ohh, remek kedves barátom, egy valamit azonban kifelejtettél:
A déli harangszó minden nap déli 12 órakor megszólaló, az Úrangyala imádságra hívó harangszó. Az egész világon elterjedt szokás a katolikus templomokban.
Először a kölni egyházmegyei zsinat (1413) rendelte el, de nem minden napra, hanem csak péntekre, Jézus szenvedésének emlékezetére.
1456. június 29-én kelt úgynevezett Imabullájában III. Callixtus pápa az egész egyházra előírta a déli harangszót. Ennek a célja az volt, hogy a muszlimoknál naponta ötször imára hívó imám kiáltásához hasonlóan a keresztényeket is imára szólítsa a magyarországi keresztes seregnek a törökök elleni győzelméért. Így a mindennapos déli harangozás először Magyarországon lett szokássá és később innen terjedt át európa többi keresztény országára.
Hunyadi János 1456. július 22-én a nándorfehérvári diadal során győzelmet aratott a török sereg felett. A déli harangszó ezután is szokás maradt a keresztény világban a küzdelem emlékére. Ugyancsak a nándorfehérvári győzelem emlékére rendelte el a pápa az Urunk színeváltozásának ünnepét augusztus 6-ára.
Köszönöm mindíg jól jön a friss infó! Szerinted:
Szól a templom harang
Templom sem a faluban, sem a hutákban nem volt 1767-ig. A lakosok lelki gondozását addig a bodonyi plébános végezte, hozzá tartoztak Párád község és a telepek mint filiák (leányegyházak).
1768 tavaszán arról értesítette Eszterházy Károly egri püspök a kerületi esperest, hogy Grassalkovich Antal birtokos és kegyúr rövidesen templomépítésbe kezd a helységben, s a püspök engedélyezi az alapkő letételét. Azt kívánta, hogy a templom ne legyen nagyobb a szükségesnél, s az építkezés ne növelje a lakosok ingyenmunka- és fuvarkötelezettségét. 1768 decemberében a püspök levélben köszönte meg Grassalkovichnak a templom gyors felépítését és berendezését.
A templomépítés előtt, 1767-ben telepítette át a földesúr az üveggyártó fabnkát Őhutárói Újhutára, a mai Parádsasvárra. A kiválasztott helyszín ezért a falu végén volt, a bodonyi útelágazás közelében, az Újhutára vezető út mentén, s ez egyben a település jövőbeni centrumát is jelentette a templommal és az iskolával, amelyeket a távoli telepeken élők is könnyen elérhettek.
Az 1811. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint a templomot 1769-ben, Szent Ottilia tiszteletére szentelték fel. Szent Ottilia a német középkor egyik legkedveltebb védőszentje, Elzász patrónája, aki Krisztus után 720 táján halt meg. Tisztelete hazánkba is eljutott, de nem vált általánossá. A mai Magyarországon egyedül a parádi templomot helyezték oltalma alá. Legendája szerint vakon született, ám amikor megkeresztelkedett, visszanyerte a látását, s így lett a szemfájósok és vakok védőszentje.
E ritka patrónus választását az építtető kegyúr, Grassalkovich I. Antal (1694-1771) második és harmadik feleségének, Klobusitzky Krisztinának és Klobusitzky Teréziának a családjában meglévő örökletes szembetegség indokolta. Klobusitzky Krisztinától született Antal fia is örökölte a kórt, s a veszélyes szembaj miatt apja visszavette tőle a bajai uradalom igazgatását. A harmadik felesége, Klobusitzky Terézia időskorában megvakult. A látását féltő Grassalkovich II. Antal születendő leányai névadójául választotta Szent Ottilia nevét. Végül is a templom védőszentjének a kiválasztását a birtokos döntötte el, mert kegyúrként ő építtette a templomot, s folyamatosan hozzájárult fenntartásához.
A barokk stílusban, kőből emelt, keleti homlokzatán toronnyal épült kis templom belmérete nyolcszor húsz méter. Az építmény déli oldalán három, a keleti oldalán egy vasrácsos, míg az északi oldalán két rács nélküli ablakkal készült. A toronyban elhelyezett három harangot Szent Ottilia, Szent Mihály és Szent Vendel tiszteletére öntötték. A karzatra egy hatváltós orgona került.
A felszentelt templom berendezése és felszerelése később vált teljessé: 1770-ben új zászlókat és új kelyhet, 1771-ben úrmutatót (monstrancia), 1772-ben új orgonát, 1773-ban szószéket, valamint az oltáriszentség őrzésére szolgáló szekrényt (tabernákulum) készíttettek. 1798-ban a templom padlózatát kővel rakták ki.
A mellékoltárt a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére emelték, s az ott elhelyezett Mária-képet 1814-ben cserélték ki igényesebb festménnyel. 1841-ben a régi főoltár képét, amely szintén Szent Ottiliát ábrázolta, felváltották Bal-kay Pál egri festő változatlan témájú új képével.
1878-ban bővítették a szentegyház sekrestyéjét. 1892-ben özvegy Károlyi Gyuláné kívül és belül renováltatta az épületet a saját költségén, a munkákat a hívők ingyenfuvarral és napszámosként segítették. A templom boltíves mennyezetének a freskóit Takáts István mezőkövesdi festő készítette el 1966-ban. Még abban az évben felújították a parádsasvári üveggyárban a templom csillárját, amely empír stílusban készült magyar munka. Legutoljára 1999-ben belülről, 2000-ben kívül renoválták az épületet a hívők jelentős anyagi támogatásával.
Az istentiszteletet Párádon 1769-től - ahogy már érintettük - a bodonyi plébános végezte, a parádi határban három dűlőben voltak szántóföldjei, amelyekbe őszi gabonát vetettek. A hívők kötelessége volt a földeket a plébános istállótrágyájával megtrágyázni, megszántam, a termést learatni és behordani. A plébános ehhez vetőmagot ad, elvégezteti a cséplést. A tavaszi vetés alá csak szántaniuk kellett a parádiaknak. Ezenkívül a Bükk-patak-dűlőben volt a bodonyi plébánosnak rétje, amely nyolc szekér szénát termett, a szénát lekaszálta, összegyűjtötte a község a sarjú (másodkaszálású széna) kivételével.
Tábori mise Parádfürdőn, 1926. augusztus 15-én
Az 1995-ben épült parádóhutai templom
A plébánia jövedelmeinek másik csoportja a párbérből származott. A párbér vagy ágybér az a lelkészi járandóság volt, amelyet minden házaspár -Párádon még az özvegyek is - tartozott a plébánosnak évenként terményben és készpénzben fizetni. Párbér címén a parádi lakosok ugyanazt fizették, mint a bodonyiak. 1811-ben házaspáronként adtak másfél pozsonyi mérő (93 kilogramm) vegyes búzát, és ötnyolcad pozsonyi mérő (mintegy negyven kilogramm) zabot, továbbá fizettek 24 krajcárt. Ennek felét fizették az özvegy férfiak és özvegyasszonyok. Élelembér címén szolgáltatott minden egyes gazda egy szekér tüzelőfát (két köbméter), só és szalonna helyett 22 forint harminc krajcárt, hat icce vajat (5,1 kilogramm) természetben, Szent Ottilia ünnepén (december 13.) három forintot s évenként egy bárányt.
A parádi fiókegyház alkalmazottjaként szerepel 1811-ben a harangozó, akinek a háza kőből épült, s tartozik hozzá egy istálló négy szarvasmarha számára és két kiskert. A ház karbantartása a hívek feladata. A harangozó szántóját a község szántotta fel és vetette be, viszont a tavaszi vetéshez a szántást a harangozó végezte. Volt egy kenderföldje, ezt is a falu szántotta és vetette, továbbá kertje, amelyet maga művelt meg, s a község körbeke-ríttette. Jövedelemként ő is kapta a párbért, minden házaspártól negyed pozsonyi mérő (15,5 kilogramm) vegyes búzát, ennek felét fizették az özvegyek, s élelembér címén a községtől kapott hat szekér tüzelőfát.
A parádi templom felépítését követően az akkori bodonyi plébános, Gar-lay József már 1777-ben javasolta a püspöknek egy önálló plébánia felállítását falunkban. Eszterházy püspök válasza szerint ő ugyan annak örülne, ha mindkét település külön plébánost kapna, viszont önmagában még egyik helység sem képes eltartani papját, s ezért törekedni kell, hogy a bodonyi plébánia káplánt kapjon. Végül csak a XIX. század elején kapott káplánt a falu, akinek a székhelye Bodonyban volt.
A bodonyi tűzvészben 1904 nyarán megrongálódott az ottani templom és paplak, s ezért a plébános kérelmezte a plébánia Párádra való áthelyezését, de a parádi községi elöljáróság a lakosság szűkös anyagi helyzetére hivatkozva elutasította a javaslatot, ami ellen egyébként a bodonyiak is hevesen tiltakoztak.
