Ha elhiszed nekem, akkor elmondom, a szemelygepkocsik sebessegmero oraja kb 8-10%-ot csal felfele 100 km/h-nal.
Azaz ha az orad 100-at mutat, te 90-94 km/h-val kozlekedsz.
A mondatod teljessen hibas !
Egy sebessegmero ora sosem mutat kevesebbet, mint amennyivel kozlekedsz !
Evekig dolgoztam rendorkent ezen mufajban, igen sok jarmuvet ellenoriztem ora es sebesseg ellenorzo muszer osszevetesevel, es a jarmu oraja mindig tobbet mutat a tenylegesnel.
A videót felraktam egy ingyenes tárhelyre. Tudom ajánlani az extra.hu-t. Nekem ott egy próbaoldal volt kb. 2 éve, de az ingyen tárhely 2GB. A lényeg, hogy csinálj hozzá akár egy egyszerű HTML nyitóoldalt, amin akár a videókat is linkelheted, lényeg, hogy ne csak tárhelyként használd, mert azt nem szeretik és törlik a regisztrációt. Legyen vagy legalább látszódjon úgy, hogy egy valóban élő oldal.
Én ezt egy hihetelen tudományos marhaságnak tartom.
Persze ilyen tudományosan megcáfolni nem tudom.
Az tény hogy a GyPSy írja a pontosságot ami 10m alatt szokott lenni, és ha bekapcsolva fenn hagyom a motoron akkor egy kb 10-15m-es tartományt rendesen kisatíroz, de ez a sebességmérésnél nem hiszem, hogy jelentősen számítana.
Mert ugye ha tudja a pontatlanságot akkor kalkulálhat is azzal.
Az pedig tény hogy egy jobb GyPSyvel hidat, utat építenek, földeket mérnek fel, stb.
Az utolsó fejezettel viszont, mely már a Te véleményed, maximálisan egyet értek!
GPS rádióhullámokkal dolgozik. Ő maga nem ad, viszont vesz. A Föld körül keringő 24 műholdról. Na nem az összesről, hiszen egyszerre nincs az összes a láthatár felett. Ha belegondolunk, józan ésszel is elfogadható, hogy egy, illetve két műhold vétele esetén, eléggé pontatlan képet kaphatunk arról, hol is vagyunk. Tehát minimum három műholddal való kapcsolat szükséges ahhoz, hogy helyzetünket két dimenzióban meghatározzuk. (Hol vagyunk a Föld felszínén), és négy, hogy a harmadik dimenziót is megkapjuk (milyen magasan egy adott referencia ponthoz képest). Ilyenkor örülünk, és bízunk Moha bában(illetve Andreában. Izlések és pofonok). Igen ám, de a navigációs programunk, képes arra is, hogy a sebességünket is mutassa. (Néha extrém körülmények között is)
Joggal felmerül a kérdés, mennyire bízhatunk ebben az adatban? Vajon melyik ad pontosabb értéket? Az autónk „hivatalos” műszere, vagy a modern high-tech kütyünk? Azt mindannyian láthatjuk, ha rendelkezünk ilyen berendezéssel, hogy a sebesség növekedésével együtt nő a különbség is az autó órája és a GPS által mért sebesség között. Mintha a kilométeróra készakarva kevesebbet mutatna. Ez majdnem így is van. Egy mérőműszer soha nem pontos minden tartományban. Sőt! Soha nem pontos, bármit is mérünk. Ezért szokták megadni a műszer pontosságát. Ráadásul a mérés módszerétől függően, mindig lesz egy tartomány, ahol a leginkább pontos a mutatott érték, ez alatt, és ez felett a pontosság romlik. Akik nagy pontosságú méréseket végeznek, azok tisztában vannak ezzel, és figyelembe is veszik. És azt is tudják, hogy mekkora a mérésük pontossága! Nekünk elég annyit tudnunk, hogy az autónk soha nem fog alacsonyabb értéket mutatni a valósnál. És még egy fontos dolog! Az autó sebességmérője mindig a pillanatnyi sebességet fogja mutatni! Pontosságát természetesen rengeteg tényező befolyásolja, kezdve a kerekek méretétől, a műszer életkorán át rengeteg dologig.
