Na én is írtam egy hosszút, miközben Te ezzel a röviddel aláírtad azt, amit a hosszúban összefoglaltam. Köszönöm.
tasival nem kívánok kontaktálni, mert annyira analfabéta, hogy nem tudunk anyanyelven kommunikálni írásban. Nem hogy nem értem, elolvasni sem tudom, amit ír.
Nekem Bajna Tarján között 299 simán beáll, ami a rövid áttétel miatt kb. 265-270. De lehet, hogy tasi gyorsabb. Bármennyire is cukkolsz, ez nem verseny. És senkivel nem versenyzek utcán, soha.
Amiben nem képviselem smice véleményét az csak annyi, hogy én inverz módon gondolkodom. És ez farokméregetésnek tetszik az emberek 99%-ának, holott egyáltalán nem az.
Kell az a tudás, amiről Dipshit beszélt. Kell hozzá az az elhivatottság, ami a pályásoknak, vagy akár a rendőröknek is megvan. Kellenek azok a feltételek, amiről smice beszélt. Kell a megtett km és a tehetség szorzata, hogy ez a szorzat elérjen egy szintet. És amikor megvan, akkor ott a tudás.
És most jön a lényeg. Ha valakinek van csíkja, annak lehet ezer oka. De ha valakinek nincs, akkor annak csak egy oka lehet: Hogy jól motorozik (függetlenül attól, hogy ez milyen életpályával alakult ki). Erre (jól motorozni) céllal törekedni nem hülyeség, nem farokméregetés, nem őrültség, hanem ez a lényeg. Pontosan ez és szinte csak ez.
Éppen ezért akinek nincs csíkja (vagy éppen hiányzik a fél lábtartója) és ezt bármilyen kontextusban szóba hozza, az nem feltétlenül nagyképű majom, mint ahogy azt sokan gondolják. Lehet, hogy csak egy gondolatébresztőt akar olyanok számára, akik valamilyen okból olyan távol állnak (még) a tárgyalt tudástól, hogy nincs alapjuk racionális véleményt mondani a témában, vagy a tudással kapcsolatba hozható témákban. Sajnos mégis próbálkoznak vele és ennek következtében marhaságokat beszélnek nagyon sokan. Így születnek az "ezt nem lehet, azt nem lehet, utcán nem lehet" stb. megnyilvánulások, amiken azon túl hogy mosolyogni szoktam így néha a fejemet fogom így . Néha az úton menve is sírógörcsöt kapok attól, amit az utcán csinálnak...
És nem értik meg, hogy a tudás megléte lehet, hogy farokméregetés. De annak hiánya egész biztos veszélyes és ennek ismeretében mégis motoroz(gat)ni álló nap felelőtlenség! Néha elolvasok egy pár szólást megpróbálom értelmezni a kontextust és úgy találom, hogy az a tudás, amivel a polgártárs rendelkezik esetemben 14 évesen már megvolt. Komoly utcai motorra forgalomban mégis csak 26 évesen ültem először. És mégis naponta lebombáznak a felelősségi kérdésekkel pl. engem. Nehezen találom a kiutat ebből.
Mindig az a vége, hogy nekem nagy az arcom, arctalan senkiházi vagyok ki hiszi azt el. Nem értik. Teljesen mindegy, hogy ki hiszi el (rólam) nem kell elhinni. Elég érteni. AMIT írok az a lényeg, tök lényegtelen hogy én vagyok az alany (illik. saját példákkal alátámasztani véleményt). Mégis személyeskedésbe megy mindig. Nincs kinek.
Idő mindig van ha már az ember a motoron ül, akkor ott az idő, csak ki kell használni.
Azt hogy valaki keveset motorozik én nem úgy értettem hogy egy évben egyszer ül rá fel, 5 napra. Lehet keveset motorozni rendszeresen is, pl ingázva. Mert aki tényleg csak egy évben egyszer ül fel a motorra, arról nem is érdemes beszélni.. vagy de. Inkább akkor se üljön fel!
Szóval annak aki rendszeresen használja a motorját annak rendszeres lesz ideje is arra hogy koptassa a majrécsíkját, függetlenül attól hogy merre közlekedik. Ugyanis a motorozások között nem fog eltelni annyi idő hogy szokatlan legyen neki a motorja viselkedése, és talán annyi sem hogy elfelejtse mi történt az előző gurulások alkalmával.
