nem ezzel a Honda CB témával kapcsolatban lenne egy kérdésem ezért bocsi az offért előre is.
Látom hogy van egy Bulldogod,és tulképpen csak te töltöttél fel ide videókat róla. Tudnál pár sort írni a gépről mert lehet lassan a birtokomba kerülhet egy.
Mindigis tetszett a gép, csak mostanra nőhetett be eléggé a fejem lágya hogy nem kell 100+LEs motor :-)
Szóval elég kevés teszt/infó van róla a neten, ezért örülnék ha le tudnád írni a tapasztalataidatúgy an bloc mindenről. Főleg utassal lesz használva ezért érdekelne milyen sora lesz hátul :-)
Ráadásul nem gazdagodik senki potyára! Nem tudják mit kérjenek néhány dologért. csapágyat szimeringet eleve a szakboltban veszek, és nem a márkaboltban.
Legalább Te motorozol Nekem beindult a nagyüzem minden téren. Amelett a motor is a szerelőnél pihen. Van mindkét karburátoron egy-egy solenoid sensor nevű alkatrész (magyarul mágnes-szelep). Tavasszal, mikor rendetlenkedett, ennek a vezetéke okozta a galibát.
Vissza lett ugyan forrasztva, le lett ragasztva, de a benzin "megette" a ragasztót és megint elkezdett a fordulatszámmérőm ugrálni. Emellett ugye mivel folyt is a benya, rendesen szaga volt már. Gázkazán mellett meg nem üdvös ez ugye. Most egy olyan anyaggal lett begyógyítva, amit a TVK-n is használnak, olaj, benzinálló. Tegnap lett kész, de még nem volt időm értemenni és vasárnap előtt nem is nagyon lesz... Ja igen azért csináltattam meg, mert az új ára 72 magyar ezres Ebayen 30 ért volt kompletten 2 karbi 2 szenzor. Viszont nekem ebből nem kell csak 1. Ezért inkább megcsináltattam. Így elvileg most a gyárival egyenértékű és töredék áron megvan
Szia Józsi!
Most, hogy így mondod - írod - jövök rá döbbeneten, hogy már tényleg október van! Pedig még tegnap volt július.
Áprilisban mondtam, hogy hol van még az ősz, és nesze, itt van.
Mindjárt vége a szezonnak.
A kép vasárnap, indulás előtt készült.
Ma nagyon pocsék idővel ébredt a Badacsony! Tegnap éjjel viszont nem esett az eső, hiába igérte a pesti embör. Most viszont borongós októberi idő van! De sajnos október van!
Amiket leírtál, én azokat tudom, nem is kell magyarázni. Igazad is van.
Ha meg kár volt belemenni, akkor nem kellett volna felvenned a "provokációmat", és akkor nem megyünk bele.
De én is megyek, mert még ereszdeszkát kell festenem, és azt nem csinálja meg senki.
Szép reggelt az Uraknak! Remek idő van ma reggel, kicsit fúj az északi , de 17,2 fok van.
Beszereltem egy hangjelzőt a gépbe, hogy ciripeljen, ha az irányjelző be van kapcsolva.
Mert fordult elő, hogy kint felejtettem. Most nem fog előfordulni!
Kár volt ebbe belemenni Miki... különböző madarak vagyunk és más az irány, ebben is igazad volt.
Fórumozok már jópár éve, ha kellett 5x válaszoltam arra is amit már rongyosra tárgyaltunk, még kitöltetlen adatlapos anonim embereknek is. Túrákat szerveztem és sokan neveztek a barátjuknak olyanok, akik amíg valamiben segítség kellett csak addig ápolták a kapcsolatot. Részemről soha nem volt nagy elvárás, néha csak annyi kellett volna, hogy ír egy-két mondatot, ne mindennap -hiszen mindenki hajt mint a gép- csak mondjuk 2 naponta és csak annyit ami a közösséghez tartozóvá teszi. Mindenki tele van gondokkal, én is és ne hidd, hogy az én szinte már felnőtt gyerekeimnek elengedhetem a kezüket...
a melóm se egyszerű történet ezt is jól tudod. Első a család ez is igaz, de mellette a motorozás is komoly hajtóerő, vagy ha úgy tetszik a "mankóm" ebben a nehéz világban, ezt ők is elfogadták és megértik. Nem gyüjtöm az embereket magam köré, még facebook-om sincs, motorozni sajnos nem lehet mindig és ekkor jól jön a fórum adta lehetőség vagyis beszélgetni hozzám hasonlókkal akik motoroznak. Lassan sikerül leszokni róla, már csak egy helyre írogatok napi rendszerességgel, de azzal is úgy vagyok, hogy nem leszek a fórum "motorja" ha szétesik akkor szétesik...