A község népességének állandó gyarapodása oda vezetett, hogy 1943-ban immár a parádi hívek kérvényezték önálló plébánia felállítását. A Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium ehhez 1944 tavaszán hozzájárult, lelkészi államsegélyt is adott hozzá. Ebből a támogatásból megvásárolták a Nemzeti Közművelődési Alapítványtól a volt csendőrlaktanyát, ahol a helyi plébánia megkezdhette a működését. 1945-től dr. Kurtz Sándor plébánoshelyettesi rangban működött, utóda Szörényi László lett, aki 1950-től már plébánosként, jelenleg főesperesként látja el szolgálatát, immár több mint fél évszázada.
A sasvári kastély kis harangja az egri Vármúzeumban. (Lónyainé Nagy Éva felvétele) Felirata: KÉSZÍTTETETT VRABÉLY MÁRTON ISPÁN ALATT. 1862. ÖNTÖTTE KORRENTSCH MÁRK EGERBEN MÉLTÓSÁGOS GRÓF KÁROLYI GYÖRGY ÚR EXELEN. PÁRÁD CSEVICZEI BIRTOKÁRA
Mielőtt a parádi templom felépült, s a hívek Bodonyba jártak istentiszteletre, a faluban csak kereszt és harangláb állt. 1767-ben a községben egy fa harangláb, rajta húsz font súlyú harang. A temetői fakeresztet 1780-ban állították fel. Párád felett a Kálvária-dombon 1783-ban Schlemm Miklós urasági kasznár három keresztet emeltetett. 1767-ben Óhután is állt már egy fa harangláb Szent Mihály tiszteletére szentelt haranggal, majd 1802-ben Loyolai Szent Ignác tiszteletére újat öntöttek, s az itteni temetőben is volt fakereszt. Abban az évben Újhután az üveggyárban már állt a Szent Donát tiszteletére szentelt kis harang. Az itteni út mentén álló keresztet Pojácsek Tamás hutásmester gondozta. A később kialakult hagymási timsóbányánál 1802 táján Orczy József fakeresztet emeltetett. 1811-ben az alsó timsóbányánál is volt Szent József tiszteletére szentelt kis harang.
Parádfürdőn a kastélyban 1798-ban báró Orczy József egy kápolnát építtetett, amelyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek, oltárképe is a pat-rónust ábrázolta. A kastélykápolna 1826-ig urasági magánkápolnaként működött, akkortól nyilvánossá tette a katolikus hitre tért Szitányi Ulmann Móric bérlő. A fürdőtelepi népesség növekedésének hatására a mind forgalmasabbá váló üdülőhely vendégei liturgikus igényeinek kielégítésére 1883-ban kápolna épült Parádfürdőn a Szent Kereszt tiszteletére.
Parádsasvár filiában 1938 közepén kihelyezett kápláni állást szerveztek, az akkor felépített üveggyári kápolna mellé. 1948-ban, a gyár államosításakor ez a helyi káplánság megszűnt. Parádsasvár a bodonyi plébániához tartozott 1951-ig, amikortól a parádi anyaegyház filiája lett. 1962-ben templom épült Sasváron a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére.
Az egri érsek 1990-ben megszüntette az addig önálló Bodony plébániáját, s Párádhoz csatolta filiaként. Párád fiókegyháza jelenleg Parádóhuta és Parádsasvár is.
1995. október első vasárnapján régi vágya valósult meg a parádóhutai híveknek: ezen a napon felavatták újonnan épült templomunkat. A szertartást dr. Seregély István egri érsek és Szörényi László főesperes végezte. Az óhutai templomot Rózsafüzér királynő tiszteletére szentelték fel.
A harangöntés a templomi harangok előállításának művelete. Az első ilyen harangok az 5. században készültek; Magyarországon a mesterség a 11. században honosodott meg. A 18. századig a harangöntők egyben ágyúöntők is voltak. A harangok bronzból és acélból készülnek.
A harangöntés a harang megtervezésével kezdődik: megmérik a templom többi harangjának hangját, amelyekkel az új harangnak konszonánsnak kell lennie. A kívánt hang és tömeg alapján tapasztalati képletek felhasználásával megszerkesztik a harang formáját. Ezután elkészítik a magharangot, egy üreges agyag- vagy téglakupolát, ami amellett, hogy az öntőforma belülső részeként szolgál, kemenceként is funkcionál majd, saját tűztérrel és huzatszabályozó nyílással rendelkezik. A mag felületét faggyú-viasz-grafit keverékkel vonják be; ezen agyagból vagy más tűzálló anyagból elkészítik a leendő haranggal azonos formájú álharangot vagy hamisharangot, és viaszból megformázzák rajta a díszeket és feliratokat. Az álharangra ecsettel felviszik a finomsárnak nevezett, agyagot, samottlisztet, tojást, cukrot és apróra vágott emberi hajat is tartalmazó keveréket. A több rétegben felvitt finomsár alkotja a köpenyt, a leendő öntőforma külső felét. A köpeny külsejébe abroncsokat és emelőhorgokat erősítenek.
A forma elkészülte után a magban lévő kemence segítségével 800–900 fokon kiégetik az agyagot, egy emelőszerkezettel felhúzzák a köpenyt, eltávolítják az álharangot, visszaengedik a köpenyt, majd a formát egy öntőgödörbe helyezik, és a tetején lévő beömlőnyílást kivéve földdel betemetik és ledöngölik, hogy a beöntött fém ne nyomja szét a formát. Az öntéshez 78% vörösrezet és 22% ónt tartalmazó keveréket használnak, 1200–1300 fokon. Néhány nap hűlés után a harangot kiássák és kiemelik, leverik róla a formát, majd megtisztítják, köszörülik, reszelik, csiszolják. Végül egy hangvillával ellenőrzik, hogy a harang a megfelelő hangot adja-e; ha nem, az egész eljárást elölről kell kezdeni. Ha megfelel, elkészítik és felszerelik a kovácsoltvas harangnyelvet. Összességében egy-egy harang készítése akár öt hónapig is eltarthat.
Sziasztok! Azt szeretném kérdezni, hogy néztem már használt tl-eket, Berikz-ét többek között, és azon gondolkodtam hogy esély sincs szerezni egy 0km-es tl igaz? A másik kérdésem hogyha esetleg márkakereskedésből veszek egy oda be vitt tl-t akkor ők vállalnak garanciát(konkrétan: márka motor paks) ? Köszi!
A kutatók arra jutottak, hogy az Okinawán fogyasztott ivóvíz egyedülálló: ionizált, ásványi anyagokat tartalmazott, melyek abból a csak ezen a szigeten és környékén található Sango korallból oldódtak ki, amelyből az egész sziget épült. Fogyasztásukkal kiváló sav/bázis egyensúlyt lehetett biztosítani a szervezetben. A magas ásványi anyag tartalmú korall vizet kémiailag nagyon hasonlónak találták az emberi csontvázban és testfolyadékokban található esszenciális elemekhez.
Szakemberek egy jelentős csoportja úgy véli, hogy a Sango korall por egy biológiailag „felhasználhatóbb” kémiai összetétellel és kiegyensúlyozott ásványi tartalommal rendelkezik, amely könnyebbé teszi a szervezet számára a hasznosítását, ellentétben a hagyományos kalcium kiegészítőkkel. A korall nem csupán felvehető kalcium, hanem több más, a kalcium hatékony felszívódásához elengedhetetlen anyag forrása is egyben: magnéziumé, bóré és cinké. Ezeknek az ásványi anyagoknak az aránya nagyon hasonló az emberi szövetekben találhatóhoz. A kutatások több mint hetven nyomelem jelenlétét is feltárták, beleértve a bórt, krómot, kobaltot, rezet, jódot, mangánt, szelént és cinket. Ezek az elemek ráadásul könnyen felszívódó formában vannak jelen a korallban, tehát a szervezet számára jobban hozzáférhetőek.
A kutatók kimutatták: a szervezet optimális savbázis-háztartása egyensúlyához elég a naponta egy kanálnyi korallport vízben feloldva magunkhoz venni. A legtöbb ember szervezete túl sok savat tartalmaz, amelyet elsősorban a hibás táplálkozás és a stressz okoz. A hibás savháztartás betegségeket, rengeteg panaszt okozhat, míg a korallporból származó italnak nincsenek mellékhatásai. Az orvosok szinte mindent az elsavasodás számlájára írnak. De bűnös a klóros ivóvíz, a vitaminszegény táplálkozás, de még a túl sok sport (!) is, ami szintén elsavasodáshoz vezet. S a jelenség rengeteg kellemetlen tünettel járhat:
- Csontritkulás (csontjaink, fogaink kalciumraktárak és ahhoz, hogy a test fenn tudja tartani a vér egészséges pH-ját (ami 7.4), kénytelen kalciumot elvonni ezekről a lelőhelyekről. Hazánkban csaknem egy millióan szenvednek csontritkulásban.)