Tehát ha így se sikerül neki fejlődni az csak a saját bénaságának vagy az elhivatottság hiányának tudható be.
Egy valamire való motoros, még ha kezdő is, mert valahol mindenkinek el kellett kezdeni, feladatokat állít maga elé, részcélokat tűz ki, próbál mindig kicsit nyújtani a komfortzónája határán. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni, a mindennapos rutin feladatok közben is ki lehet találni magunknak feladatot, olyat mint hogy hiába széles a parkoló vagy a céges udvar, stb ahol mondjuk rendszeresen meg kell fordulni a motorral, na ott tök biztonságosan lehet minden alkalommal próbálkozni hogy egyre szűkebb legyen az a forduló. A legnagyobb kár egy szimpla eldőlés lehet, meg esetleg hogy az utca embere megmosolyogja a dolgot, egyik sem nagy ügy.
Ezek a lehetőségek mindenki számára adottak.. nem nagyon tudnék kibúvókat találni alóla
Szerintem meg kb. ugyanazt írtad le, mint én. Nézzük a rendőrt, és vessük össze az én listámmal:
- egyedül megy, nem kell a mögötte ülő feleség miatt aggódnia
- a gumi és motor OK (bár sajnos ismerünk példát, amikor a gumi nem volt OK... :( )
- tapasztalt, rutinos, gyakorlott
- van ideje és helye (ez a hivatása, ugye napi 8 óra, sőt, kötelező rutinpályán forgolódnia, mert rendszeresen vizsgázik belőle)
- ismeri a várost, ahol őrjáratozik
- a szerencse meg szerencse, ő sem tud mit csinálni, ha ráesik egy zongora
Szóval, tökéletesen alátámasztottad amit írtam. :)
Más szóval: igen, kell a tudás, de a tudás nem lesz meg, ha nincs időd, helyed, gumid stb. stb., amit leírtam. Pontosan arra akartam felhívni a figyelmet, hogy aki mondjuk nem rendőr, hanem családapa, és egy évben egyszer tud elmenni egy kis gurulásra, és nincs meg a kellő tudás stb., az ne azon feszengjen, hogy a haverok kiröhögik-e vagy sem a majrécsíkja miatt. Hülyeség.
Amúgy meg igen, ha valakit nagyon zavar, ki lehet menni egy parkolóba körözni gyökkettővel, de ha valaki csak a majrécsík miatt megy ki, az nem kevésbé öncélú, mint a smirgli. :) De gyakorlásnak tényleg jó. De ehhez is ugyanúgy kell idő, hely, motor, gumi... stb. stb., érted. :)
Ez is nagyon jó! Aki nem dönt, az nem szeret? Vagy fél? Nem értem. Mindkettő ellentétesnek látszik a motorozás "értelmével". Persze nem tűnt el egyből a csík nekem se, másnak se. De k....ra dolgoztam rajta, hogy eltűnjön. Értsd: céllal fordulok minél gyorsabban, mert ez a motorozás élvezete. Számomra. (És igen, mindegy mivel. Csepptankos Jawával is ezt csináltam. Ott a kipufogó ér le. És teszi odébb a motort fél méterrel, amit a szerencsésen kirugózó és össze-vissza hajló lengővilla miatt még meg lehet fogni. )
Jól van na, én nem "motorozok", hanem csak "motorral kirándulok". A kanyarokat én is szeretem azért, de - kellő motoros tudás híján - óvatos szoktam lenni.
Szerintem most Te sarkítasz. Nem mondotok egymásnak ellen. Amikor azt mondod, nem vagy biztos benne, hogy pont olyanszinten meg tudtad volna oldani a fordulót, mint a zászlós és zárójelben megindoklod, hogy nem ülsz napi 8 órát a vason, akkor ugyanarról beszélsz, amiről smice. A feltételek, a lehetőségek. Az a bizonyos tudás, ami szerintem is elsődleges és egyetlen körülmény egy idő után lehetőségek mentén alakul ki. smice is erről beszélt.
