Az "U" csöves példád elég szemléletes, még a végén kipróbálom.
Ott talán az a bibi, hogy differenciál nyomást mérsz a két fojtás
pedig ezt befolyásolja. Két soros "ellenállás" ami a körben adott
nyomást más arányban ossza le.
Az "U" cső nincs kivezetve légköri nyomásra.
Például a sima házi szinkron teszterek is ilyenek, viszont nekem
még van 1 régi higanyos MotionPro, annak a higany tartályának
hátán van egy cső, ami az egészet légköri nyomásra helyezi, ott
nem diffnyomást mérek.
Igen, váltakozó körön gondolkodtam én is, erre most nem mondok
semmit, mert az ellenállás önmagában AC-n is ellenállás, viszont a
manométer talán egyfajta "kondiként" is felfogható.
Én egy másik példán akadtam el, de ezt ki fogom próbálni.
Piskóta szivattyú nyomóági manométer is eléggé ugrál, van előtte
gömbcsap, kiváló tesztalany lesz.
Nekem ez a "kalibrálás" szó fura az egészben, de abban egyetértek,
hogy a fojtást azonos feltételek mellett célszerű belőni és utána
nem célszerű eltekergetni.
"Mi van akkor ha elözöleg összekalibrált 4 manométeres müszert szinkron közben a filmben látott módon "érzésre" eltekergeted. Végzel a szinkronnal. Utána fogod a müszert , és ismét feldugod egy dedikált hengerre (akármelyikre , hiszen egyformák :) ) a 4-et egymás után. Mindegyik azonos értéket fog mutatni? Vagy ?"
Lehet hétvégén lesz alkalmam, kipróbálom és beszámolok
Én bevallom öszintén az elektronikáva ingoványos talajra tévedtem.
De a te hasonlatodban az sántit, hogy ez nem egyenáramú kör, hanem váltakozó áramú. Akár talán a hálózati feszhez is hasolíthatnánk, mert a munkaütemtöl függöen változik a nyomás...
(ezt probálja az óra is lekövetni)És akkor talán rezgökörröl is beszélhetünk?(mi történik akkor ha egy váltakozó áramú körbe egy igen nagy ellenállát iktatsz be, lást majdnem teljesen betekeret fojtás)
És bevallom a munkahengeres példa is ezért valóban sántitott, mert ott egy állandó nyomást engedsz a szeleppel a munkatérbe, de ha az váltakozó lenne , akkor bizony az a munkahenger nem telne meg...de most ezt hagyjuk
De hogy az én elgondolásom szerint mi zajlik le. Ha tetszés szerint két szivócsonkot egy U-csöves folyadékkal félig teli nyomásmérövel összekötsz(közlekedö edény), és a szivócsonk fojtószelepeit ezzel állítod össze, vagyis a folyadék mindkét szárban azonos. Ha azonban változtatod az egyik fojtószelep állását a másikhoz képest, vagyis megváltoztatod a fojtást a folyadékszint is megváltozik, jelezve hogy a nyomás is más. Szerintem valami ilyesmi történik mikor szinkron közben változtatva van a manométer elötti fojtás.
De ha ez mégsem lenne igaz. Akkor sem megy a fejembe, hogy mi értelme van egy fojtással összekalibrált 4 manométeres ( vannak ugyanígy csöves szinkronteszterek is fojtással) rendszernek, ha utána amit összekalibráltál mérés közben eltekered?!
Mi van akkor ha elözöleg összekalibrált 4 manométeres müszert szinkron közben a filmben látott módon "érzésre" eltekergeted. Végzel a szinkronnal. Utána fogod a müszert , és ismét feldugod egy dedikált hengerre (akármelyikre , hiszen egyformák :) ) a 4-et egymás után. Mindegyik azonos értéket fog mutatni? Vagy ?
( Az uccsó bekezdést nem neked szántam, vagy nem csak neked...)
Így visszaolvasva még annyit hozzátennék, nehogy félreértés legyen,
hogy 1db. ellenállásra gondoltam, ami a forrás belső ellenállásával nem egy nagyságrendű.
A magyarázat szerint mert a szívócsonkok nem egyforma hosszúak, de kevés szervizben csinálják így ettől függetlenül, egyszerűen nem is hallottak róla, de a manual-ban benne van ha jól emlékszem....csináltam 1983-as igen szép állapotú GSX1100EF-et aminek a két középső hengerénél kellett a szélsőkhöz képest eltolni pedig ott elvileg a szívócsonkok egyformák(vagy nem? nem emlékszem), de a lényeg, hogy a manual-ban le volt írva, hogy mit és mennyire...úgy lett jó....
itt a kulcsszó, előbb-utóbb......,de itt percenként több százszor változik a nyomás és az óra nem képes ezt leképezni tehát mégis csak fojtás lesz a keresztmetszet szűkítéséből és az miatt, hogy a vákuum a szűkítés miatt csökken annyira, hogy a műszer már ne "remegjen" és leolvasható legyen, de ez nem jó csak akkor ha minden órát az egyiken állítod be még a mérés előtt.....ezért vettem a Biketech féle tesztert amin a vakuumgörbék is láthatók és azok változásából lehet akár a szelepek állapotára is következtetni na meg kiírja számokkal is az értékeket ami miatt pedig az olyan gépeket amiken a szinkront el kell tolni( pl. VFR) ez pontosan kivitelezhető...