- Oxigénhiány (ha a vér eltolódott a savas irányba, nem tudja befogadni és szállítani a sejtekhez az életadó oxigént. Fontos tudni, hogy a rákos sejtek is az oxigén-szegény környezetben érzik jól magukat)
- Fertőzéses megbetegedések (ha ugyanis egy szervezet elpusztul a benne élő baktériumok, gombák, férgek, onnan tudják, hogy elkezdhetik a lebontást, hogy az elhalt test gyorsan savasodni kezd. Ha már életünkben elsavasodunk, mintegy élő halottakká tesszünk magunkat, felkínálkozunk a mikroorganizmusoknak. Az előzőekből következik, hogy az elsavasodás következménye lehet egy másik népbetegség is a gombafertőzés (Candida).
- Súlytöbblet. Ha szervezetünkben nincs elegendő ásványi anyag, akkor nem vagyunk képesek kiválasztani a savakat és kénytelen a testünk különböző helyeke elraktározni (húgysav, oxálsav, foszforsav). A salakanyagokat zsírmolekulákkal veszi körbe a szervezet mintegy elkülönítve a testtől, hogy ne mérgezze azt. A kikristályosodott savak az ízületekbe is lerakódhatnak, és alapjául szolgálhatnak ezen testterületek megbetegedésének.
- továbbá: szív- és keringési betegségek, szívritmuszavarok, szabálytalan légzés, idegfájdalmak, az érzékelés tompulása, gondolkodás lelassulása, nyomott kedély, depresszió - fej és végtagfájdalmak, orr és homloküreg panaszok, merevgörcsös izmok, emésztési zavarok, gyomorproblémák, narancsbőr, a különféle vitaminok, ásványi és nyomelemek felszívódása is zavart szenved. .
A panaszok helyes táplálkozással, stressz-mentes élettel és mikro-tápanyagok szervezetbe juttatásával pozitív módon befolyásolhatók. Valóban csak ennyi lenne a képlet? Csak ennek hiányában nem éljük meg a lehetséges kiporciózott rekordot, a 120 évet? –„ A százévesek titkáról közölt adatok, legyenek azok okinawai példák, egy újabb lehetőséget, egy esélytényezőt ismertetnek a hosszú életűséggel kapcsolatban” – taglalja a téma nemzetközi hírű szakértője, Iván László professzor, gerontológus egyetemi tanár. – „A példa szerinti 120 év maximális életlehetőségen különben már túl vagyunk. A legfrissebb tudományos állásfoglalásunk, hogy az emberi faj maximális élete 135, esetleg 140 év is lehet…”
A műanyag csövek közül fűtéstechnikai rendszerek kivitelezésére kizárólag oxigéndiffúzió-mentes térhálósított PE csövek használhatók. Ennek oka a fűtési rendszer fém elemeinek (pl. kazán hőcserélője) korrózió elleni védelme. Műanyag csővel bármilyen vezetékelrendezés lehetséges, akár családi házakban, akár lakótelepeken vagy kereskedelmi létesítményekben alkalmazzák. Választható egycsöves rendszer, kétcsöves rendszer, fűtési osztóval-gyűjtővel és egyenkénti fűtőtest-csatlakozással, körvezetékként kiépítve vagy sugaras elrendezéssel.
A fűtőtesteket a padlóból vagy a falból egyaránt lehet csatlakoztatni, a hőleadó bármilyen típusú lehet. Kiválóan alkalmas padlófűtési rendszer kialakítására, így alkalmazkodni lehet az építtető kívánságaihoz, az épület adottságához és a rendelkezésre álló költségkerethez. Radiátoros rendszernél a padlóban vezetett fűtési csöveket szigetelni kell a padló túl magas felületi hőmérsékletének elkerülése végett.
A csövek vezetése
Alkalmazhatjuk e vezetékeket önállóan is, de lehetséges védőcsőben vinni, s ekkor „cső a csőben” rendszerről beszélünk. Ez két egymásba helyezett cső; a belső az ún. haszoncső, amelyben áramlik a víz, a külső pedig a védőcső (gégecső), amely szintén műanyagból készül. A haszoncső térhálósított polietilén. Sima belső felületének köszönhetően a használat során nincs vízkőlerakódás, keresztmetszet-szűkülés, esetleg eltömődés. Nagy előnye e rendszernek, hogy nem érintkezik a haszoncső a külső környezettel, és meghibásodás esetén kicserélhető a haszoncső a falazat bontása nélkül – természetesen csak az idomtól idomig terjedő szakaszon.
Műanyagcső-kötések
A csövek kötésére többféle módszer terjedt el. A tisztán műanyag alapanyagú polietilén (PE), és polivinil-klorid (PVC) csöveket kezdetben elektromos hegesztő szerkezetekkel, saját anyaguk összeolvasztásával lehetett csatlakoztatni. Ez a cső anyagával megegyező idomok segítségével tetszőleges vezeték nyomvonal-kialakítást tett lehetővé. A polietilén anyagú csővezetékeket gyorskapcsolású, a hollandi csatlakozóra hasonlító, saját anyagú szerelvényekkel lehet nyomásállóan összekötni. Természetesen a csatlakozásokhoz a megfelelő idomokat is tartalmazza ez a technológia.
A PVC anyagú csöveket eleve tokos csővéggel gyártják le. Ezekhez a tokos csővégekhez pontosan illeszkedő sima csővégeket - zsírtalanítás után megfelelő anyagú ragasztókkal (Vinilfix) bekenve, és a két csővéget összetolva - percek alatt „kémiailag” összeköthetjük és rögzíthetjük. A Sanipex-kötés biztonságos és kedvező az áramlás szempontjából. Ennél a kötés szorítógyűrűs, menetes kivitelű, sárgaréz alapanyagú csőkötő-elemekkel hozható létre, amely egyedi szerszámot igényel. A speciális kötőelem biztosítja az állandó kötőerőt a fittingben, mivel a beépített tányérrugó kiegyenlíti a hőmérséklet-különbségből adódó csőfal vastagság változásait.
A WIRSBO által kifejlesztett Quick & Easy kötéstechnika lényege, hogy a rendkívüli rugalmas, Engel eljárással térhálósított csővezetékre saját anyagból gyártott műanyag gyűrűt húznak. Ez után a csövet egy egyszerű szerszámmal hidegen feltágítják, és ebbe tolják a különleges bordázattal ellátott fém-, illetve műanyag csatlakozókat, és a csővég 2-3 másodperc alatt - elvégezve a szerelők munkáját - összehúzódik. Szobahőmérsékleten 30 perc múlva a nyomáspróba 9 ill. 15 bar nyomással elvégezhető. E kötésmód is nagy biztonsággal szerelhető és nagyon gyors.
Általános kötéstechnika a csavarmenetes csatlakozás: a szorító- vagy roppantógyűrűs kötés. A külső hollandi anya meghúzáskor a támasztóhüvellyel a roppantógyűrűt rápréseli a csőre, így a cső rászorul a támasztóhüvelyen lévő hőmérséklet és időálló tömítőgyűrűkre. A kettő között a különbség annyi, hogy a szorítógyűrűs kötést szétbonthatjuk, majd újra felhasználhatjuk, míg a roppantógyűrűs kötést csak egyszer használhatjuk, azaz a kötés megbontása után ki kell cserélni a kötés elemeit. A megfelelő mértékben meghúzott kötés meghibásodása szinte kizárt. A hollandi anya későbbi szétszerelés céljából oldható, így a kötés megbontható. E kötések előnyei, hogy némelyikhez villáskulcson kívül más szerszám nem szükséges. A kötések létrehozása előtt a csővéget merőlegesen kell levágni a műanyag csövekhez alkalmazott csővágó ollóval.
Műanyag csövek alakítása
A műanyag csövek hajlítási sugara hidegen minimum 5D, melegítve 3D. A térhálósított PE csövek többször is hajlíthatóak. A cső megtörésekor - üvegszerűen átlátszóvá válásáig - forró levegővel való melegítéssel visszanyeri eredeti kör keresztmetszetét, így a sérült darabot nem kell eltávolítani, a cső újra hajlítható. A hazai kereskedelemben beszerezhető a kívánt szereléstechnológiai anyag. A speciális szerszámok kölcsönözhetők egy-egy munkára, nem kell megvásárolni őket. A forgalmazott cső- és idomválaszték igen nagy, szinte minden épületgépészeti szereléstechnikai feladat megvalósítható ezen anyagok felhasználásával.