Amúgy nagyon jó a példád, tetszik. Velem is előfordul, hogy egy sima utcasarok térdelve oldódik meg. Nem nézek le ilyenkor, hogy most éppen maradt-e még csík vagy nem, de gondolom nem sok. A lényeg, hogy ha már megvan a tudás, akkor a módszer kapásból alkalmazható akkor is, ha a feltételek látszólag nem adottak. Dehogy is nem, mindig adottak. De idáig el kell jutni. Rutinnak nevezném. A gyakorlási idő vagy kilométer és a vele született tehetség szorzata.
Azért a városi utcák nem olajáztatta rettenetes buszgarázsokra és ipartelepekre hajaznak általában. Aszfalton még nem estem, szóval annyira szarul nem csinálhatom azt amit csinálok..
Meg minek is lenne motorom ha nem akarnám mélyre dönteni? Ez a legélvezetesebb része a motorozásnak.. ha pont ezt akarnám mondvacsinált indokokkal (vagy alaptalan esetleg kevéssé megalapozott félelmek miatt) elhagyni, akkor minek ülnék egyáltalán fel? Egy motornál az esetek nagy részében még egy roadster is sokkal praktikusabb lenne...és ugyan annyira lehetne élvezni (persze csak annak aki nem tud rendesen motorozni).
A majrécsík eltüntetése (vagy a lehető legminimálisabbra szorítása, motor és gumiprofiltól függően) se nem sebesség, se nem kanyar, se nem bátorság függő. Egyelten egy dologtól függ, a járműkezelési tudástól.
Nem is igazán tudom mikor motoroztam a Divivel az alföldön kívül az utóbbi időben, mostanában meg kb csak a városban szaladgálok vele, de nincs majrécsík. Miért nincs? Nem azért mert amerre járok ott van két-három már kanyarnak is értelmezhető ív (mert az is csak amolyan könnyed belefekvős nagy ív... 100 alatt uncsi, 120-tól már kellemes, 140-től meg élmény), hanem azért mert a városban itt-ott forgolódva, a sarkon befordulva is lehet úgy kezelni a motort hogy az dőljön is rendesen. Nem autó ez hogy szögletes forduljon vele az ember.
Tegnap konkrétan előttem fordult meg lendületből, egy íven úgy egy motoros rendőr hogy a megfordulásra szerintem nem vett igénybe több helyet mint a saját motorja hosszának a másfélszerese. Gyorsan ment? Nem. Lábtartó leért a földre? Nem sok híja volt. Volt majrécsíkja? Nem. Járműkezelési gyakorlata és magas szintű tudása viszont igen.
(..hogy én meg tudnám-e ezt utána csinálni? Hát elsőre nem biztos hogy menne olyan szűken, de nem is ülök napi 8 órát a motoron. Át is futott ott az agyamon, hogy nem igazán érné meg motoros rendőrrel baszakodni, mert hiába gyengék a 900-as RT-k, az egyenesekben úgyis gyorsabb a rádió, a többi részen meg simán alázzák az embert, de hogy lerázni nem lehetne őket az is tuti.. max enduróval sárban, mert az ellen nem tudnának mit tenni)
Szóval a majrécsík eltüntetése az tudás és elhatározás kérdése.. egzotikus tájak és útszakaszok se kellenek hozzá, bőven megteszi az átlagos utcai aszfalt is, mélyeket dönteni bárhol lehet, még ha az adott helyzetben tényleg csak az az egy gyakorlati haszna van, hogy a gumi széle is használatba kerül (persze az így karbantartott tudást később éles helyzetben is elő lehet hívni, mert legalább lesz mit, nem úgy annak akinek ilyenkor csak az ösztön meg a vakszerencse marad)
Amúgy mielőtt bárki azt gondolná, hogy a majrécsík b.zis, és ész nélkül döntögetni kezdene, azért tegyük hozzá, hogy az ilyen (főleg netes) f.szméregetéseknél általában a következő dolgok nem hangzanak el:
A majrécsík a nevével ellentétben nem csak a bátorság kérdése. Ledöntött helyzetben nehéz korrigálni, és közúton sokszor jöhet váratlan dolog. Ezért ezek esélyét egyrészt minimalizálni kell, másrészt meg megfelelő tudással kell rendelkezni hozzá. Ezért sok sportmotoros mindig ugyanazon az útvonalon megy, akár naponta többször, éveken át, fokozatosan növelve a tempót. Ez nem egyenlő azzal, ha valaki megveszi első nagymotorját, elmegy egy tök ismeretlen szerpentinre, és ott meg akarja mutatni a haveroknak, hogy milyen bátor.
