Erről szó sincs.
Nem vákúúmozási zavar ez (szép is lenne) ez teljesen direkt így intézett dolog.
Úgy nműkszik, hogy az anódot oylan fluoreszsens festékkel vonják be, ami a katód felöl érkező elektronok becsapódásakor felvilan, ezt látja az ember szeme összefüggő fénynek.
Értelem szerűen annál nagyobb a felvillanás erőssége, minél "több" elektron csapódik az anódba.
A különböző alakú, íves, egynes, satöbbi fényhatást keltő csöveket meg egyszerűen kitakarással intézik, a takaró lap mögött az anód voltaképpen egyenes felület.
Amúgy a hagyományos képcsöves Tv-k képmejelenítése igen hasonló elven műkszik, ott is az elektronbecsapódás válik láthatóvá azáltal, hogy az üveg hátolalára gúzölt festék felvillan.
Sok lyen pontszerű felvillanásokból állítja össze soronként a hagyományos tv a képet.
(amire te gondolsz, hogy kéken világít, az egészen más, az valóban gázosodási probléma, de annak sincs köze a vákúúmhoz,hanem a gázmagában a csőben keletkezik, például túlterhelés hatására.
Ilyankor az elektonok a gáz molekuláiba ütköznek ez okozza a kékes fényt.
Ezek hanghálózatra tervezett cuccok, ahol a hangminőség másodlagos.
Az a fontos, hogy satabilan működjön 20 évig, ha közben néháynszor földhözvágják akkor is.
Ezeket tudták is,egyéb célra kevéssé alkalmasak.
(tudnék mesélni a gyárban uralkodó sajátos szemléletről, mer tovltak érdekes dolgok, csak gyanítom kivágnak innen a motoros kolégák:)
ha már ennyire villany
volt régen valami csöves franc ahogy nőtt a hangerő úgy világított jobban
ilyen szúnyogháló szerű lyukakon jött ki a(talán plazma) fény
mi volt az?
nono!
Nem leszólni az apt -t.
Egy a baja a táptrafó!
Kegyetlen alulméretezett!
A végét kicseréled EREDETI Tesdla kd502 re! Az elejét meg Modern kis zajú nagy bétájú bc-XXX -re és meglepődsz mit tud minden paraméterben, tartós használat mellett a táptrafó fog levegőben lángolni 20-30magassan!
Régen taknyos kölök koromban ilyenről volt hajtva a lakásban koncerthangfal és a táptrafók látták kárát :(
Tökéletes volt 20Hz - 20Khz ig.
Legújabb bc, eredeti kd502 és munkapontok belőve, atomkirály!
100ohm? Nem 100voltra gondolsz?
A legtöbb Eag és Beag márkájúnak nagyszintű kimenete volt, ez a ma is szabványos 100voltos szint.
Így a vezeték ellenállása lófing.
melyik beagra gondolsz? Az apx100 ban nem 807 volt a végcső!
Van pár Beag cuccom, tranzisztorosak is...
Ugye mozikba, szinházakba, állomásokra, iskolákba, stb. telepítették...
Minedgyik professzionális (nak nevezett) használati célú (B)EAG erőlködőnek volt kimenptrafója, a csöveseknek is, (apx mondjuk) és a félvezetősöknek is (apt mondjuk)
Mivel a beag elsősorban iylen "ipari" célú cuccokat gyártott, ezeknek muszáj volt tudni hálózatra is dolgozni, teht a kimenet az ótómatikusan 100volt 100 ohm szavbányos hanghálózati érték, a bemenet dettó sazbványos szimmetrikus trafós.
(Az a kevés cucc amit házi hazsnálatra gyártottak, az ezeknek az otthoni használatban felesleges extráktól megszabídított változata volt)
Az APX egy késői csöves darab, abban már nem iylen nagyfeszültségű régebbi (OS és társai) csövek voltak, de máég csak nem is valami EL 34 jellegű Nagyfeszültségű nagyáramú pentóda volt, ahnem a sokkal modernebb, televíziókészülékekebe való, jóval alacsonyabb feszültségről üzemelő sugártetróda.
Mondjuk Pl 506.