Mostanában egyáltalán nem hiányzik a Sevenfifty fórum és a CB 500 se, legalábbis az ami az utóbbi időben lett belőlük, viszont a tavalyi vagy az azelőtti annál jobban...
Van egy csomó dolgom még ma, nem is tudom minek ülök még itt...
Azért csak benéztél...... ide.
Magyarázkodni pedig nem kell, aki érti, az érti, aki meg nem, annak felesleges. Szerintem.
Abban igazad van, hogy az élet megy tovább, sőt nélkülünk is megy tovább.
Annyit fűznék hozzá a gondolataidhoz, - "meséhez" - vagy egészíteném ki, hogy madarakból is sokféle van. Persze most maradunk a kis szürke tollú madaraknál, mert azokból is többféle van.
Vannak akiknek már nem kell annyira figyelni a fiókáikra, hisz már önállóan repülnek, és így több idő marad a saját repülésre.
De vannak olyanok is, akiknek még kicsi fiókáik vannak, nekik még hordani kell a kaját, és ilyenkor csak a kajáig van repülés, és vissza. ( Tisztára mint a munkába járás. )
Vagy esetleg nincs elég "tehetsége", hogy szabadon szárnyaljon arra, amerre szeretne épp, és így lent ragad a földön, muszályból. És bizony bizony, ilyen is előfordul néha, mert az élet a legnagyobb mesemondó.
Szerintem így kerekebb a "mese".
De van 1 még rosszabb hírem: van 1 dal, "Just A Gigolo" címmel.
Abban hangzik el a másik nagy igazság: "life goes on without me"!
Ezt figyelembe véve, lehet külön utakon repkedni, de a közös repüléseknek azért más a fílingje.
Ma is pld délután - mert délelőtt melóztam, kicsit délutánba lógva - Zolival mentünk 1 kicsi karikát, és már kezd belejönni, igen lendületesen mentünk át a városon, és csakúgy hasított a penge, én pedig nagyon élveztem ezt a kis eszetlenséget.
Az élet mindig megy tovább
A világ egyik félreeső szegletének fészkében született egy kismadár, átlagos volt és egyszerű, szürke tollaival észrevétlenül elvegyült a többiek között. Egy dologban viszont más volt mint a többi, állandóan az eget bámulta és csodálta a felhők között repülő madarakat akik fel alá szálltak a hívogató magasságokban. Ahogy múlt az idő úgy erősödött, egyre magasabbra szállt de még attól is feljebb vágyakozott, fel a legmagasabban szálló madarak közé akikre már fiókaként is csodálattal tekintett. Álmai valóra váltak, egyre magasabbra és messzebbre jutott és barátokat szerezve csapatban is élvezhette a repüléseket. Azt se bánta, hogy neki nem jutottak díszes tollak, hiszen szürke szárnyaival is ugyanolyan magasságokba tudott emelkedni mint színpompás tollazatú társai, akikre soha nem volt irígy. Mint ahogy mindenki ő is idősödött, a természet rendje szerint újabb fiatal madarak szálltak fel akik szemében már ő számított tapasztaltnak. Szívesen vette ha kérdezték és örült ha segíthetett, főleg ha ezzel újabb barátokra talált, ha pedig közösen repültek mindig aggódva figyelt a mögötte repülőkre. Nem volt ez neki áldozat mert szerette amit csinált és nem is várt soha semmit viszonzásul. Aztán történt valami amit nem értett, azzal nyugtatta magát egy darabig, hogy a világ változott és nem ő, egyre többet repült egyedül de szomorúságát leginkább a régi barátok és a közös eszmecserék elmaradása okozta. Magányos lett, aztán már nem is kereste a régi társaságot bármennyire is hiányoztak, olyanná vált mint amilyenné a közöny formálta. Egy napon kopott kilóméterkő mellett pihent egy olyan úton ami egy nagy folyó mellett vezetett, felidézte régi emlékeit amikor ugyanott többedmagával vidáman társalgott és élvezte a kora tavasz első napsugarait. Szomorúan igazította meg szürke tollait és újból felszállt a magasba, várják őt a hegyek, völgyek, erdők, vizek és a természet örök szépségei ahol mindig megtalálta az örömét, még így magányosan is. Ma már három szóból is el tudja mondani mit tanult az életről: mindig megy tovább!
Ja, ezt figyelmetekbe ajánlom, ha még nem láttátok: http://www.sportmotor.hu/motor...
A Lackó Mackó - bár már nem jár ide - tette fel, igen érdekes lehetett ott, figyelembe véve, hogy ott valamikor élet zajlott.
Sasoljátok meg.