Nem mindegy továbbá a motor (és a GUMI!) műszaki adottsága sem. Pl. ER-5-nél szerintem jóval hamarabb leér a lábtartó, mint a gumi széle. Meg volt olyan BMW-s, aki fikázni kezdte a majrécsíkomat (amíg még volt :)), mutatta, hogy neki nincs. Aztán mentem utána, negyedannyit nem döntött, mint én, ő mégis kiért a gumi szélére. Neki valami csoppergumija volt, annyira volt íves az alja, mint egy lapostányér. Vagy majdnem mint egy autógumi. Az én gumim sokkal keskenyebb és hegyesebb, mint egy U-betű alja. Hja.
Aztán ott vannak még az egyéb körülmények. Amíg az Alföldön laktam, nekem is volt majrécsíkom, mert a körforgalom az egyetlen hely, ahol lehet dönteni, ott is csak egy irányba, és 10 kör után azért már furcsán néz rád a rendőr. Hónapokat kellett szervezni, hogy egyszer el tudjunk szakadni a munkától meg a családtól és el tudjunk menni egy hétvégére a párommal a hegyekbe motorozni. Mióta elköltöztem, nem tudok úgy munkába/haza menni, hogy ne szerpentinen mennék, tehát napi szinten van alkalmam gyakorolni.
Meg aki sokat megy két személlyel, az is bizonyára nem az utassal fogja a határait feszegetni.
Szóval annak nincs majrécsíkja, aki
- egyedül megy
- arra alkalmas motorral
- arra alkalmas gumival
- tapasztalt, rutinos, több éves gyakorlattal, előtte lehet akár 10-20 évet is gyakorolt kismotorokkal (és/vagy évi 100e km-t megy)
- akinek van ideje gyakorolni (pl. nincs család)
- akinek van helye gyakorolni (pl. szerpentinek közt lakik)
- pontosan ismeri a kanyarokat, tehát az ív nem okoz meglepetést, az összes kátyút úgy ismeri, mint a tenyerét
- szerencséje van (pl. nem ugrik elé egy őz)
...és van bátorsága mélyet dönteni.
Mindezt a mostanában (megint) olvasható sok motoros halálhír fényében mondom. :( Akinek nem áll össze a fenti képlet, az ne csináljon presztízskérdést a majrécsíkból, ne kezdjen kötelezően döntögetni, mert újsághír lesz a vége. Nyugodt lehet, hogy akik verik a mellüket a majrécsíkra (mint én :)), azoknak megvan a háttere is hozzá, tudásban, lehetőségben stb., és nem kell velük összemérnie magát senkinek. Először tanulni, fejlődni, gyakorolni, aztán megteremteni a körülményeket, aztán majd egyszercsak eltűnik a csík, ha ez a cél.
Aki meg a közútnál kiszámíthatóbb körülményekre vágyik, annak irány a pálya!
Majrécsíkom, az nincs. Kivéve elől, de ott nem számít. A múltkor már a felhajtott oldaltámaszt is sikerült megreszelnem kanyarban, de elöl még így sem érek ki a gumi széléig.
De ettől még nem biztos, hogy jól kanyarodom. Szerintem az a jó kanyarvétel, ahol nem vesztesz mozgási energiát, vagy legalábbis a lehető legkevesebbet veszted. Ehhez több dolog szükséges, jól kell befékezni, jól kell kigyorsítani, jól kell az ívet megválasztani, és persze a helyes dőlésszög is számít. De hiába döntök mélyet, azért érzem, hogy sokszor elb...tam, itt túl nagyot fékeztem, ott rosszkor kezdtem a kigyorsítást, rossz fokozatban vagyok... Szóval annyira jó kanyarodó azért nem vagyok. Ezért is megyek pályára. Meg az élvezet miatt persze. :)
Amúgy annyiban van jogosultsága a felvetésnek, hogy ugye az új gumik felülete csúszós, és a hivatalos ajánlás szerint az első pár száz kilométeren "be kell járatni", vagyis le kell koptatni, ilyenkor nem szabad agresszíven vezetni (nagy gáz, nagy fék, mélyre döntés...). A paradoxon ebben az, hogy ha nem vezetsz agresszívan, sose kopik le a gumik széle, és mikor találkozol a csúszós felülettel? Amikor először döntesz egy nagyot.