Köszi,hogy megosztottad.
De szerintem meg így kellene csinálni:
Egy ásónyomot kiásunk a földből, és egy fél méteres 40-es műanyag csövet befogunk a fúrógépbe, én jelen estben egy hiltit használtam mert annak erősebb a motorja és lassabban forog.
A müanyag cső egyben a fúrószerszám is melynek a vége 45-fokban le van vágva. Ezt a fél méteres müanyag csövet kell a fúrógéppel lefúrni. Ezután már szinte nem is lesz szükség a fúrógépre.
Ezután az ásonyomba belerakunk egy 110-es fél méteres müanyag csövet, és ebbe beleteszünk egy 110/50-es T-idomot. A T-idom kifolyásához egy müanyagládát (ez legalább 50 literes legyen) rakunk.
A következő lépés hogy egy búvárszivattyút belerakunk a vizzel teli müanyagládába és a kivezetését összekötjük egy 40-es 90-fokos müanyagsarokkal, melyhez egy menetes toldót rakunk, és persze egy kb. 2-3 méteres locsolócsövet. És igy már össze is van kötve a szivattyúnk a fúrúcsővel. Nem nagy ördöngősség, érdemes megpróbálnod, mert igy lesz kutad házilag.
Elinditjuk a szivattyút, és a fúrószerszámot vagyis a csövet (most már 2-méteres csöveket használunk), jobbra, balra mozgatjuk, közben finoman nyomogatjuk lefele. A viz majd a 110/50-es csövön a kimosott földdel, vagy a homokkal visszafolyik a müanyagládába. Néha egy kicsit megállunk, és hagyjuk hogy a viz kiöblitse a talajréteget. Az öblités közben finoman mozgatjuk fel-le a fúrórudazatot(müanyag csövet). Ezt majd az első 2-méteres cső után érezni fogjuk, hogy mikor szükséges.
Amikor az első 2-méreres cső lement, akkor hőlégfúvóval megmelegitjük a következő csövet, majd az előző cső végét bekenjük müanyagragasztóval és a következő csövet ráigazitjuk. Rácsatlakoztatjuk ismét a szivattyút és már mehetünk is a fúrással lefele újabb 2-métert. Ezután újra ragasztunk és igy tovább. És ha még nem adtad fel, amit remélek, akkor lehet egy kutad házilag.
Persze közben folyamatosan engedjük a müanyagládába a vizet is mert ahogy fúrunk lefele úgy a ládából is fogy a viz, amit pótolni kell. A müanyagláda aljáról a homokot időnként kiszedjük.
Az első vizzáróréteg 6-8 méteren van. Itt hirtelen eltünik a viz a müanyagládából, amikor ezt a réteget elérjük. Gyorsan utána kell tölteni, és még legalabb 1,5-2 métert fúrni lefele. Ha ez a mélység megfelel, akkor leállunk a fúrással. Leengedünk pl: egy vasgolyót madzagon a csobbanásig, utána a madzagra kötünk egy csomól, és felhúzzuk a vasgolyót, evvel leellenőrizhetjük a kút mélységét továbbá 1-2 óra múlva a golyóval megnézhetjük hogy megvan e még a vizünk. Ha megvan akkor kihúzzuk a csővet és az előre elkészitett szűrőt hozzáragasztjuk és visszanyomjuk.
FIGYELEM! A cső kihúzása és visszatolása közt minél rövidebb idő teljen el. Ha túl hosszú a cső kb. 7-50 méter akkor kihuzáskor tetszés szerinti méretre vágható (kb: 5-7 méter) a visszatoláskor pedig újra össze kell ragasztani. Ha idáig eljutottál minden bizonnyal lesz egy házilagos kutad.
Következő lépés hogy a megvásárolt 40-es szelepet ráragasztjuk a cső végére, majd rátehetjük a rendes szivattyút. Eleinte kicsit homokos lesz a viz, de ez elég hamar kitisztul.
Bocs a sok helyesírási hibához de nagyon siettem,hogy megosszam veled a hasznos infóimat.
Sok sikert Dingó barátom.
Ugyan ne köszönd Tarka Bari!
Én így csináltam:
Egyzsinóros, irányítható harci sárkány. Ezt a darabot nem én készítettem, hanem madár sárkányokért kaptam cserébe. Bambuszhasíték gerinc és speciálisan faragott bambusz pálca ivbe hajlított kereszt darabból ál. A vitorlája festett papír. Reptetéskor (sarkára állított négyzet), ha feszül az eresztőzsinór, akkor az oldalsó sarkait a szél hátra hajlítja, így "V" alakot vesz fel. Ez a forma nagyon stabilan repül az orra irányába. Amin lazítjuk a zsinórt, a sárkány SÍK formára ugrik és instabil repülésbe kezd. Majd amikor az általunk kívánt irányba fordul, hirtelen megfeszítjük az eresztőzsinórt és befelé húzunk belőle, mire a sárkány, remélhetőleg egyenes vonalban arra az irányba repül.
A harc célja, hogy az ellenfél sárkányát a földre kényszerítsük. ezt úgy tudjuk elérni, hogy az Ő zsinórja köré tekeredünk a magunk zsinórjával, és így nagymértékben mi tudjuk befolyásolni az Ő repülését. Esetleg megkisérelhetjük elvágni az ellenfél zsinórját, de ez néha fordítva történik.
Elsőként hadd köszönjem meg,hogy válaszoltál. A kedvességedért cserébe megosztok veled néhány titkomat:
Miki fia régóta szeretne egy ilyen "Roloplan" sárkányt magának. elhatároztam hát, hogy megépítem neki.
Először is megterveztem a sárkány formáját, és szinösszeállítását.
Nagyjából az oszták parndorfi klub sárkányának formáját vettem alapul.
Méretét, az itthon talált 1 db. 168 cm-es, 8 mm átmérőjű carbon cső határozta meg. A többi méreteket szemre állapítottam meg, és ígya két vízszintes rúd hossza 2 X 55 cm, amit 8 mm-es bükkfa tipliből készítettem.
Az anyagok színösszeválogatása a maradék anyagaim közül történt. Először csak tekercseket rakosgattam egymás mellé, hogy mennyire hasonlít a tervben szereplő színekhez.
Végül is sikerült kiválogatni a színeket, kezdődhetett a szabás.
Csomagolópapírra kirajzolva, az anyagot ráfektettem és kőrbe rajzolva, ráhagyva a visszahajtásokat, "Weller" forrasztópákával kiszabtam.
Az asztalra üveglapot fektetve, azon lehet rajzolni, késsel vágni, forrasztó pákával dolgozni.
Az összes kellő darab kiszabása után a szoba padlójához gombostűztem a darabokat, ahogy majd az egymás mellé lesz varrva. Felemelő érzésvolt letekinteni a létra tetejéről, a félkész sárkányra.
A varrással egy délután és egy nap végeztem. A kantározást és az összezsinótozást, nem lévén instrukció a kivitelezéséhez, csőszegecseléssel oldottam meg. Mindezekkel még egy délutánt töltöttem, mire összeállt a remekmű.
Remélem ugyanolyan jól fog repülni ez a saját készítésű sárkányom, mint amilyen örömmel készítettem. Már alig várom, hogy kipróbálhassam.
Hello!
Bocsi, hogy csak most válaszolok, de nem igazán voltam gép közelbe.
Az előke hosszán kívül még a vastagságát is változtattam, vékonyabbat használtam, 0.12-es helyett 0.10-es tettem fel.
Az utóbbi időben rendszeresen hasznáélok 0.18; 0.16-os főzsinórhoz akár 0.10-es előkét is., sőt, ha nagyon nincs kapás, de sejtem, hogy van hal az etetésen akár még a .0.9; 0.08-as is szóba jöhet. Nem használok erőgumit.Ez így elsőre furcsának hangozhat, de nekem bejött. Ha az "átlag" keszegeken kívül nagyobb halat akasztok, akkor igyekszem finoman fárasztani. Idáig bevágásnál még nem téptem bele halba.
A törpe királyság a legősibb máig megmaradt kultúra az Újvilágon, amely erős tekintélyelvűségre épít. A törpék öt kasztba sorolják magukat. Egy-egy törpe megítélésében csak a kasztja számít, a nem, születési hely, vagyoni helyzet teljesen mellékes számukra. Minden törpének két kasztja van: az egyik a saját szintje, a másik az örökölt osztálya. Mikor egy törpe nagykorúvá válik örökölt rangként megkapja a szüleinek - nő esetén édesanyjának, férfi esetén édesapjának - éppen akkori saját szintjét, és ez együtt változik a szülőkével azok, vagy a gyermek haláláig. Ilyenkor a saját rangja még a reménykedők közé sorolja be. Bár e két rangot jelző jel a nagykorúvá válásuk napján tartott szertartás alatt a homlokuk közepére kerül, azért egy illedelmes törpe minden bemutatkozáskor elmondja örökölt és saját rangját. A hozzáértők mindig a magasabb rang alapján bánnak velük, de egy idősebb középkorú - törpének szégyen az, ha az örökölt rangja alapján jár neki a nagyobb tisztelet.