Ez a tévékben mint sorkimenő funkcionált, az EL 800 voltjához képes 500 voltről már tudta a 100 Wattot két darab.
Az már más kérdés, hogy a nem hangászati céllal tervezett PL nek elég olymány hangja van, de ez egy sulirádióban, kórházban, pályaudvaron nem szempont.
A szempont az egyszerűség és olcsóság volt, márpedig a sokkal kiesebb fesz miatt jóval olcsóbb volt Pl hez kimenőtrafót kreálni mint EL hez.
Később aztán a Tungsam rááált a 3055 re meg a 3773-ra, attól kezdve jöhetett a félvezetős erőlködő,(APT) ami korábban nem volt lehetséges, mivel devizáért kellett volna nagyteljesítényű félvezetőt venni.
Amúgy az APT egy műszaki agyrém, a korabeli Tungi és Kőporc alkatrszek kegyetlen szórása miatt hihetetlen mennyiségű Zener diódával vannak benne beálíltva feszültségek, nemvéletlen, hogy a szervízmanuál igen igen részletes feszültségadatokat is tartalmazó cucc, nélküle kb javíthatatlan.
Mellesleg a hangja is pocsék, kellemetlen kemény fémes hangja van a magas T.I.M miatt.
Szóval az APX és APT az maga az esszenciális szocialismus zanzásítva:)
lehet nekem is van de hogy mien állapotban azt ki tudja ... most próbálok összehozni egy kis egyszerű erősítőt pár elfekvő alkatrészből mondjuk vasárnaponként molyolok vele 1-2 órát
tudom, ezert varom az alkalmi vetelt. tobbi ecc ugye hibatlan hasznaltak 100 300 kozt mozog. a 808 csak ujba,ritka,draga. atfaragni meg nem akarom a foglalat bekoteset.sok apx100 ugy megy a tulajoknal.
azert koszi a segitseget. ebay,vatera is mindig a szemem elott az alkalmi vetelekre,mint a rossz kufarnak a zoldsegpiacon XD
Olyan kérdésem lenne, hogy mi a különbség az ngk cr8e és cr9e gyújtúgyertyák között, azt leszámítva, hogy más a hőértékük.
Melyiket érdemes használni? Befolyásol bármit is, hogy melyiket használom?
(motorom: Suzuki GSF 250)
Nem vákúúmozási zavar ez (szép is lenne) ez teljesen direkt így intézett dolog.
Úgy nműkszik, hogy az anódot oylan fluoreszsens festékkel vonják be, ami a katód felöl érkező elektronok becsapódásakor felvilan, ezt látja az ember szeme összefüggő fénynek.
Értelem szerűen annál nagyobb a felvillanás erőssége, minél "több" elektron csapódik az anódba.
A különböző alakú, íves, egynes, satöbbi fényhatást keltő csöveket meg egyszerűen kitakarással intézik, a takaró lap mögött az anód voltaképpen egyenes felület.
Amúgy a hagyományos képcsöves Tv-k képmejelenítése igen hasonló elven műkszik, ott is az elektronbecsapódás válik láthatóvá azáltal, hogy az üveg hátolalára gúzölt festék felvillan.
Sok lyen pontszerű felvillanásokból állítja össze soronként a hagyományos tv a képet.
(amire te gondolsz, hogy kéken világít, az egészen más, az valóban gázosodási probléma, de annak sincs köze a vákúúmhoz,hanem a gázmagában a csőben keletkezik, például túlterhelés hatására.
Ilyankor az elektonok a gáz molekuláiba ütköznek ez okozza a kékes fényt.
Az a fontos, hogy satabilan működjön 20 évig, ha közben néháynszor földhözvágják akkor is.
Ezeket tudták is,egyéb célra kevéssé alkalmasak.
(tudnék mesélni a gyárban uralkodó sajátos szemléletről, mer tovltak érdekes dolgok, csak gyanítom kivágnak innen a motoros kolégák:)
de ha már felidegeltem magam megkerestem
http://youtu.be/SHSFC9KnRvA
ez egy hosszabb cső volt és mint az eq kijelzőjén úgy ment a fény ide-oda
Pl. az EM- sorozat.
