Van egy érdekes megoldás amit némely szervizben előrszeretettel alkalmaznak ha az ügyfél azzal megy be, hogy zörög valami.....ilyenkor a szaki a láncra gondol és a feszítőn feszít egy jóképűt, hogy elcsöndesedjen....na ezzel a meglodással igaz, hogy elhalkul párezer km-re, de sikerül az amúgy teljesen jó láncot és vezetőket tönkretenni.....így elképzelhető a már 40-50000-es lánccsere is, de amúgy normálisan ha nem babrálták a hengerfejet/szelepeket/veztengelyt akkor bőven 100000 felett elmegy.....érdekes módon ha már 40-50000-nél láncot cserélnek mégis hamar visszatér az a zörgés ami miatt azt valójában szükségesnek vélték...
Az a fura, hogy egy minőségellenőrzött, olajban futó, automata feszítős láncnak nem kéne ilyen mértékbe szórnia élettartamban. Én még azt tudom elképzelni, hogy egy két szaki megmagyarázza, hogy az bizony cserés. Én most néztem 30 ezernél, olyan, mint a gitárhúr.
Mesteremet kérdteztem régebben erről, Ő is látott már 20 ezernél lógósat meg 100 felet sem cseréset.
Hát az vagy átverés volt vagy nem 50000 volt benne.......most fogok megnézni egy xj-t aminek egy kicsit zörög valami és 65000 van az órájában, de a tulaj mondta, hogy valójában 140000 körül, ők tekerték anno mikor eladó volt....
Első nap Szombathelyről startoltunk, onnan Körmend, a 65-ön Graz-ig. Átmentünk Grazon a kis nyomtatott térképemmel szinte csont nélkül,ettünk a város északi végén egy laza huszasért egy amerikai étteremben- fincsi volt- majd a Mura völgyében folytattuk a 67-en északra Bruck am Mur ig. Érdemes itt menni, szép kis falvakban kanyarog az út, folyton keresztezve az autópályát meg a Murát. Viszont ahogy néztem, a pálya körül nincs hangfogó fal, tehát ha inkább igyekezne az ember, érdemes megvenni a 4,5 eurós heti motoros matricát. Bruck után balra indultunk, és egész Leobenig tartott az élvezet, mert ott menthetetlenül eltévedtünk. Kb 1 óra után feladtuk a 116-os út megtalálására tett kísérleteinket, vettünk egy matricát, aztán szépen elmentünk Judeburgig, addig volt pálya. Az élvmény teljes volt, 130-cal egész jókat lehetett fordulni, a kilátást semmi nem zavarta. Innen a 97-en elcsorogtunk Murauig, onnan meg St Leonardig, ahol a hotelünk volt. Erre nem sok szót pazarolnék, hibátlan volt, apartman, egy közepes ebéd áráért kedves ismerőstől, mindenki beszélt magyarul. A holiday club szállodája. Második napra be volt tervezve egy Turracher Höhe, néhány kör Nockalm, a Maltai völgyzárógát, meg ami még beesik, de nem egészen így lett. A turrachi tengerszemet körbesétáltuk eleinte napsütésben, aztán leszakadt az ég, ami estig nem hagyta abba. Így eszembe nem jutott Krems felé fordulni a nockalmra, hanem elgurultunk a Millstatter(umlautos:D) See-ig. Millstattban vándorultunk egyet, épp elállt az eső, ami csak a gyújtáskulcs behelyezésére kezdett rá újra. Itt sikerült bevásárolni, nekem újdonság volt, hogy a sógorok szépen bezárnak vasárnap, hétfőn meg Nagyboldogasszony ünnep volt, ami miatt a boltok 10%-a nyitott ki.
Na út közben pislogtam, hátha eláll, mert innen még támadhattuk volna a Nockalmot és a Maltát, de már annyira esett, hogy kb 1 évre lemondtunk a megtekintésükről. Felgurultunk a pályán 30 km-t a 97-es útig, onnan jobbos haza. Na, ott már csak nedves volt az út, kicsit sikerült koptatni a gumiszélet. Itt szúrnám be, a Pilot Road 1 hátul köszöni szépen, nagyon szépen tapad, igaz hagytam rajta 3 millit a szélén, dehát vigyáztam :)
Otthon még fetrengtünk, szaunáztunk, meg ezt azt, és kiterveltük a 3. napot.