A déli harangszó minden nap déli 12 órakor megszólaló, az Úrangyala imádságra hívó harangszó. Az egész világon elterjedt szokás a katolikus templomokban.
Először a kölni egyházmegyei zsinat (1413) rendelte el, de nem minden napra, hanem csak péntekre, Jézus szenvedésének emlékezetére.
1456. június 29-én kelt úgynevezett Imabullájában III. Callixtus pápa az egész egyházra előírta a déli harangszót. Ennek a célja az volt, hogy a muszlimoknál naponta ötször imára hívó imám kiáltásához hasonlóan a keresztényeket is imára szólítsa a magyarországi keresztes seregnek a törökök elleni győzelméért. Így a mindennapos déli harangozás először Magyarországon lett szokássá és később innen terjedt át európa többi keresztény országára.
Hunyadi János 1456. július 22-én a nándorfehérvári diadal során győzelmet aratott a török sereg felett. A déli harangszó ezután is szokás maradt a keresztény világban a küzdelem emlékére. Ugyancsak a nándorfehérvári győzelem emlékére rendelte el a pápa az Urunk színeváltozásának ünnepét augusztus 6-ára.
És a kép:
Szól a templom harang
Templom sem a faluban, sem a hutákban nem volt 1767-ig. A lakosok lelki gondozását addig a bodonyi plébános végezte, hozzá tartoztak Párád község és a telepek mint filiák (leányegyházak).
1768 tavaszán arról értesítette Eszterházy Károly egri püspök a kerületi esperest, hogy Grassalkovich Antal birtokos és kegyúr rövidesen templomépítésbe kezd a helységben, s a püspök engedélyezi az alapkő letételét. Azt kívánta, hogy a templom ne legyen nagyobb a szükségesnél, s az építkezés ne növelje a lakosok ingyenmunka- és fuvarkötelezettségét. 1768 decemberében a püspök levélben köszönte meg Grassalkovichnak a templom gyors felépítését és berendezését.
A templomépítés előtt, 1767-ben telepítette át a földesúr az üveggyártó fabnkát Őhutárói Újhutára, a mai Parádsasvárra. A kiválasztott helyszín ezért a falu végén volt, a bodonyi útelágazás közelében, az Újhutára vezető út mentén, s ez egyben a település jövőbeni centrumát is jelentette a templommal és az iskolával, amelyeket a távoli telepeken élők is könnyen elérhettek.
Az 1811. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint a templomot 1769-ben, Szent Ottilia tiszteletére szentelték fel. Szent Ottilia a német középkor egyik legkedveltebb védőszentje, Elzász patrónája, aki Krisztus után 720 táján halt meg. Tisztelete hazánkba is eljutott, de nem vált általánossá. A mai Magyarországon egyedül a parádi templomot helyezték oltalma alá. Legendája szerint vakon született, ám amikor megkeresztelkedett, visszanyerte a látását, s így lett a szemfájósok és vakok védőszentje.
E ritka patrónus választását az építtető kegyúr, Grassalkovich I. Antal (1694-1771) második és harmadik feleségének, Klobusitzky Krisztinának és Klobusitzky Teréziának a családjában meglévő örökletes szembetegség indokolta. Klobusitzky Krisztinától született Antal fia is örökölte a kórt, s a veszélyes szembaj miatt apja visszavette tőle a bajai uradalom igazgatását. A harmadik felesége, Klobusitzky Terézia időskorában megvakult. A látását féltő Grassalkovich II. Antal születendő leányai névadójául választotta Szent Ottilia nevét. Végül is a templom védőszentjének a kiválasztását a birtokos döntötte el, mert kegyúrként ő építtette a templomot, s folyamatosan hozzájárult fenntartásához.
A barokk stílusban, kőből emelt, keleti homlokzatán toronnyal épült kis templom belmérete nyolcszor húsz méter. Az építmény déli oldalán három, a keleti oldalán egy vasrácsos, míg az északi oldalán két rács nélküli ablakkal készült. A toronyban elhelyezett három harangot Szent Ottilia, Szent Mihály és Szent Vendel tiszteletére öntötték. A karzatra egy hatváltós orgona került.
A felszentelt templom berendezése és felszerelése később vált teljessé: 1770-ben új zászlókat és új kelyhet, 1771-ben úrmutatót (monstrancia), 1772-ben új orgonát, 1773-ban szószéket, valamint az oltáriszentség őrzésére szolgáló szekrényt (tabernákulum) készíttettek. 1798-ban a templom padlózatát kővel rakták ki.
A mellékoltárt a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére emelték, s az ott elhelyezett Mária-képet 1814-ben cserélték ki igényesebb festménnyel. 1841-ben a régi főoltár képét, amely szintén Szent Ottiliát ábrázolta, felváltották Bal-kay Pál egri festő változatlan témájú új képével.
1878-ban bővítették a szentegyház sekrestyéjét. 1892-ben özvegy Károlyi Gyuláné kívül és belül renováltatta az épületet a saját költségén, a munkákat a hívők ingyenfuvarral és napszámosként segítették. A templom boltíves mennyezetének a freskóit Takáts István mezőkövesdi festő készítette el 1966-ban. Még abban az évben felújították a parádsasvári üveggyárban a templom csillárját, amely empír stílusban készült magyar munka. Legutoljára 1999-ben belülről, 2000-ben kívül renoválták az épületet a hívők jelentős anyagi támogatásával.
Az istentiszteletet Párádon 1769-től - ahogy már érintettük - a bodonyi plébános végezte, a parádi határban három dűlőben voltak szántóföldjei, amelyekbe őszi gabonát vetettek. A hívők kötelessége volt a földeket a plébános istállótrágyájával megtrágyázni, megszántam, a termést learatni és behordani. A plébános ehhez vetőmagot ad, elvégezteti a cséplést. A tavaszi vetés alá csak szántaniuk kellett a parádiaknak. Ezenkívül a Bükk-patak-dűlőben volt a bodonyi plébánosnak rétje, amely nyolc szekér szénát termett, a szénát lekaszálta, összegyűjtötte a község a sarjú (másodkaszálású széna) kivételével.
Tábori mise Parádfürdőn, 1926. augusztus 15-én
Az 1995-ben épült parádóhutai templom
A plébánia jövedelmeinek másik csoportja a párbérből származott. A párbér vagy ágybér az a lelkészi járandóság volt, amelyet minden házaspár -Párádon még az özvegyek is - tartozott a plébánosnak évenként terményben és készpénzben fizetni. Párbér címén a parádi lakosok ugyanazt fizették, mint a bodonyiak. 1811-ben házaspáronként adtak másfél pozsonyi mérő (93 kilogramm) vegyes búzát, és ötnyolcad pozsonyi mérő (mintegy negyven kilogramm) zabot, továbbá fizettek 24 krajcárt. Ennek felét fizették az özvegy férfiak és özvegyasszonyok. Élelembér címén szolgáltatott minden egyes gazda egy szekér tüzelőfát (két köbméter), só és szalonna helyett 22 forint harminc krajcárt, hat icce vajat (5,1 kilogramm) természetben, Szent Ottilia ünnepén (december 13.) három forintot s évenként egy bárányt.
A parádi fiókegyház alkalmazottjaként szerepel 1811-ben a harangozó, akinek a háza kőből épült, s tartozik hozzá egy istálló négy szarvasmarha számára és két kiskert. A ház karbantartása a hívek feladata. A harangozó szántóját a község szántotta fel és vetette be, viszont a tavaszi vetéshez a szántást a harangozó végezte. Volt egy kenderföldje, ezt is a falu szántotta és vetette, továbbá kertje, amelyet maga művelt meg, s a község körbeke-ríttette. Jövedelemként ő is kapta a párbért, minden házaspártól negyed pozsonyi mérő (15,5 kilogramm) vegyes búzát, ennek felét fizették az özvegyek, s élelembér címén a községtől kapott hat szekér tüzelőfát.
A parádi templom felépítését követően az akkori bodonyi plébános, Gar-lay József már 1777-ben javasolta a püspöknek egy önálló plébánia felállítását falunkban. Eszterházy püspök válasza szerint ő ugyan annak örülne, ha mindkét település külön plébánost kapna, viszont önmagában még egyik helység sem képes eltartani papját, s ezért törekedni kell, hogy a bodonyi plébánia káplánt kapjon. Végül csak a XIX. század elején kapott káplánt a falu, akinek a székhelye Bodonyban volt.