Nos, én ezt úgy szoktam, hogy aláteszem a lakáskulcsot keresztbe a szívató alá, - mert amúgy visszamegy a szívató, ez ilyen "betegség" ennél a típusnál - és kicsi gáz, beindul, és onnan megy magától, majd kicsit később már szívató nélkül. De mindig hagyok 1 kis időt, hogy melegedjen a bicikli. És utána hajrá!
köszi, legalább látom, hogy a suzuki karbantartása is hasonló, sőt talán még ritkábban írja elő.
Az mitől van, hogy indításkor pöccre, gázráadás nélkül indul a motor szivató nélkül, szivatóval pedig kell rá adni egy kevés gázt különben nem megy. Persze ha nincs szivató akkor pár mp múlva ledöcög. Eddig mindig csont szivatóval indítottam, és minimális gázt adtam kézzel, hogy beinduljon, onnantól pedig szépen lassan ugye szivatót vissza menet közben. Most elkezdtem azt, hogy első 3 mpben szivató nélkül, mert úgy egyből beindul, azután mivel ha csak szivatót tolnám akkor egyből ledöcögne, így pici gázzal tolom fel a szivatót. Ebből lehet probléma? Maradjon inkább a csutka szivató és kis gáz?
( Bocsi Péter! ! )
nem ezzel a Honda CB témával kapcsolatban lenne egy kérdésem ezért bocsi az offért előre is.
Látom hogy van egy Bulldogod,és tulképpen csak te töltöttél fel ide videókat róla. Tudnál pár sort írni a gépről mert lehet lassan a birtokomba kerülhet egy.
Mindigis tetszett a gép, csak mostanra nőhetett be eléggé a fejem lágya hogy nem kell 100+LEs motor :-)
Szóval elég kevés teszt/infó van róla a neten, ezért örülnék ha le tudnád írni a tapasztalataidatúgy an bloc mindenről. Főleg utassal lesz használva ezért érdekelne milyen sora lesz hátul :-)
köszi előre is
Vissza lett ugyan forrasztva, le lett ragasztva, de a benzin "megette" a ragasztót és megint elkezdett a fordulatszámmérőm ugrálni. Emellett ugye mivel folyt is a benya, rendesen szaga volt már. Gázkazán mellett meg nem üdvös ez ugye.
Most, hogy így mondod - írod - jövök rá döbbeneten, hogy már tényleg október van! Pedig még tegnap volt július.
Áprilisban mondtam, hogy hol van még az ősz, és nesze, itt van.
Mindjárt vége a szezonnak.
A kép vasárnap, indulás előtt készült.
Az már majdnem dél! ! !
Úgy veszem észre, hogy hallani még hallassz! Látással hogy állsz?
Ha meg kár volt belemenni, akkor nem kellett volna felvenned a "provokációmat", és akkor nem megyünk bele.
De én is megyek, mert még ereszdeszkát kell festenem, és azt nem csinálja meg senki.
Beszereltem egy hangjelzőt a gépbe, hogy ciripeljen, ha az irányjelző be van kapcsolva.
Mert fordult elő, hogy kint felejtettem.
Fórumozok már jópár éve, ha kellett 5x válaszoltam arra is amit már rongyosra tárgyaltunk, még kitöltetlen adatlapos anonim embereknek is. Túrákat szerveztem és sokan neveztek a barátjuknak olyanok, akik amíg valamiben segítség kellett csak addig ápolták a kapcsolatot. Részemről soha nem volt nagy elvárás, néha csak annyi kellett volna, hogy ír egy-két mondatot, ne mindennap -hiszen mindenki hajt mint a gép- csak mondjuk 2 naponta és csak annyit ami a közösséghez tartozóvá teszi. Mindenki tele van gondokkal, én is és ne hidd, hogy az én szinte már felnőtt gyerekeimnek elengedhetem a kezüket...
a melóm se egyszerű történet ezt is jól tudod. Első a család ez is igaz, de mellette a motorozás is komoly hajtóerő, vagy ha úgy tetszik a "mankóm" ebben a nehéz világban, ezt ők is elfogadták és megértik. Nem gyüjtöm az embereket magam köré, még facebook-om sincs, motorozni sajnos nem lehet mindig és ekkor jól jön a fórum adta lehetőség vagyis beszélgetni hozzám hasonlókkal akik motoroznak. Lassan sikerül leszokni róla, már csak egy helyre írogatok napi rendszerességgel, de azzal is úgy vagyok, hogy nem leszek a fórum "motorja" ha szétesik akkor szétesik...
Mostanában egyáltalán nem hiányzik a Sevenfifty fórum és a CB 500 se, legalábbis az ami az utóbbi időben lett belőlük, viszont a tavalyi vagy az azelőtti annál jobban...
Van egy csomó dolgom még ma, nem is tudom minek ülök még itt...
ebben egyet értek!
felesleges...
Magyarázkodni pedig nem kell, aki érti, az érti, aki meg nem, annak felesleges. Szerintem.