Szóval lehet tényleg a smirgli a jó megoldás. :)
"Kis rutinnal..." Van akinek ez már rutinból megy?
"Majrécsíkok szakszerű eltávolítását vállalom, első osztályú Csiang-Ho csiszológéppel, 12 éves tapasztalattal a szakmában. Olcsó, gyors, precíz munka! Házhoz is megyek. Különleges gumiméreteket és egyedi mintákat is vállalok. Igény szerint versenypályán leszakadt gumidarabokat is felragasztok a kezelt felületre, a készlet erejéig.
AKCIÓ! Ha az első és hátsó gumit együtt rendeled meg, a lábtartóreszelést ajándékba adom!
Ugyanitt lehasznált térdkoptatók széles választéka eladó.
Hívj, és Májert faragok belőled! Csiszológéppel!"
Eladnám hátsó doboztartó konzolom. Az új típusra való, azaz `03 feletti.
Kisebb módosítások és felesleges furatok kerültek rá. Valamint a tartó fület fel kell hegeszteni.
Képeket holnap pótlom.
tasival nem kívánok kontaktálni, mert annyira analfabéta, hogy nem tudunk anyanyelven kommunikálni írásban. Nem hogy nem értem, elolvasni sem tudom, amit ír.
Nekem Bajna Tarján között 299 simán beáll, ami a rövid áttétel miatt kb. 265-270. De lehet, hogy tasi gyorsabb. Bármennyire is cukkolsz, ez nem verseny. És senkivel nem versenyzek utcán, soha.
Kell az a tudás, amiről Dipshit beszélt. Kell hozzá az az elhivatottság, ami a pályásoknak, vagy akár a rendőröknek is megvan. Kellenek azok a feltételek, amiről smice beszélt. Kell a megtett km és a tehetség szorzata, hogy ez a szorzat elérjen egy szintet. És amikor megvan, akkor ott a tudás.
És most jön a lényeg. Ha valakinek van csíkja, annak lehet ezer oka. De ha valakinek nincs, akkor annak csak egy oka lehet: Hogy jól motorozik (függetlenül attól, hogy ez milyen életpályával alakult ki). Erre (jól motorozni) céllal törekedni nem hülyeség, nem farokméregetés, nem őrültség, hanem ez a lényeg. Pontosan ez és szinte csak ez.
Éppen ezért akinek nincs csíkja (vagy éppen hiányzik a fél lábtartója) és ezt bármilyen kontextusban szóba hozza, az nem feltétlenül nagyképű majom, mint ahogy azt sokan gondolják. Lehet, hogy csak egy gondolatébresztőt akar olyanok számára, akik valamilyen okból olyan távol állnak (még) a tárgyalt tudástól, hogy nincs alapjuk racionális véleményt mondani a témában, vagy a tudással kapcsolatba hozható témákban. Sajnos mégis próbálkoznak vele és ennek következtében marhaságokat beszélnek nagyon sokan. Így születnek az "ezt nem lehet, azt nem lehet, utcán nem lehet" stb. megnyilvánulások, amiken azon túl hogy mosolyogni szoktam így néha a fejemet fogom így . Néha az úton menve is sírógörcsöt kapok attól, amit az utcán csinálnak...
És nem értik meg, hogy a tudás megléte lehet, hogy farokméregetés. De annak hiánya egész biztos veszélyes és ennek ismeretében mégis motoroz(gat)ni álló nap felelőtlenség! Néha elolvasok egy pár szólást megpróbálom értelmezni a kontextust és úgy találom, hogy az a tudás, amivel a polgártárs rendelkezik esetemben 14 évesen már megvolt. Komoly utcai motorra forgalomban mégis csak 26 évesen ültem először. És mégis naponta lebombáznak a felelősségi kérdésekkel pl. engem. Nehezen találom a kiutat ebből.