A bodonyi tűzvészben 1904 nyarán megrongálódott az ottani templom és paplak, s ezért a plébános kérelmezte a plébánia Párádra való áthelyezését, de a parádi községi elöljáróság a lakosság szűkös anyagi helyzetére hivatkozva elutasította a javaslatot, ami ellen egyébként a bodonyiak is hevesen tiltakoztak.
A község népességének állandó gyarapodása oda vezetett, hogy 1943-ban immár a parádi hívek kérvényezték önálló plébánia felállítását. A Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium ehhez 1944 tavaszán hozzájárult, lelkészi államsegélyt is adott hozzá. Ebből a támogatásból megvásárolták a Nemzeti Közművelődési Alapítványtól a volt csendőrlaktanyát, ahol a helyi plébánia megkezdhette a működését. 1945-től dr. Kurtz Sándor plébánoshelyettesi rangban működött, utóda Szörényi László lett, aki 1950-től már plébánosként, jelenleg főesperesként látja el szolgálatát, immár több mint fél évszázada.
A sasvári kastély kis harangja az egri Vármúzeumban. (Lónyainé Nagy Éva felvétele) Felirata: KÉSZÍTTETETT VRABÉLY MÁRTON ISPÁN ALATT. 1862. ÖNTÖTTE KORRENTSCH MÁRK EGERBEN MÉLTÓSÁGOS GRÓF KÁROLYI GYÖRGY ÚR EXELEN. PÁRÁD CSEVICZEI BIRTOKÁRA
Mielőtt a parádi templom felépült, s a hívek Bodonyba jártak istentiszteletre, a faluban csak kereszt és harangláb állt. 1767-ben a községben egy fa harangláb, rajta húsz font súlyú harang. A temetői fakeresztet 1780-ban állították fel. Párád felett a Kálvária-dombon 1783-ban Schlemm Miklós urasági kasznár három keresztet emeltetett. 1767-ben Óhután is állt már egy fa harangláb Szent Mihály tiszteletére szentelt haranggal, majd 1802-ben Loyolai Szent Ignác tiszteletére újat öntöttek, s az itteni temetőben is volt fakereszt. Abban az évben Újhután az üveggyárban már állt a Szent Donát tiszteletére szentelt kis harang. Az itteni út mentén álló keresztet Pojácsek Tamás hutásmester gondozta. A később kialakult hagymási timsóbányánál 1802 táján Orczy József fakeresztet emeltetett. 1811-ben az alsó timsóbányánál is volt Szent József tiszteletére szentelt kis harang.
Parádfürdőn a kastélyban 1798-ban báró Orczy József egy kápolnát építtetett, amelyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek, oltárképe is a pat-rónust ábrázolta. A kastélykápolna 1826-ig urasági magánkápolnaként működött, akkortól nyilvánossá tette a katolikus hitre tért Szitányi Ulmann Móric bérlő. A fürdőtelepi népesség növekedésének hatására a mind forgalmasabbá váló üdülőhely vendégei liturgikus igényeinek kielégítésére 1883-ban kápolna épült Parádfürdőn a Szent Kereszt tiszteletére.
Parádsasvár filiában 1938 közepén kihelyezett kápláni állást szerveztek, az akkor felépített üveggyári kápolna mellé. 1948-ban, a gyár államosításakor ez a helyi káplánság megszűnt. Parádsasvár a bodonyi plébániához tartozott 1951-ig, amikortól a parádi anyaegyház filiája lett. 1962-ben templom épült Sasváron a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére.
Az egri érsek 1990-ben megszüntette az addig önálló Bodony plébániáját, s Párádhoz csatolta filiaként. Párád fiókegyháza jelenleg Parádóhuta és Parádsasvár is.
1995. október első vasárnapján régi vágya valósult meg a parádóhutai híveknek: ezen a napon felavatták újonnan épült templomunkat. A szertartást dr. Seregély István egri érsek és Szörényi László főesperes végezte. Az óhutai templomot Rózsafüzér királynő tiszteletére szentelték fel.
Szerintem mindenképpen gondolj ebbe is bele!
Most ezzel foglalkoznék inkább:
A harangöntés a templomi harangok előállításának művelete. Az első ilyen harangok az 5. században készültek; Magyarországon a mesterség a 11. században honosodott meg. A 18. századig a harangöntők egyben ágyúöntők is voltak. A harangok bronzból és acélból készülnek.
A harangöntés a harang megtervezésével kezdődik: megmérik a templom többi harangjának hangját, amelyekkel az új harangnak konszonánsnak kell lennie. A kívánt hang és tömeg alapján tapasztalati képletek felhasználásával megszerkesztik a harang formáját. Ezután elkészítik a magharangot, egy üreges agyag- vagy téglakupolát, ami amellett, hogy az öntőforma belülső részeként szolgál, kemenceként is funkcionál majd, saját tűztérrel és huzatszabályozó nyílással rendelkezik. A mag felületét faggyú-viasz-grafit keverékkel vonják be; ezen agyagból vagy más tűzálló anyagból elkészítik a leendő haranggal azonos formájú álharangot vagy hamisharangot, és viaszból megformázzák rajta a díszeket és feliratokat. Az álharangra ecsettel felviszik a finomsárnak nevezett, agyagot, samottlisztet, tojást, cukrot és apróra vágott emberi hajat is tartalmazó keveréket. A több rétegben felvitt finomsár alkotja a köpenyt, a leendő öntőforma külső felét. A köpeny külsejébe abroncsokat és emelőhorgokat erősítenek.
A forma elkészülte után a magban lévő kemence segítségével 800–900 fokon kiégetik az agyagot, egy emelőszerkezettel felhúzzák a köpenyt, eltávolítják az álharangot, visszaengedik a köpenyt, majd a formát egy öntőgödörbe helyezik, és a tetején lévő beömlőnyílást kivéve földdel betemetik és ledöngölik, hogy a beöntött fém ne nyomja szét a formát. Az öntéshez 78% vörösrezet és 22% ónt tartalmazó keveréket használnak, 1200–1300 fokon. Néhány nap hűlés után a harangot kiássák és kiemelik, leverik róla a formát, majd megtisztítják, köszörülik, reszelik, csiszolják. Végül egy hangvillával ellenőrzik, hogy a harang a megfelelő hangot adja-e; ha nem, az egész eljárást elölről kell kezdeni. Ha megfelel, elkészítik és felszerelik a kovácsoltvas harangnyelvet. Összességében egy-egy harang készítése akár öt hónapig is eltarthat.
Ha van valami tapasztalatod ne tartsd magadba
0 km-est semmiképp.
Garancia? Nem tudom...nem hinném.
Ha bármi érdekel a motorral kapcsolatban szólj!
A kutatók arra jutottak, hogy az Okinawán fogyasztott ivóvíz egyedülálló: ionizált, ásványi anyagokat tartalmazott, melyek abból a csak ezen a szigeten és környékén található Sango korallból oldódtak ki, amelyből az egész sziget épült. Fogyasztásukkal kiváló sav/bázis egyensúlyt lehetett biztosítani a szervezetben. A magas ásványi anyag tartalmú korall vizet kémiailag nagyon hasonlónak találták az emberi csontvázban és testfolyadékokban található esszenciális elemekhez.
Szakemberek egy jelentős csoportja úgy véli, hogy a Sango korall por egy biológiailag „felhasználhatóbb” kémiai összetétellel és kiegyensúlyozott ásványi tartalommal rendelkezik, amely könnyebbé teszi a szervezet számára a hasznosítását, ellentétben a hagyományos kalcium kiegészítőkkel. A korall nem csupán felvehető kalcium, hanem több más, a kalcium hatékony felszívódásához elengedhetetlen anyag forrása is egyben: magnéziumé, bóré és cinké. Ezeknek az ásványi anyagoknak az aránya nagyon hasonló az emberi szövetekben találhatóhoz. A kutatások több mint hetven nyomelem jelenlétét is feltárták, beleértve a bórt, krómot, kobaltot, rezet, jódot, mangánt, szelént és cinket. Ezek az elemek ráadásul könnyen felszívódó formában vannak jelen a korallban, tehát a szervezet számára jobban hozzáférhetőek.