Abban igazad van, hogy az élet megy tovább, sőt nélkülünk is megy tovább.
Annyit fűznék hozzá a gondolataidhoz, - "meséhez" - vagy egészíteném ki, hogy madarakból is sokféle van. Persze most maradunk a kis szürke tollú madaraknál, mert azokból is többféle van.
Vannak akiknek már nem kell annyira figyelni a fiókáikra, hisz már önállóan repülnek, és így több idő marad a saját repülésre.
De vannak olyanok is, akiknek még kicsi fiókáik vannak, nekik még hordani kell a kaját, és ilyenkor csak a kajáig van repülés, és vissza. ( Tisztára mint a munkába járás. )
Vagy esetleg nincs elég "tehetsége", hogy szabadon szárnyaljon arra, amerre szeretne épp, és így lent ragad a földön, muszályból. És bizony bizony, ilyen is előfordul néha, mert az élet a legnagyobb mesemondó.
Szerintem így kerekebb a "mese".
De van 1 még rosszabb hírem: van 1 dal, "Just A Gigolo" címmel.
Abban hangzik el a másik nagy igazság: "life goes on without me"!
Ezt figyelembe véve, lehet külön utakon repkedni, de a közös repüléseknek azért más a fílingje.
Ma is pld délután - mert délelőtt melóztam, kicsit délutánba lógva - Zolival mentünk 1 kicsi karikát, és már kezd belejönni, igen lendületesen mentünk át a városon, és csakúgy hasított a penge, én pedig nagyon élveztem ezt a kis eszetlenséget.
Az élet mindig megy tovább
A világ egyik félreeső szegletének fészkében született egy kismadár, átlagos volt és egyszerű, szürke tollaival észrevétlenül elvegyült a többiek között. Egy dologban viszont más volt mint a többi, állandóan az eget bámulta és csodálta a felhők között repülő madarakat akik fel alá szálltak a hívogató magasságokban. Ahogy múlt az idő úgy erősödött, egyre magasabbra szállt de még attól is feljebb vágyakozott, fel a legmagasabban szálló madarak közé akikre már fiókaként is csodálattal tekintett. Álmai valóra váltak, egyre magasabbra és messzebbre jutott és barátokat szerezve csapatban is élvezhette a repüléseket. Azt se bánta, hogy neki nem jutottak díszes tollak, hiszen szürke szárnyaival is ugyanolyan magasságokba tudott emelkedni mint színpompás tollazatú társai, akikre soha nem volt irígy. Mint ahogy mindenki ő is idősödött, a természet rendje szerint újabb fiatal madarak szálltak fel akik szemében már ő számított tapasztaltnak. Szívesen vette ha kérdezték és örült ha segíthetett, főleg ha ezzel újabb barátokra talált, ha pedig közösen repültek mindig aggódva figyelt a mögötte repülőkre. Nem volt ez neki áldozat mert szerette amit csinált és nem is várt soha semmit viszonzásul. Aztán történt valami amit nem értett, azzal nyugtatta magát egy darabig, hogy a világ változott és nem ő, egyre többet repült egyedül de szomorúságát leginkább a régi barátok és a közös eszmecserék elmaradása okozta. Magányos lett, aztán már nem is kereste a régi társaságot bármennyire is hiányoztak, olyanná vált mint amilyenné a közöny formálta. Egy napon kopott kilóméterkő mellett pihent egy olyan úton ami egy nagy folyó mellett vezetett, felidézte régi emlékeit amikor ugyanott többedmagával vidáman társalgott és élvezte a kora tavasz első napsugarait. Szomorúan igazította meg szürke tollait és újból felszállt a magasba, várják őt a hegyek, völgyek, erdők, vizek és a természet örök szépségei ahol mindig megtalálta az örömét, még így magányosan is. Ma már három szóból is el tudja mondani mit tanult az életről: mindig megy tovább!
http://www.sportmotor.hu/motor...
A Lackó Mackó - bár már nem jár ide - tette fel, igen érdekes lehetett ott, figyelembe véve, hogy ott valamikor élet zajlott.
Sasoljátok meg.
Az mitől van, hogy indításkor pöccre, gázráadás nélkül indul a motor szivató nélkül, szivatóval pedig kell rá adni egy kevés gázt különben nem megy. Persze ha nincs szivató akkor pár mp múlva ledöcög. Eddig mindig csont szivatóval indítottam, és minimális gázt adtam kézzel, hogy beinduljon, onnantól pedig szépen lassan ugye szivatót vissza menet közben. Most elkezdtem azt, hogy első 3 mpben szivató nélkül, mert úgy egyből beindul, azután mivel ha csak szivatót tolnám akkor egyből ledöcögne, így pici gázzal tolom fel a szivatót. Ebből lehet probléma? Maradjon inkább a csutka szivató és kis gáz?