Mindig az a vége, hogy nekem nagy az arcom, arctalan senkiházi vagyok ki hiszi azt el. Nem értik. Teljesen mindegy, hogy ki hiszi el (rólam) nem kell elhinni. Elég érteni. AMIT írok az a lényeg, tök lényegtelen hogy én vagyok az alany (illik. saját példákkal alátámasztani véleményt). Mégis személyeskedésbe megy mindig. Nincs kinek.
Azt hogy valaki keveset motorozik én nem úgy értettem hogy egy évben egyszer ül rá fel, 5 napra. Lehet keveset motorozni rendszeresen is, pl ingázva. Mert aki tényleg csak egy évben egyszer ül fel a motorra, arról nem is érdemes beszélni.. vagy de. Inkább akkor se üljön fel!
Szóval annak aki rendszeresen használja a motorját annak rendszeres lesz ideje is arra hogy koptassa a majrécsíkját, függetlenül attól hogy merre közlekedik. Ugyanis a motorozások között nem fog eltelni annyi idő hogy szokatlan legyen neki a motorja viselkedése, és talán annyi sem hogy elfelejtse mi történt az előző gurulások alkalmával.
Tehát ha így se sikerül neki fejlődni az csak a saját bénaságának vagy az elhivatottság hiányának tudható be.
Egy valamire való motoros, még ha kezdő is, mert valahol mindenkinek el kellett kezdeni, feladatokat állít maga elé, részcélokat tűz ki, próbál mindig kicsit nyújtani a komfortzónája határán. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni, a mindennapos rutin feladatok közben is ki lehet találni magunknak feladatot, olyat mint hogy hiába széles a parkoló vagy a céges udvar, stb ahol mondjuk rendszeresen meg kell fordulni a motorral, na ott tök biztonságosan lehet minden alkalommal próbálkozni hogy egyre szűkebb legyen az a forduló. A legnagyobb kár egy szimpla eldőlés lehet, meg esetleg hogy az utca embere megmosolyogja a dolgot, egyik sem nagy ügy.
Ezek a lehetőségek mindenki számára adottak.. nem nagyon tudnék kibúvókat találni alóla
Ő megy ilyen űrsebességet a gizijével a Tát-Héregen 240-270-el.
- egyedül megy, nem kell a mögötte ülő feleség miatt aggódnia
- a gumi és motor OK (bár sajnos ismerünk példát, amikor a gumi nem volt OK... :( )
- tapasztalt, rutinos, gyakorlott
- van ideje és helye (ez a hivatása, ugye napi 8 óra, sőt, kötelező rutinpályán forgolódnia, mert rendszeresen vizsgázik belőle)
- ismeri a várost, ahol őrjáratozik
- a szerencse meg szerencse, ő sem tud mit csinálni, ha ráesik egy zongora
Szóval, tökéletesen alátámasztottad amit írtam. :)
Más szóval: igen, kell a tudás, de a tudás nem lesz meg, ha nincs időd, helyed, gumid stb. stb., amit leírtam. Pontosan arra akartam felhívni a figyelmet, hogy aki mondjuk nem rendőr, hanem családapa, és egy évben egyszer tud elmenni egy kis gurulásra, és nincs meg a kellő tudás stb., az ne azon feszengjen, hogy a haverok kiröhögik-e vagy sem a majrécsíkja miatt. Hülyeség.
Amúgy meg igen, ha valakit nagyon zavar, ki lehet menni egy parkolóba körözni gyökkettővel, de ha valaki csak a majrécsík miatt megy ki, az nem kevésbé öncélú, mint a smirgli. :) De gyakorlásnak tényleg jó. De ehhez is ugyanúgy kell idő, hely, motor, gumi... stb. stb., érted. :)
Amúgy nagyon jó a példád, tetszik. Velem is előfordul, hogy egy sima utcasarok térdelve oldódik meg. Nem nézek le ilyenkor, hogy most éppen maradt-e még csík vagy nem, de gondolom nem sok. A lényeg, hogy ha már megvan a tudás, akkor a módszer kapásból alkalmazható akkor is, ha a feltételek látszólag nem adottak. Dehogy is nem, mindig adottak. De idáig el kell jutni. Rutinnak nevezném. A gyakorlási idő vagy kilométer és a vele született tehetség szorzata.