Mit mutat a GPS? Itt a sebességmérés egy kicsit bonyolultabb. Nem szeretnék fizikaórát tartani. De egy két dolog elkerülhetetlen. Egyszerűnek tűnne ha maga a földi egység számolná a sebességünket két pont között. Sajnos ez nem járható út. Mivel a helymeghatározás akár 100 méteres hibával is történhet, ezzel a módszerrel nem jutnánk értékelhető adathoz. A mérnökök ekkor nyúltak a rég bevált módszerhez. Mindannyian tanultuk az iskolában, de halhattuk is, hogy a hozzánk képest mozgó tárgyakról érkező hang magassága a távolság, illetve a sebesség függvényében változik. Ez történik a rádió- és fényhullámokkal is. Megváltozik a „hangmagasságuk”, vagyis a frekvenciájuk, ha hozzájuk képest mozgunk. Ezt Doppler effektusnak nevezik. Jól számolható, és mérhető, ezért kiválóan alkalmasak a sebesség meghatározására. Sajnos a rend éber őrei is használják, trafipax formájában.
Mikor a tenyérnyi GPS-t tatjuk a kezünkben, nem is gondolunk rá, hogy egy bolygóléptékű rendszer részesei vagyunk. És itt kezdődnek a bonyodalmak. Ez a rendszer – a műholdak és a kézi kütyü – számos zavaró tényezőnek van kitéve. Ezért az adott pillanatban igen sok hibát véthet. Ez jól látható – igaz nem az ismert navigációs rendszerekben főleg – a pozíciónk vándorlásában. (A navigációs rendszerek szűrik ezt a hibát. Egyrészt az extrém nagy eltéréseket nem veszik figyelembe, másrészt szoftveresen igyekeznek a térképen látható úton tartani). Ez a hiba csökken, minél hosszabb ideig vagyunk egy adott pozicióban.
A Doppler elven történő sebességmérés igen precíz. Jelen pillanatban a skála felbontása, vagyis az általunk pongyolán pontosságnak nevezett valami, 0.01 m/s. illetve a másodpercenként elvégzett mérések átlaga ennél egy nagyságrenddel rosszabb, 0.1 m/s. Mit jelent ez a gyakorlatban? A kütyünk másodpercenként ellenőrzi a sebességünket, oszt, szoroz, majd kiköpi a végeredményt. Ami 0.1 m/s pontosságú, vagyis 0.36 km/h lehet az eltérés. (Ideális esetben) De legyünk nagyvonalúak! Vegyük ennek majdnem háromszorosát, és mondjuk azt, hogy az érték +- 1 km/h pontosságú. De olvassunk is rögtön vissza! Milyen érték is ez? Bizony! Átlagérték! Tehát a GPS átlagsebességet mér, méghozzá az előző másodpercek átlagsebességét! Amíg a sebességünk változatlan nincs is ebből gond. Lassan a két görbe, a pillanatnyi sebesség, és az átlagsebesség egymáshoz simul, szigifikáns eltérés nem lesz a kettő között. De mikor megyünk mi állandó sebességgel? (OK! Akinek nincs tempomatja, az sikeres ember nem lehet!)
Ez az egyszerű technikai magyarázat. Hátra is dőlhetünk, karunkat kersztbe fűzzük, és közöljük: A GPS pontosabb, aszerint vezetek. Mivel Kovács II. tizedes is Doppler radarral méri a sebességem, baj nem lehet! Ez még akár igaz is lehet (ha nem változott az előző másodpercekben jelentősen a sebességünk!). De mi van a többi közelekedővel? Akik vannak annyira maradiak, hogy nem használják korunk eme csodálatos vívmányát? Akik azt gondolják, ha apáink megvoltak a kilométerórával, ők is elboldogulnak valahogy. Egy autópálya tempónál a két sebesség közötti különbség akár 8-10 km/h is lehet. Ami elég jelentős ahhoz, hogy zavaró legyen, viszont nem elég ahhoz, hogy kevés időt töltsünk egymás közelében, csökkentve ezzel is azt a veszélyt, amit egy másik autó okozhat.
Olvtársak! Elhiszem, hogy a GPS pontosabb! És azt is, hogy érdekesebb! Én is használom! De amikor az idő jelentős többségében betartom a sebességkorlátozást, akkor biza a GPS-em 124 km/h-át mutat, mert az autóm órája ekkor áll 130-on! Együtt közlekedünk! A rendszer leggyengébb (?) eleméhez méretezem a rendszert! Tehát a hivatalos mérés az, amit az autód ÓRÁJA mutat! Nincs mindenkinek GPS az autójában! Ne akkor villogjuk le egymást, ha abban a hamis tudatban autózunk óra szerint 140-145-öt, hogy szabályosak vagyunk!