Reggel megtámadtuk Muraut, teleraktam a bálnát(5-öt evett végig), aztán sétáltunk kb két órát. Kattingattam, kóláztunk, szendvicseztünk a hegyen, aztán megcéloztuk Judenburgot. Kinéztem, hogy Gloggnitz-ig pályázunk szépen lájtosan, ebédelünk meg sétálgatunk Bruck am Murban közben. Ez nem jött össze, csak 1 lehajtója volt, mi meg gondoltuk a következő is jó lesz :DDDD Így lementünk a következő nagyobb városba, Kapfenbergbe. Megláttam egy szép nagy hegyen egy szép nagy várat, meg kajahely jelet, így felkaptattunk a zerge**szó szerpentinen. A kajahelyen én Saurer Wurstot rendeltem, ami 20 szelet parizer volt, leöntve balzsamecettel, hagymával, két szelet kenyér mellett. LEgalább olcsó volt :D Szóval vártunk a kajára vagy 40 percet, ami kicsit alulteljesítette az elvárásokat, utána megnéztük a világ legrondább kilátását, ami várból látható, de elégedetten húztunk Gloggitznak. 110-et mentünk a pályán, a többség is kb ezt a "tempót" mente, közben sisaktelefonálgattunk, jó volt. Gloggnitz -Krumbach-Kirschlag útnoval valami fantaszikus, király aszfalt, állati látványos, van tempós kanyar, visszafordítós kanyar, kis kanyar, nagy kanyar, hosszú és rövid is :) Lockenhausnál még kicsit eltévedünk Oberwart fele, aztán jeges kávé Kőszeg főterén, után szóke kislánynak(helyi nyelvjárásban lánygyereknek) motorbrummogtatás, aztán hazamentünk.
Összességében hibátlan volt így kettesben, ezek a 300-400 kilométeres távok pont ideálisak voltak egész napra, jövőre Dolomitok, kicsit hosszabb időre :)
Vedd ki a feszítőből a rugót, utána az egész feszítőt és nézd meg hol áll. Ha csa 1-2 ricni van a végéig akkor valóban a végét járja, ha több akkor még sokat elmegy.
voltak nem csak bőrben
valóban felengednek minden "állatfajt", a röhögés akkor kapott el mikor CC-vel "hasított" a gyerek
az egyik ismerős rutinos Hringes,ő ajánlása szerint,a tükröt le kell szerelni vagy behajtani,hogy ne láss hátra
Nekem most volt szelepállításon. Az esetek 90%-ban normális Banditos szelephangot hallani. Van amikor beindítás után egy vagy két szelep viszont hangos. egy perc után ez is elhallgat.
36e-nél járok de indulásnál már hallatszik a hangja. 30-nál volt szelepállítás akkor úgy néztem 60-nál cserés lesz a vezérműlánc. Akkor lehet mondani ,hogy normális ez ?
Van sok gyenge pontja ennek a motornak, de fötegelycsapagyazas nem hinnem hogy keze tartozik (nem szutyok cbr 600 ez!). Parszor megkerülhetö vele a föld mire ahhoz hozza kene nyulni. Nem inkabb legszüröbe lövöldözött vissza es volt inkabb csattogo hangja?
Ezt, hogy lehet megcsinálni? Kinyújtja a rúgót vagy erősebbet tesz bele?
Mesteremet kérdteztem régebben erről, Ő is látott már 20 ezernél lógósat meg 100 felet sem cseréset.