Legelterjedtebb az EM80 szerintem.
Varázsszemnek becézték sokan.
volt régen valami csöves franc ahogy nőtt a hangerő úgy világított jobban
ilyen szúnyogháló szerű lyukakon jött ki a(talán plazma) fény
mi volt az?
Nem is 30-40wattokra volt kihajtva!
Nem leszólni az apt -t.
Egy a baja a táptrafó!
Kegyetlen alulméretezett!
A végét kicseréled EREDETI Tesdla kd502 re! Az elejét meg Modern kis zajú nagy bétájú bc-XXX -re és meglepődsz mit tud minden paraméterben, tartós használat mellett a táptrafó fog levegőben lángolni 20-30magassan!
Régen taknyos kölök koromban ilyenről volt hajtva a lakásban koncerthangfal és a táptrafók látták kárát :(
Tökéletes volt 20Hz - 20Khz ig.
Legújabb bc, eredeti kd502 és munkapontok belőve, atomkirály!
A legtöbb Eag és Beag márkájúnak nagyszintű kimenete volt, ez a ma is szabványos 100voltos szint.
Így a vezeték ellenállása lófing.
melyik beagra gondolsz? Az apx100 ban nem 807 volt a végcső!
Van pár Beag cuccom, tranzisztorosak is...
Ugye mozikba, szinházakba, állomásokra, iskolákba, stb. telepítették...
Mivel a beag elsősorban iylen "ipari" célú cuccokat gyártott, ezeknek muszáj volt tudni hálózatra is dolgozni, teht a kimenet az ótómatikusan 100volt 100 ohm szavbányos hanghálózati érték, a bemenet dettó sazbványos szimmetrikus trafós.
(Az a kevés cucc amit házi hazsnálatra gyártottak, az ezeknek az otthoni használatban felesleges extráktól megszabídított változata volt)
Az APX egy késői csöves darab, abban már nem iylen nagyfeszültségű régebbi (OS és társai) csövek voltak, de máég csak nem is valami EL 34 jellegű Nagyfeszültségű nagyáramú pentóda volt, ahnem a sokkal modernebb, televíziókészülékekebe való, jóval alacsonyabb feszültségről üzemelő sugártetróda.
Mondjuk Pl 506.
Ez a tévékben mint sorkimenő funkcionált, az EL 800 voltjához képes 500 voltről már tudta a 100 Wattot két darab.
Az már más kérdés, hogy a nem hangászati céllal tervezett PL nek elég olymány hangja van, de ez egy sulirádióban, kórházban, pályaudvaron nem szempont.
A szempont az egyszerűség és olcsóság volt, márpedig a sokkal kiesebb fesz miatt jóval olcsóbb volt Pl hez kimenőtrafót kreálni mint EL hez.
Később aztán a Tungsam rááált a 3055 re meg a 3773-ra, attól kezdve jöhetett a félvezetős erőlködő,(APT) ami korábban nem volt lehetséges, mivel devizáért kellett volna nagyteljesítényű félvezetőt venni.
Amúgy az APT egy műszaki agyrém, a korabeli Tungi és Kőporc alkatrszek kegyetlen szórása miatt hihetetlen mennyiségű Zener diódával vannak benne beálíltva feszültségek, nemvéletlen, hogy a szervízmanuál igen igen részletes feszültségadatokat is tartalmazó cucc, nélküle kb javíthatatlan.
Mellesleg a hangja is pocsék, kellemetlen kemény fémes hangja van a magas T.I.M miatt.
Szóval az APX és APT az maga az esszenciális szocialismus zanzásítva:)
azert koszi a segitseget. ebay,vatera is mindig a szemem elott az alkalmi vetelekre,mint a rossz kufarnak a zoldsegpiacon XD
Olyan kérdésem lenne, hogy mi a különbség az ngk cr8e és cr9e gyújtúgyertyák között, azt leszámítva, hogy más a hőértékük.
Melyiket érdemes használni? Befolyásol bármit is, hogy melyiket használom?
(motorom: Suzuki GSF 250)
Köszi a segítséget!