Chris981
Én benne vagyok egy össze-RF-enésben.
Rajtunk kívül érdekel még valakit?
Javasoljatok időpontot is? meg helyet?
Pl.: Érd Stop-Shop parkolóház Vasárnap délután 5-óra.
Nincs itt semilyen probléma, kettőjük vitáját idehozták, de talán már lerendezték.
Én szívesen látnám mindkettőjüket továbbra is a fórumon - főleg az on-boardokat!
Egyébként másik felvételemen 190-nél a GPS 171-et mutatott. Csak fölösleges föltennem mert elmosódik a videó fölpakolása közben.
Pistabaaa te hogy osztottad meg a tiédet, mert így kivehető lenne az enyémen is.
Úgy ám! VC nélkül is jó a fogyasztásom, sőt hozzátok képest NAGYONJÓÓ.
Oda merek állni vele akármelyikteké mellé, vagy kölcsönadni éreztek-e különbséget, bár nem hiszem,hogy érezhető.
A MIO C520 az meg nem kérdés szerintem csak kár ,hogy összerúgták a port a térképszoftveresekkel így amíg le nem jár a gari nem tudok frissíteni legálisan.
Imitrikes "felszólítására" benéztem! Gondoltam legalább igazolom valódiságom!
Sajnos mostanában nem a fórumozás, és a motorozás az elsődleges az életemben. Idén először múlt héten tudtam gurulni.
Azt viszont örömmel tapasztaltam, hogy időközben lett pár érdi RF-es kolléga. Ha úgy adódik valamikor összefuthatnánk némi tapasztalatcserére, és megvizslathatnánk egymás paripáját. És remélem a "szappanoperaviszály" is rendeződik hamarosan.
És tényleg imitrikes, neked nem VC? Mert a videón nem nagyon hallani azt a jellegzetes hangot.
Vagy legalábbis nekem sokkal hangosabb. Pl. a tegnap linkelt videómon is, 2:35nél amikor váltok, kicsit elveszett a szinkron a kezeim között és kuplungolva is húztam a gázt, akkor pont elérte a VC fordulatát és ott is hallani azt az érces, "suhanó" hangot.
Na meg felhők: igen, pont olyan állásban adja magát a felvétel, hogy tükröződik. Ha kicsit magasabbról nézne lefelé, akkor nem lenne ez olyan gáz. De így most teljesen jó volt!
Felni kb:3-5%.
Útszéli mérők kb:fos!
Össze vissza mérnek.Tipustól függően 15-40%.
Valaki tudja esetleg, hogy az út szélén, a sebesség jelzők mennyire pontosak?
Szoval igaz, sose fog kevesebbet mutatni, mivel mindig tobbet mutat :):):):)
Bocs megegyszer :)
Azaz ha az orad 100-at mutat, te 90-94 km/h-val kozlekedsz.
A mondatod teljessen hibas !
Egy sebessegmero ora sosem mutat kevesebbet, mint amennyivel kozlekedsz !
Evekig dolgoztam rendorkent ezen mufajban, igen sok jarmuvet ellenoriztem ora es sebesseg ellenorzo muszer osszevetesevel, es a jarmu oraja mindig tobbet mutat a tenylegesnel.
Ha elhiszed.
Ha nem, az se zavar am.
Szep napot mindenkinek.
Persze ilyen tudományosan megcáfolni nem tudom.
Az tény hogy a GyPSy írja a pontosságot ami 10m alatt szokott lenni, és ha bekapcsolva fenn hagyom a motoron akkor egy kb 10-15m-es tartományt rendesen kisatíroz, de ez a sebességmérésnél nem hiszem, hogy jelentősen számítana.
Mert ugye ha tudja a pontatlanságot akkor kalkulálhat is azzal.
Az pedig tény hogy egy jobb GyPSyvel hidat, utat építenek, földeket mérnek fel, stb.
Az utolsó fejezettel viszont, mely már a Te véleményed, maximálisan egyet értek!