A kutatók kimutatták: a szervezet optimális savbázis-háztartása egyensúlyához elég a naponta egy kanálnyi korallport vízben feloldva magunkhoz venni. A legtöbb ember szervezete túl sok savat tartalmaz, amelyet elsősorban a hibás táplálkozás és a stressz okoz. A hibás savháztartás betegségeket, rengeteg panaszt okozhat, míg a korallporból származó italnak nincsenek mellékhatásai. Az orvosok szinte mindent az elsavasodás számlájára írnak. De bűnös a klóros ivóvíz, a vitaminszegény táplálkozás, de még a túl sok sport (!) is, ami szintén elsavasodáshoz vezet. S a jelenség rengeteg kellemetlen tünettel járhat:
- Csontritkulás (csontjaink, fogaink kalciumraktárak és ahhoz, hogy a test fenn tudja tartani a vér egészséges pH-ját (ami 7.4), kénytelen kalciumot elvonni ezekről a lelőhelyekről. Hazánkban csaknem egy millióan szenvednek csontritkulásban.)
- Oxigénhiány (ha a vér eltolódott a savas irányba, nem tudja befogadni és szállítani a sejtekhez az életadó oxigént. Fontos tudni, hogy a rákos sejtek is az oxigén-szegény környezetben érzik jól magukat)
- Fertőzéses megbetegedések (ha ugyanis egy szervezet elpusztul a benne élő baktériumok, gombák, férgek, onnan tudják, hogy elkezdhetik a lebontást, hogy az elhalt test gyorsan savasodni kezd. Ha már életünkben elsavasodunk, mintegy élő halottakká tesszünk magunkat, felkínálkozunk a mikroorganizmusoknak. Az előzőekből következik, hogy az elsavasodás következménye lehet egy másik népbetegség is a gombafertőzés (Candida).
- Súlytöbblet. Ha szervezetünkben nincs elegendő ásványi anyag, akkor nem vagyunk képesek kiválasztani a savakat és kénytelen a testünk különböző helyeke elraktározni (húgysav, oxálsav, foszforsav). A salakanyagokat zsírmolekulákkal veszi körbe a szervezet mintegy elkülönítve a testtől, hogy ne mérgezze azt. A kikristályosodott savak az ízületekbe is lerakódhatnak, és alapjául szolgálhatnak ezen testterületek megbetegedésének.
- továbbá: szív- és keringési betegségek, szívritmuszavarok, szabálytalan légzés, idegfájdalmak, az érzékelés tompulása, gondolkodás lelassulása, nyomott kedély, depresszió - fej és végtagfájdalmak, orr és homloküreg panaszok, merevgörcsös izmok, emésztési zavarok, gyomorproblémák, narancsbőr, a különféle vitaminok, ásványi és nyomelemek felszívódása is zavart szenved. .
A panaszok helyes táplálkozással, stressz-mentes élettel és mikro-tápanyagok szervezetbe juttatásával pozitív módon befolyásolhatók. Valóban csak ennyi lenne a képlet? Csak ennek hiányában nem éljük meg a lehetséges kiporciózott rekordot, a 120 évet? –„ A százévesek titkáról közölt adatok, legyenek azok okinawai példák, egy újabb lehetőséget, egy esélytényezőt ismertetnek a hosszú életűséggel kapcsolatban” – taglalja a téma nemzetközi hírű szakértője, Iván László professzor, gerontológus egyetemi tanár. – „A példa szerinti 120 év maximális életlehetőségen különben már túl vagyunk. A legfrissebb tudományos állásfoglalásunk, hogy az emberi faj maximális élete 135, esetleg 140 év is lehet…”
Az ókori Egyiptomban már készítettek töméseket.
A mentát használták szájápolásra.
I e 900-ban a görögök fogpótlásokat készítettek marhacsontból, elefánt-és vizilóagyarból.
Az etruszkok aranypántok segítségével rögzítettek pótlást a meglévő fogakhoz.
A rómaiak fúrót is használtak,fájdalomcsillapításra pedig ópiumot.
Az első fogkefe Kínában készült a XVI. században.
Az első amalgám-tömést 1825-ben helyezték be.
1871-ben Amerikában készült az első, lábbal hajtható fogorvosi fűrógép.
A mai modern turbinás fúrók 400 000 ford/perc forognak.
A műanyag csövek közül fűtéstechnikai rendszerek kivitelezésére kizárólag oxigéndiffúzió-mentes térhálósított PE csövek használhatók. Ennek oka a fűtési rendszer fém elemeinek (pl. kazán hőcserélője) korrózió elleni védelme. Műanyag csővel bármilyen vezetékelrendezés lehetséges, akár családi házakban, akár lakótelepeken vagy kereskedelmi létesítményekben alkalmazzák. Választható egycsöves rendszer, kétcsöves rendszer, fűtési osztóval-gyűjtővel és egyenkénti fűtőtest-csatlakozással, körvezetékként kiépítve vagy sugaras elrendezéssel.
A fűtőtesteket a padlóból vagy a falból egyaránt lehet csatlakoztatni, a hőleadó bármilyen típusú lehet. Kiválóan alkalmas padlófűtési rendszer kialakítására, így alkalmazkodni lehet az építtető kívánságaihoz, az épület adottságához és a rendelkezésre álló költségkerethez. Radiátoros rendszernél a padlóban vezetett fűtési csöveket szigetelni kell a padló túl magas felületi hőmérsékletének elkerülése végett.
A csövek vezetése
Alkalmazhatjuk e vezetékeket önállóan is, de lehetséges védőcsőben vinni, s ekkor „cső a csőben” rendszerről beszélünk. Ez két egymásba helyezett cső; a belső az ún. haszoncső, amelyben áramlik a víz, a külső pedig a védőcső (gégecső), amely szintén műanyagból készül. A haszoncső térhálósított polietilén. Sima belső felületének köszönhetően a használat során nincs vízkőlerakódás, keresztmetszet-szűkülés, esetleg eltömődés. Nagy előnye e rendszernek, hogy nem érintkezik a haszoncső a külső környezettel, és meghibásodás esetén kicserélhető a haszoncső a falazat bontása nélkül – természetesen csak az idomtól idomig terjedő szakaszon.
Műanyagcső-kötések
A csövek kötésére többféle módszer terjedt el. A tisztán műanyag alapanyagú polietilén (PE), és polivinil-klorid (PVC) csöveket kezdetben elektromos hegesztő szerkezetekkel, saját anyaguk összeolvasztásával lehetett csatlakoztatni. Ez a cső anyagával megegyező idomok segítségével tetszőleges vezeték nyomvonal-kialakítást tett lehetővé. A polietilén anyagú csővezetékeket gyorskapcsolású, a hollandi csatlakozóra hasonlító, saját anyagú szerelvényekkel lehet nyomásállóan összekötni. Természetesen a csatlakozásokhoz a megfelelő idomokat is tartalmazza ez a technológia.
A PVC anyagú csöveket eleve tokos csővéggel gyártják le. Ezekhez a tokos csővégekhez pontosan illeszkedő sima csővégeket - zsírtalanítás után megfelelő anyagú ragasztókkal (Vinilfix) bekenve, és a két csővéget összetolva - percek alatt „kémiailag” összeköthetjük és rögzíthetjük. A Sanipex-kötés biztonságos és kedvező az áramlás szempontjából. Ennél a kötés szorítógyűrűs, menetes kivitelű, sárgaréz alapanyagú csőkötő-elemekkel hozható létre, amely egyedi szerszámot igényel. A speciális kötőelem biztosítja az állandó kötőerőt a fittingben, mivel a beépített tányérrugó kiegyenlíti a hőmérséklet-különbségből adódó csőfal vastagság változásait.
A WIRSBO által kifejlesztett Quick & Easy kötéstechnika lényege, hogy a rendkívüli rugalmas, Engel eljárással térhálósított csővezetékre saját anyagból gyártott műanyag gyűrűt húznak. Ez után a csövet egy egyszerű szerszámmal hidegen feltágítják, és ebbe tolják a különleges bordázattal ellátott fém-, illetve műanyag csatlakozókat, és a csővég 2-3 másodperc alatt - elvégezve a szerelők munkáját - összehúzódik. Szobahőmérsékleten 30 perc múlva a nyomáspróba 9 ill. 15 bar nyomással elvégezhető. E kötésmód is nagy biztonsággal szerelhető és nagyon gyors.
Általános kötéstechnika a csavarmenetes csatlakozás: a szorító- vagy roppantógyűrűs kötés. A külső hollandi anya meghúzáskor a támasztóhüvellyel a roppantógyűrűt rápréseli a csőre, így a cső rászorul a támasztóhüvelyen lévő hőmérséklet és időálló tömítőgyűrűkre. A kettő között a különbség annyi, hogy a szorítógyűrűs kötést szétbonthatjuk, majd újra felhasználhatjuk, míg a roppantógyűrűs kötést csak egyszer használhatjuk, azaz a kötés megbontása után ki kell cserélni a kötés elemeit. A megfelelő mértékben meghúzott kötés meghibásodása szinte kizárt. A hollandi anya későbbi szétszerelés céljából oldható, így a kötés megbontható. E kötések előnyei, hogy némelyikhez villáskulcson kívül más szerszám nem szükséges. A kötések létrehozása előtt a csővéget merőlegesen kell levágni a műanyag csövekhez alkalmazott csővágó ollóval.
