az Interneten és a köznyelvben a leggyakrabban kevernek össze, vagy értelmeznek félre."
A motorom 12:1-es kopresszióviszonnyal rendelkezik és 12-15 bar a megfelelő érték a szervízkönyv szerint, ha nincs 1-1,5 baros eltérés a hengerek között. A kompresszió végnyomás változik a motor élete során, a kompresszióviszony jó esetben nem.
De az az igazság, hogy sok kompressziómérő csak saccol, nem a legpontosabb értéket mutatja.
Nem akarok kötekedni, de az utolsó mondatod nagy hülyeség. A kompresszióviszonyt inkább köböléssel lehet meg határozni:
Felső holtponton feltölteni olajjal, ehhez hozzáadni a lökettérfogatot (furaból meg löketből) és az egészet osztani a betöltött olaj térfogatával. Kicsit macerás, de megoldható.
www.red-line.hu Bajner József urat keresd.