GPS rádióhullámokkal dolgozik. Ő maga nem ad, viszont vesz. A Föld körül keringő 24 műholdról. Na nem az összesről, hiszen egyszerre nincs az összes a láthatár felett. Ha belegondolunk, józan ésszel is elfogadható, hogy egy, illetve két műhold vétele esetén, eléggé pontatlan képet kaphatunk arról, hol is vagyunk. Tehát minimum három műholddal való kapcsolat szükséges ahhoz, hogy helyzetünket két dimenzióban meghatározzuk. (Hol vagyunk a Föld felszínén), és négy, hogy a harmadik dimenziót is megkapjuk (milyen magasan egy adott referencia ponthoz képest). Ilyenkor örülünk, és bízunk Moha bában(illetve Andreában. Izlések és pofonok). Igen ám, de a navigációs programunk, képes arra is, hogy a sebességünket is mutassa. (Néha extrém körülmények között is)
Joggal felmerül a kérdés, mennyire bízhatunk ebben az adatban? Vajon melyik ad pontosabb értéket? Az autónk „hivatalos” műszere, vagy a modern high-tech kütyünk? Azt mindannyian láthatjuk, ha rendelkezünk ilyen berendezéssel, hogy a sebesség növekedésével együtt nő a különbség is az autó órája és a GPS által mért sebesség között. Mintha a kilométeróra készakarva kevesebbet mutatna. Ez majdnem így is van. Egy mérőműszer soha nem pontos minden tartományban. Sőt! Soha nem pontos, bármit is mérünk. Ezért szokták megadni a műszer pontosságát. Ráadásul a mérés módszerétől függően, mindig lesz egy tartomány, ahol a leginkább pontos a mutatott érték, ez alatt, és ez felett a pontosság romlik. Akik nagy pontosságú méréseket végeznek, azok tisztában vannak ezzel, és figyelembe is veszik. És azt is tudják, hogy mekkora a mérésük pontossága! Nekünk elég annyit tudnunk, hogy az autónk soha nem fog alacsonyabb értéket mutatni a valósnál. És még egy fontos dolog! Az autó sebességmérője mindig a pillanatnyi sebességet fogja mutatni! Pontosságát természetesen rengeteg tényező befolyásolja, kezdve a kerekek méretétől, a műszer életkorán át rengeteg dologig.
Mit mutat a GPS? Itt a sebességmérés egy kicsit bonyolultabb. Nem szeretnék fizikaórát tartani. De egy két dolog elkerülhetetlen. Egyszerűnek tűnne ha maga a földi egység számolná a sebességünket két pont között. Sajnos ez nem járható út. Mivel a helymeghatározás akár 100 méteres hibával is történhet, ezzel a módszerrel nem jutnánk értékelhető adathoz. A mérnökök ekkor nyúltak a rég bevált módszerhez. Mindannyian tanultuk az iskolában, de halhattuk is, hogy a hozzánk képest mozgó tárgyakról érkező hang magassága a távolság, illetve a sebesség függvényében változik. Ez történik a rádió- és fényhullámokkal is. Megváltozik a „hangmagasságuk”, vagyis a frekvenciájuk, ha hozzájuk képest mozgunk. Ezt Doppler effektusnak nevezik. Jól számolható, és mérhető, ezért kiválóan alkalmasak a sebesség meghatározására. Sajnos a rend éber őrei is használják, trafipax formájában.
Mikor a tenyérnyi GPS-t tatjuk a kezünkben, nem is gondolunk rá, hogy egy bolygóléptékű rendszer részesei vagyunk. És itt kezdődnek a bonyodalmak. Ez a rendszer – a műholdak és a kézi kütyü – számos zavaró tényezőnek van kitéve. Ezért az adott pillanatban igen sok hibát véthet. Ez jól látható – igaz nem az ismert navigációs rendszerekben főleg – a pozíciónk vándorlásában. (A navigációs rendszerek szűrik ezt a hibát. Egyrészt az extrém nagy eltéréseket nem veszik figyelembe, másrészt szoftveresen igyekeznek a térképen látható úton tartani). Ez a hiba csökken, minél hosszabb ideig vagyunk egy adott pozicióban.
A Doppler elven történő sebességmérés igen precíz. Jelen pillanatban a skála felbontása, vagyis az általunk pongyolán pontosságnak nevezett valami, 0.01 m/s. illetve a másodpercenként elvégzett mérések átlaga ennél egy nagyságrenddel rosszabb, 0.1 m/s. Mit jelent ez a gyakorlatban? A kütyünk másodpercenként ellenőrzi a sebességünket, oszt, szoroz, majd kiköpi a végeredményt. Ami 0.1 m/s pontosságú, vagyis 0.36 km/h lehet az eltérés. (Ideális esetben) De legyünk nagyvonalúak! Vegyük ennek majdnem háromszorosát, és mondjuk azt, hogy az érték +- 1 km/h pontosságú. De olvassunk is rögtön vissza! Milyen érték is ez? Bizony! Átlagérték! Tehát a GPS átlagsebességet mér, méghozzá az előző másodpercek átlagsebességét! Amíg a sebességünk változatlan nincs is ebből gond. Lassan a két görbe, a pillanatnyi sebesség, és az átlagsebesség egymáshoz simul, szigifikáns eltérés nem lesz a kettő között. De mikor megyünk mi állandó sebességgel? (OK! Akinek nincs tempomatja, az sikeres ember nem lehet!)