Műanyag csövek alakítása
A műanyag csövek hajlítási sugara hidegen minimum 5D, melegítve 3D. A térhálósított PE csövek többször is hajlíthatóak. A cső megtörésekor - üvegszerűen átlátszóvá válásáig - forró levegővel való melegítéssel visszanyeri eredeti kör keresztmetszetét, így a sérült darabot nem kell eltávolítani, a cső újra hajlítható. A hazai kereskedelemben beszerezhető a kívánt szereléstechnológiai anyag. A speciális szerszámok kölcsönözhetők egy-egy munkára, nem kell megvásárolni őket. A forgalmazott cső- és idomválaszték igen nagy, szinte minden épületgépészeti szereléstechnikai feladat megvalósítható ezen anyagok felhasználásával.
A kép lemaradt:
De szerintem meg így kellene csinálni:
Egy ásónyomot kiásunk a földből, és egy fél méteres 40-es műanyag csövet befogunk a fúrógépbe, én jelen estben egy hiltit használtam mert annak erősebb a motorja és lassabban forog.
A müanyag cső egyben a fúrószerszám is melynek a vége 45-fokban le van vágva. Ezt a fél méteres müanyag csövet kell a fúrógéppel lefúrni. Ezután már szinte nem is lesz szükség a fúrógépre.
Ezután az ásonyomba belerakunk egy 110-es fél méteres müanyag csövet, és ebbe beleteszünk egy 110/50-es T-idomot. A T-idom kifolyásához egy müanyagládát (ez legalább 50 literes legyen) rakunk.
A következő lépés hogy egy búvárszivattyút belerakunk a vizzel teli müanyagládába és a kivezetését összekötjük egy 40-es 90-fokos müanyagsarokkal, melyhez egy menetes toldót rakunk, és persze egy kb. 2-3 méteres locsolócsövet. És igy már össze is van kötve a szivattyúnk a fúrúcsővel. Nem nagy ördöngősség, érdemes megpróbálnod, mert igy lesz kutad házilag.
Elinditjuk a szivattyút, és a fúrószerszámot vagyis a csövet (most már 2-méteres csöveket használunk), jobbra, balra mozgatjuk, közben finoman nyomogatjuk lefele. A viz majd a 110/50-es csövön a kimosott földdel, vagy a homokkal visszafolyik a müanyagládába. Néha egy kicsit megállunk, és hagyjuk hogy a viz kiöblitse a talajréteget. Az öblités közben finoman mozgatjuk fel-le a fúrórudazatot(müanyag csövet). Ezt majd az első 2-méteres cső után érezni fogjuk, hogy mikor szükséges.
Amikor az első 2-méreres cső lement, akkor hőlégfúvóval megmelegitjük a következő csövet, majd az előző cső végét bekenjük müanyagragasztóval és a következő csövet ráigazitjuk. Rácsatlakoztatjuk ismét a szivattyút és már mehetünk is a fúrással lefele újabb 2-métert. Ezután újra ragasztunk és igy tovább. És ha még nem adtad fel, amit remélek, akkor lehet egy kutad házilag.
Persze közben folyamatosan engedjük a müanyagládába a vizet is mert ahogy fúrunk lefele úgy a ládából is fogy a viz, amit pótolni kell. A müanyagláda aljáról a homokot időnként kiszedjük.
Az első vizzáróréteg 6-8 méteren van. Itt hirtelen eltünik a viz a müanyagládából, amikor ezt a réteget elérjük. Gyorsan utána kell tölteni, és még legalabb 1,5-2 métert fúrni lefele. Ha ez a mélység megfelel, akkor leállunk a fúrással. Leengedünk pl: egy vasgolyót madzagon a csobbanásig, utána a madzagra kötünk egy csomól, és felhúzzuk a vasgolyót, evvel leellenőrizhetjük a kút mélységét továbbá 1-2 óra múlva a golyóval megnézhetjük hogy megvan e még a vizünk. Ha megvan akkor kihúzzuk a csővet és az előre elkészitett szűrőt hozzáragasztjuk és visszanyomjuk.
FIGYELEM! A cső kihúzása és visszatolása közt minél rövidebb idő teljen el. Ha túl hosszú a cső kb. 7-50 méter akkor kihuzáskor tetszés szerinti méretre vágható (kb: 5-7 méter) a visszatoláskor pedig újra össze kell ragasztani. Ha idáig eljutottál minden bizonnyal lesz egy házilagos kutad.
Következő lépés hogy a megvásárolt 40-es szelepet ráragasztjuk a cső végére, majd rátehetjük a rendes szivattyút. Eleinte kicsit homokos lesz a viz, de ez elég hamar kitisztul.
Bocs a sok helyesírási hibához de nagyon siettem,hogy megosszam veled a hasznos infóimat.
Sok sikert Dingó barátom.
Én így csináltam:
Egyzsinóros, irányítható harci sárkány. Ezt a darabot nem én készítettem, hanem madár sárkányokért kaptam cserébe. Bambuszhasíték gerinc és speciálisan faragott bambusz pálca ivbe hajlított kereszt darabból ál. A vitorlája festett papír. Reptetéskor (sarkára állított négyzet), ha feszül az eresztőzsinór, akkor az oldalsó sarkait a szél hátra hajlítja, így "V" alakot vesz fel. Ez a forma nagyon stabilan repül az orra irányába. Amin lazítjuk a zsinórt, a sárkány SÍK formára ugrik és instabil repülésbe kezd. Majd amikor az általunk kívánt irányba fordul, hirtelen megfeszítjük az eresztőzsinórt és befelé húzunk belőle, mire a sárkány, remélhetőleg egyenes vonalban arra az irányba repül.
A harc célja, hogy az ellenfél sárkányát a földre kényszerítsük. ezt úgy tudjuk elérni, hogy az Ő zsinórja köré tekeredünk a magunk zsinórjával, és így nagymértékben mi tudjuk befolyásolni az Ő repülését. Esetleg megkisérelhetjük elvágni az ellenfél zsinórját, de ez néha fordítva történik.
Miki fia régóta szeretne egy ilyen "Roloplan" sárkányt magának. elhatároztam hát, hogy megépítem neki.
Először is megterveztem a sárkány formáját, és szinösszeállítását.
Nagyjából az oszták parndorfi klub sárkányának formáját vettem alapul.
Méretét, az itthon talált 1 db. 168 cm-es, 8 mm átmérőjű carbon cső határozta meg. A többi méreteket szemre állapítottam meg, és ígya két vízszintes rúd hossza 2 X 55 cm, amit 8 mm-es bükkfa tipliből készítettem.
Az anyagok színösszeválogatása a maradék anyagaim közül történt. Először csak tekercseket rakosgattam egymás mellé, hogy mennyire hasonlít a tervben szereplő színekhez.
Végül is sikerült kiválogatni a színeket, kezdődhetett a szabás.
Csomagolópapírra kirajzolva, az anyagot ráfektettem és kőrbe rajzolva, ráhagyva a visszahajtásokat, "Weller" forrasztópákával kiszabtam.
Az asztalra üveglapot fektetve, azon lehet rajzolni, késsel vágni, forrasztó pákával dolgozni.
Az összes kellő darab kiszabása után a szoba padlójához gombostűztem a darabokat, ahogy majd az egymás mellé lesz varrva. Felemelő érzésvolt letekinteni a létra tetejéről, a félkész sárkányra.
A varrással egy délután és egy nap végeztem. A kantározást és az összezsinótozást, nem lévén instrukció a kivitelezéséhez, csőszegecseléssel oldottam meg. Mindezekkel még egy délutánt töltöttem, mire összeállt a remekmű.
Remélem ugyanolyan jól fog repülni ez a saját készítésű sárkányom, mint amilyen örömmel készítettem. Már alig várom, hogy kipróbálhassam.
Röviden ennyi kedves Dino. Örülök,hogy írhattam neked.
Bocsi, hogy csak most válaszolok, de nem igazán voltam gép közelbe.
Az előke hosszán kívül még a vastagságát is változtattam, vékonyabbat használtam, 0.12-es helyett 0.10-es tettem fel.
Az utóbbi időben rendszeresen hasznáélok 0.18; 0.16-os főzsinórhoz akár 0.10-es előkét is., sőt, ha nagyon nincs kapás, de sejtem, hogy van hal az etetésen akár még a .0.9; 0.08-as is szóba jöhet. Nem használok erőgumit.Ez így elsőre furcsának hangozhat, de nekem bejött. Ha az "átlag" keszegeken kívül nagyobb halat akasztok, akkor igyekszem finoman fárasztani. Idáig bevágásnál még nem téptem bele halba.