Akkor már csak egy dologban állapodjunk meg: ha ezen a házibarkács négyórás ketyerén elkezded azt a bizonyos csavart betekerni azzal összenyomod a csövet. Ez pedig "csupán" keresztmetszet csökkentés és nem fojtás.
Azért alapvetően a soros ellenállások két vége közt nincs nagy feszültség veszteség.
Ez azt jelentené, hogy ha fogok egy potit, rákötöm a laposelemérre,
akkor egyszer 3V, másszor 4.5V ?
Legfeljebb akkor, ha a szükséges áramot az elem már nem bírja.
(Lemerül.)
Értem, hogy vannak alapvető veszteségek, viszont egyetlen mérőkört
sem érdemes az azt terhelő veszteségek nagyságrendjén üzemeltetni.
A manométer eleve a mérőkörből veszi fel a saját működéséhez
szükséges energiát... ráadásul nincs két egyforma.
Így van. Mivel nagyon kicsit van csak nyitva a fojtás, így a közeg
nyomása lassan éri el a munkahenger dugattyúja és a hengerfal
közti súrlódó erő legyőzéséhez szükséges nyomást.
De eléri, aztán kicsit megtolja, de a "kicsi" közeg expanziója miatt
a benne tárolt energia ismét kevés lesz, a munkahenger megáll.
Kézzel simán vissza lehet tolni egy picit, mivel a maximális nyomás
ismét lassan fog felépülni, de felépül, és eltolja a kezem.
A fojtással én se így, se úgy nem "kalibrálnék" manométert.
A másik válatozá a közeg sebessége.
Mit érsz vele ha az egyik oldalon folyamatosan változtatott nyomást a másik oldalon nem tudod lekövetni.
A Mechatronikában minden rendszerben van átjáras. Vagyis egy hidraulikus rendszert le lehet modellezni egy elektronikussal, vagy mechanikussal. Igy pl a fojtás helyetesi modellje egy ellenállas emlékeim szerint. Vagy egy felpumpált tartályé a kondenzátor, és igy tovább.
Ha a fojtás nem így müködne, akkor mi a fene csillapitaná és állitana meg egy mozgába hozott lengéscsillapítót?
Az elmélet szerint a fojtáson áthaladó közeg munkát végez. Veszít nyomásából is.
Gondolat kisérlet. Légmunkahenger fojtással. Ha nyitott a fojtás, a munkahenger teljes sebességel kivágodik a mikor kinyit elötte a szelep.
Ha drasztikusan betekered a fojtást , vagy el sem indul , mert a dugattyúfelületen lévö ébredö erö nem éri el a surlodás legyözésére szükséges eröt, vagy alig vánszorog, és kis kézerövel megállitható.A fojtás elötti térben , és után a nyomás nem azonos, annak változtatásával a nyomáskülönbség változik.
Vagyis szinkron közbentekergetve a fojtást pont a mért értéket változtatod.
Nem én találtam ki. Ìgy irják a szervizkönyvek! Óra (vagy egyéb nyomásmérö) kalibralKalibrál, utána hozzá nem nyúl a szinkronteszt befejezéséig.
( A fojtás nem Bernueli csö! Az a karbiban van.)
Ennek hatására már nézegetem a lehetséges cseréket .
(Cb 1300, Xjr 1300)
Ott talán az a bibi, hogy differenciál nyomást mérsz a két fojtás
pedig ezt befolyásolja. Két soros "ellenállás" ami a körben adott
nyomást más arányban ossza le.
Az "U" cső nincs kivezetve légköri nyomásra.
Például a sima házi szinkron teszterek is ilyenek, viszont nekem
még van 1 régi higanyos MotionPro, annak a higany tartályának
hátán van egy cső, ami az egészet légköri nyomásra helyezi, ott
nem diffnyomást mérek.
Igen, váltakozó körön gondolkodtam én is, erre most nem mondok
semmit, mert az ellenállás önmagában AC-n is ellenállás, viszont a
manométer talán egyfajta "kondiként" is felfogható.
Én egy másik példán akadtam el, de ezt ki fogom próbálni.
Piskóta szivattyú nyomóági manométer is eléggé ugrál, van előtte
gömbcsap, kiváló tesztalany lesz.
Nekem ez a "kalibrálás" szó fura az egészben, de abban egyetértek,
hogy a fojtást azonos feltételek mellett célszerű belőni és utána
nem célszerű eltekergetni.
Lehet hétvégén lesz alkalmam, kipróbálom és beszámolok
De a te hasonlatodban az sántit, hogy ez nem egyenáramú kör, hanem váltakozó áramú. Akár talán a hálózati feszhez is hasolíthatnánk, mert a munkaütemtöl függöen változik a nyomás...