Ez az egyszerű technikai magyarázat. Hátra is dőlhetünk, karunkat kersztbe fűzzük, és közöljük: A GPS pontosabb, aszerint vezetek. Mivel Kovács II. tizedes is Doppler radarral méri a sebességem, baj nem lehet! Ez még akár igaz is lehet (ha nem változott az előző másodpercekben jelentősen a sebességünk!). De mi van a többi közelekedővel? Akik vannak annyira maradiak, hogy nem használják korunk eme csodálatos vívmányát? Akik azt gondolják, ha apáink megvoltak a kilométerórával, ők is elboldogulnak valahogy. Egy autópálya tempónál a két sebesség közötti különbség akár 8-10 km/h is lehet. Ami elég jelentős ahhoz, hogy zavaró legyen, viszont nem elég ahhoz, hogy kevés időt töltsünk egymás közelében, csökkentve ezzel is azt a veszélyt, amit egy másik autó okozhat.
Olvtársak! Elhiszem, hogy a GPS pontosabb! És azt is, hogy érdekesebb! Én is használom! De amikor az idő jelentős többségében betartom a sebességkorlátozást, akkor biza a GPS-em 124 km/h-át mutat, mert az autóm órája ekkor áll 130-on! Együtt közlekedünk! A rendszer leggyengébb (?) eleméhez méretezem a rendszert! Tehát a hivatalos mérés az, amit az autód ÓRÁJA mutat! Nincs mindenkinek GPS az autójában! Ne akkor villogjuk le egymást, ha abban a hamis tudatban autózunk óra szerint 140-145-öt, hogy szabályosak vagyunk!
Én benne vagyok egy össze-RF-enésben.
Rajtunk kívül érdekel még valakit?
Javasoljatok időpontot is? meg helyet?
Pl.: Érd Stop-Shop parkolóház Vasárnap délután 5-óra.
Email cimem: rfshtowee@freemail.hu
Ide küldjél valami elérhetőséget.
Én szívesen látnám mindkettőjüket továbbra is a fórumon - főleg az on-boardokat!
Egyébként másik felvételemen 190-nél a GPS 171-et mutatott. Csak fölösleges föltennem mert elmosódik a videó fölpakolása közben.
Pistabaaa te hogy osztottad meg a tiédet, mert így kivehető lenne az enyémen is.
Oda merek állni vele akármelyikteké mellé, vagy kölcsönadni éreztek-e különbséget, bár nem hiszem,hogy érezhető.
A MIO C520 az meg nem kérdés szerintem csak kár ,hogy összerúgták a port a térképszoftveresekkel így amíg le nem jár a gari nem tudok frissíteni legálisan.
Imitrikes "felszólítására" benéztem! Gondoltam legalább igazolom valódiságom!
Sajnos mostanában nem a fórumozás, és a motorozás az elsődleges az életemben. Idén először múlt héten tudtam gurulni.
Azt viszont örömmel tapasztaltam, hogy időközben lett pár érdi RF-es kolléga. Ha úgy adódik valamikor összefuthatnánk némi tapasztalatcserére, és megvizslathatnánk egymás paripáját. És remélem a "szappanoperaviszály" is rendeződik hamarosan.
Széles utat, Gumi fákat!
Üdv: Chris.
Vagy legalábbis nekem sokkal hangosabb. Pl. a tegnap linkelt videómon is, 2:35nél amikor váltok, kicsit elveszett a szinkron a kezeim között és kuplungolva is húztam a gázt, akkor pont elérte a VC fordulatát és ott is hallani azt az érces, "suhanó" hangot.
és az üzemi hőfokon levő.
Na meg felhők: igen, pont olyan állásban adja magát a felvétel, hogy tükröződik. Ha kicsit magasabbról nézne lefelé, akkor nem lenne ez olyan gáz. De így most teljesen jó volt!