Első nap Szombathelyről startoltunk, onnan Körmend, a 65-ön Graz-ig. Átmentünk Grazon a kis nyomtatott térképemmel szinte csont nélkül,ettünk a város északi végén egy laza huszasért egy amerikai étteremben- fincsi volt- majd a Mura völgyében folytattuk a 67-en északra Bruck am Mur ig. Érdemes itt menni, szép kis falvakban kanyarog az út, folyton keresztezve az autópályát meg a Murát. Viszont ahogy néztem, a pálya körül nincs hangfogó fal, tehát ha inkább igyekezne az ember, érdemes megvenni a 4,5 eurós heti motoros matricát. Bruck után balra indultunk, és egész Leobenig tartott az élvezet, mert ott menthetetlenül eltévedtünk. Kb 1 óra után feladtuk a 116-os út megtalálására tett kísérleteinket, vettünk egy matricát, aztán szépen elmentünk Judeburgig, addig volt pálya. Az élvmény teljes volt, 130-cal egész jókat lehetett fordulni, a kilátást semmi nem zavarta. Innen a 97-en elcsorogtunk Murauig, onnan meg St Leonardig, ahol a hotelünk volt. Erre nem sok szót pazarolnék, hibátlan volt, apartman, egy közepes ebéd áráért kedves ismerőstől, mindenki beszélt magyarul. A holiday club szállodája. Második napra be volt tervezve egy Turracher Höhe, néhány kör Nockalm, a Maltai völgyzárógát, meg ami még beesik, de nem egészen így lett. A turrachi tengerszemet körbesétáltuk eleinte napsütésben, aztán leszakadt az ég, ami estig nem hagyta abba. Így eszembe nem jutott Krems felé fordulni a nockalmra, hanem elgurultunk a Millstatter(umlautos:D) See-ig. Millstattban vándorultunk egyet, épp elállt az eső, ami csak a gyújtáskulcs behelyezésére kezdett rá újra. Itt sikerült bevásárolni, nekem újdonság volt, hogy a sógorok szépen bezárnak vasárnap, hétfőn meg Nagyboldogasszony ünnep volt, ami miatt a boltok 10%-a nyitott ki.
Na út közben pislogtam, hátha eláll, mert innen még támadhattuk volna a Nockalmot és a Maltát, de már annyira esett, hogy kb 1 évre lemondtunk a megtekintésükről. Felgurultunk a pályán 30 km-t a 97-es útig, onnan jobbos haza. Na, ott már csak nedves volt az út, kicsit sikerült koptatni a gumiszélet. Itt szúrnám be, a Pilot Road 1 hátul köszöni szépen, nagyon szépen tapad, igaz hagytam rajta 3 millit a szélén, dehát vigyáztam :)
Otthon még fetrengtünk, szaunáztunk, meg ezt azt, és kiterveltük a 3. napot.
Reggel megtámadtuk Muraut, teleraktam a bálnát(5-öt evett végig), aztán sétáltunk kb két órát. Kattingattam, kóláztunk, szendvicseztünk a hegyen, aztán megcéloztuk Judenburgot. Kinéztem, hogy Gloggnitz-ig pályázunk szépen lájtosan, ebédelünk meg sétálgatunk Bruck am Murban közben. Ez nem jött össze, csak 1 lehajtója volt, mi meg gondoltuk a következő is jó lesz :DDDD Így lementünk a következő nagyobb városba, Kapfenbergbe. Megláttam egy szép nagy hegyen egy szép nagy várat, meg kajahely jelet, így felkaptattunk a zerge**szó szerpentinen. A kajahelyen én Saurer Wurstot rendeltem, ami 20 szelet parizer volt, leöntve balzsamecettel, hagymával, két szelet kenyér mellett. LEgalább olcsó volt :D Szóval vártunk a kajára vagy 40 percet, ami kicsit alulteljesítette az elvárásokat, utána megnéztük a világ legrondább kilátását, ami várból látható, de elégedetten húztunk Gloggitznak. 110-et mentünk a pályán, a többség is kb ezt a "tempót" mente, közben sisaktelefonálgattunk, jó volt. Gloggnitz -Krumbach-Kirschlag útnoval valami fantaszikus, király aszfalt, állati látványos, van tempós kanyar, visszafordítós kanyar, kis kanyar, nagy kanyar, hosszú és rövid is :) Lockenhausnál még kicsit eltévedünk Oberwart fele, aztán jeges kávé Kőszeg főterén, után szóke kislánynak(helyi nyelvjárásban lánygyereknek) motorbrummogtatás, aztán hazamentünk.
Összességében hibátlan volt így kettesben, ezek a 300-400 kilométeres távok pont ideálisak voltak egész napra, jövőre Dolomitok, kicsit hosszabb időre :)
valóban felengednek minden "állatfajt", a röhögés akkor kapott el
az egyik ismerős rutinos Hringes,ő ajánlása szerint,a tükröt le kell szerelni vagy behajtani,hogy ne láss hátra
Üldözési mánia?
de van ellenkező példa is...