(ezt probálja az óra is lekövetni)És akkor talán rezgökörröl is beszélhetünk?(mi történik akkor ha egy váltakozó áramú körbe egy igen nagy ellenállát iktatsz be, lást majdnem teljesen betekeret fojtás)
És bevallom a munkahengeres példa is ezért valóban sántitott, mert ott egy állandó nyomást engedsz a szeleppel a munkatérbe, de ha az váltakozó lenne , akkor bizony az a munkahenger nem telne meg...de most ezt hagyjuk
De hogy az én elgondolásom szerint mi zajlik le. Ha tetszés szerint két szivócsonkot egy U-csöves folyadékkal félig teli nyomásmérövel összekötsz(közlekedö edény), és a szivócsonk fojtószelepeit ezzel állítod össze, vagyis a folyadék mindkét szárban azonos. Ha azonban változtatod az egyik fojtószelep állását a másikhoz képest, vagyis megváltoztatod a fojtást a folyadékszint is megváltozik, jelezve hogy a nyomás is más. Szerintem valami ilyesmi történik mikor szinkron közben változtatva van a manométer elötti fojtás.
De ha ez mégsem lenne igaz. Akkor sem megy a fejembe, hogy mi értelme van egy fojtással összekalibrált 4 manométeres ( vannak ugyanígy csöves szinkronteszterek is fojtással) rendszernek, ha utána amit összekalibráltál mérés közben eltekered?!
Mi van akkor ha elözöleg összekalibrált 4 manométeres müszert szinkron közben a filmben látott módon "érzésre" eltekergeted. Végzel a szinkronnal. Utána fogod a müszert , és ismét feldugod egy dedikált hengerre (akármelyikre , hiszen egyformák :) ) a 4-et egymás után. Mindegyik azonos értéket fog mutatni? Vagy ?
( Az uccsó bekezdést nem neked szántam, vagy nem csak neked...)
hogy 1db. ellenállásra gondoltam, ami a forrás belső ellenállásával nem egy nagyságrendű.
Utána már csak hangosan gondolkodtam...
1500/db. Szállítás max 5 munakanap.
Ez azt jelentené, hogy ha fogok egy potit, rákötöm a laposelemérre,
akkor egyszer 3V, másszor 4.5V ?
Legfeljebb akkor, ha a szükséges áramot az elem már nem bírja.
(Lemerül.)
Értem, hogy vannak alapvető veszteségek, viszont egyetlen mérőkört
sem érdemes az azt terhelő veszteségek nagyságrendjén üzemeltetni.
A manométer eleve a mérőkörből veszi fel a saját működéséhez
szükséges energiát... ráadásul nincs két egyforma.
nyomása lassan éri el a munkahenger dugattyúja és a hengerfal
közti súrlódó erő legyőzéséhez szükséges nyomást.
De eléri, aztán kicsit megtolja, de a "kicsi" közeg expanziója miatt
a benne tárolt energia ismét kevés lesz, a munkahenger megáll.
Kézzel simán vissza lehet tolni egy picit, mivel a maximális nyomás
ismét lassan fog felépülni, de felépül, és eltolja a kezem.
A fojtással én se így, se úgy nem "kalibrálnék" manométert.
Mit érsz vele ha az egyik oldalon folyamatosan változtatott nyomást a másik oldalon nem tudod lekövetni.
A Mechatronikában minden rendszerben van átjáras. Vagyis egy hidraulikus rendszert le lehet modellezni egy elektronikussal, vagy mechanikussal. Igy pl a fojtás helyetesi modellje egy ellenállas emlékeim szerint. Vagy egy felpumpált tartályé a kondenzátor, és igy tovább.
Ha a fojtás nem így müködne, akkor mi a fene csillapitaná és állitana meg egy mozgába hozott lengéscsillapítót?
Azért ez egy kicsit sántít sztem. Ha tömör a rendszer akkor kis keresztmetszeten is kiegyenlítődik a nyomás csak hosszabb idő.
Gondolat kisérlet. Légmunkahenger fojtással. Ha nyitott a fojtás, a munkahenger teljes sebességel kivágodik a mikor kinyit elötte a szelep.
Ha drasztikusan betekered a fojtást , vagy el sem indul , mert a dugattyúfelületen lévö ébredö erö nem éri el a surlodás legyözésére szükséges eröt, vagy alig vánszorog, és kis kézerövel megállitható.A fojtás elötti térben , és után a nyomás nem azonos, annak változtatásával a nyomáskülönbség változik.
Vagyis szinkron közbentekergetve a fojtást pont a mért értéket változtatod.
Nem én találtam ki. Ìgy irják a szervizkönyvek! Óra (vagy egyéb nyomásmérö) kalibralKalibrál, utána hozzá nem nyúl a szinkronteszt befejezéséig.
( A fojtás nem Bernueli csö! Az a karbiban van.)
De előtte megvárom Zöldi válaszát.
Ha kell küldök motor és alváz számot, hogy biztosan stimmeljen a méret.
Várom válaszod.