Meg minek is lenne motorom ha nem akarnám mélyre dönteni? Ez a legélvezetesebb része a motorozásnak.. ha pont ezt akarnám mondvacsinált indokokkal (vagy alaptalan esetleg kevéssé megalapozott félelmek miatt) elhagyni, akkor minek ülnék egyáltalán fel? Egy motornál az esetek nagy részében még egy roadster is sokkal praktikusabb lenne...és ugyan annyira lehetne élvezni (persze csak annak aki nem tud rendesen motorozni).
A majrécsík eltüntetése (vagy a lehető legminimálisabbra szorítása, motor és gumiprofiltól függően) se nem sebesség, se nem kanyar, se nem bátorság függő. Egyelten egy dologtól függ, a járműkezelési tudástól.
Nem is igazán tudom mikor motoroztam a Divivel az alföldön kívül az utóbbi időben, mostanában meg kb csak a városban szaladgálok vele, de nincs majrécsík. Miért nincs? Nem azért mert amerre járok ott van két-három már kanyarnak is értelmezhető ív (mert az is csak amolyan könnyed belefekvős nagy ív... 100 alatt uncsi, 120-tól már kellemes, 140-től meg élmény), hanem azért mert a városban itt-ott forgolódva, a sarkon befordulva is lehet úgy kezelni a motort hogy az dőljön is rendesen. Nem autó ez hogy szögletes forduljon vele az ember.
Tegnap konkrétan előttem fordult meg lendületből, egy íven úgy egy motoros rendőr hogy a megfordulásra szerintem nem vett igénybe több helyet mint a saját motorja hosszának a másfélszerese. Gyorsan ment? Nem. Lábtartó leért a földre? Nem sok híja volt. Volt majrécsíkja? Nem. Járműkezelési gyakorlata és magas szintű tudása viszont igen.
(..hogy én meg tudnám-e ezt utána csinálni? Hát elsőre nem biztos hogy menne olyan szűken, de nem is ülök napi 8 órát a motoron. Át is futott ott az agyamon, hogy nem igazán érné meg motoros rendőrrel baszakodni, mert hiába gyengék a 900-as RT-k, az egyenesekben úgyis gyorsabb a rádió, a többi részen meg simán alázzák az embert, de hogy lerázni nem lehetne őket az is tuti.. max enduróval sárban, mert az ellen nem tudnának mit tenni)
Szóval a majrécsík eltüntetése az tudás és elhatározás kérdése.. egzotikus tájak és útszakaszok se kellenek hozzá, bőven megteszi az átlagos utcai aszfalt is, mélyeket dönteni bárhol lehet, még ha az adott helyzetben tényleg csak az az egy gyakorlati haszna van, hogy a gumi széle is használatba kerül (persze az így karbantartott tudást később éles helyzetben is elő lehet hívni, mert legalább lesz mit, nem úgy annak akinek ilyenkor csak az ösztön meg a vakszerencse marad)
A majrécsík a nevével ellentétben nem csak a bátorság kérdése. Ledöntött helyzetben nehéz korrigálni, és közúton sokszor jöhet váratlan dolog. Ezért ezek esélyét egyrészt minimalizálni kell, másrészt meg megfelelő tudással kell rendelkezni hozzá. Ezért sok sportmotoros mindig ugyanazon az útvonalon megy, akár naponta többször, éveken át, fokozatosan növelve a tempót. Ez nem egyenlő azzal, ha valaki megveszi első nagymotorját, elmegy egy tök ismeretlen szerpentinre, és ott meg akarja mutatni a haveroknak, hogy milyen bátor.
Nem mindegy továbbá a motor (és a GUMI!) műszaki adottsága sem. Pl. ER-5-nél szerintem jóval hamarabb leér a lábtartó, mint a gumi széle. Meg volt olyan BMW-s, aki fikázni kezdte a majrécsíkomat (amíg még volt :)), mutatta, hogy neki nincs. Aztán mentem utána, negyedannyit nem döntött, mint én, ő mégis kiért a gumi szélére. Neki valami csoppergumija volt, annyira volt íves az alja, mint egy lapostányér. Vagy majdnem mint egy autógumi. Az én gumim sokkal keskenyebb és hegyesebb, mint egy U-betű alja. Hja.
Aztán ott vannak még az egyéb körülmények. Amíg az Alföldön laktam, nekem is volt majrécsíkom, mert a körforgalom az egyetlen hely, ahol lehet dönteni, ott is csak egy irányba, és 10 kör után azért már furcsán néz rád a rendőr. Hónapokat kellett szervezni, hogy egyszer el tudjunk szakadni a munkától meg a családtól és el tudjunk menni egy hétvégére a párommal a hegyekbe motorozni. Mióta elköltöztem, nem tudok úgy munkába/haza menni, hogy ne szerpentinen mennék, tehát napi szinten van alkalmam gyakorolni.
Meg aki sokat megy két személlyel, az is bizonyára nem az utassal fogja a határait feszegetni.
Szóval annak nincs majrécsíkja, aki
- egyedül megy
- arra alkalmas motorral
- arra alkalmas gumival
- tapasztalt, rutinos, több éves gyakorlattal, előtte lehet akár 10-20 évet is gyakorolt kismotorokkal (és/vagy évi 100e km-t megy)
- akinek van ideje gyakorolni (pl. nincs család)
- akinek van helye gyakorolni (pl. szerpentinek közt lakik)
- pontosan ismeri a kanyarokat, tehát az ív nem okoz meglepetést, az összes kátyút úgy ismeri, mint a tenyerét
- szerencséje van (pl. nem ugrik elé egy őz)
...és van bátorsága mélyet dönteni.
Mindezt a mostanában (megint) olvasható sok motoros halálhír fényében mondom. :( Akinek nem áll össze a fenti képlet, az ne csináljon presztízskérdést a majrécsíkból, ne kezdjen kötelezően döntögetni, mert újsághír lesz a vége. Nyugodt lehet, hogy akik verik a mellüket a majrécsíkra (mint én :)), azoknak megvan a háttere is hozzá, tudásban, lehetőségben stb., és nem kell velük összemérnie magát senkinek. Először tanulni, fejlődni, gyakorolni, aztán megteremteni a körülményeket, aztán majd egyszercsak eltűnik a csík, ha ez a cél.
Aki meg a közútnál kiszámíthatóbb körülményekre vágyik, annak irány a pálya!
De ettől még nem biztos, hogy jól kanyarodom. Szerintem az a jó kanyarvétel, ahol nem vesztesz mozgási energiát, vagy legalábbis a lehető legkevesebbet veszted. Ehhez több dolog szükséges, jól kell befékezni, jól kell kigyorsítani, jól kell az ívet megválasztani, és persze a helyes dőlésszög is számít. De hiába döntök mélyet, azért érzem, hogy sokszor elb...tam, itt túl nagyot fékeztem, ott rosszkor kezdtem a kigyorsítást, rossz fokozatban vagyok... Szóval annyira jó kanyarodó azért nem vagyok. Ezért is megyek pályára. Meg az élvezet miatt persze. :)
Szóval lehet tényleg a smirgli a jó megoldás. :)
"Majrécsíkok szakszerű eltávolítását vállalom, első osztályú Csiang-Ho csiszológéppel, 12 éves tapasztalattal a szakmában. Olcsó, gyors, precíz munka! Házhoz is megyek. Különleges gumiméreteket és egyedi mintákat is vállalok. Igény szerint versenypályán leszakadt gumidarabokat is felragasztok a kezelt felületre, a készlet erejéig.
AKCIÓ! Ha az első és hátsó gumit együtt rendeled meg, a lábtartóreszelést ajándékba adom!
Ugyanitt lehasznált térdkoptatók széles választéka eladó.
Hívj, és Májert faragok belőled! Csiszológéppel!"
Eladnám hátsó doboztartó konzolom. Az új típusra való, azaz `03 feletti.
Kisebb módosítások és felesleges furatok kerültek rá. Valamint a tartó fület fel kell hegeszteni.
Képeket holnap pótlom.
Érdekel valakit?