A Jawánál egész sokáig küzdöttek a mérnökök hogy a nyugati portékával versenyben maradhassanak.. csak pártutasításra abba kellett hagyniuk a fejlesztéseket.
Ha akkor a pártvezetők máshogy döntenek, ma valószínűleg ugyan olyan nagy név lenne a Jawa mint a Ducati, vagy a Triumphod (amit mellesleg úgy támasztottak fel a 90-es években a hamvaiból)
Srácok a nosztalgiából magasztosult gépeket haggyuk.
Az összes ex szoci kb a 60-s 70-es évekig még csak-csak de utána úgy robogtak el mellettük a többiek mint a gyorsvonat.
A KGST védöszárnya alatt egyszerűen elfelejtett mindenki fejleszteni.A 70-es évek olajárrobbanására válaszul a kinti világ innovációra költött mi meg népjólétre.
Persze a 80-as évek végére 90-es évek elejére mikor elkezdett a vasfüggön kinyuvadása után beömlött a kinti áru mindenki elámult a minőségi ugrás láttán.
Persze az ötvenes évek gyártási szintjén gyatra anyagminőség mellett a "Tied a gyár magadnak építed" szlogen alatt szó szoros értelmében véve kilopták a szemét is mindenkinek az utsó portásig bezárólag.
Persze hogy hipp-hopp kimúlt minden szoci nagyvállalat.
20 éves fejlődést nem lehet annyi idő alatt behozni.
Korserűtlen,rossz minőségű,drágán gyártható termékeink voltak az a nagy igazság.
Én elolvastam mit szívott a pannonia német és francia importőre a gyenge minőséggel kinn.
"szocialista szutyok"
JAWA megbízhatósági versenysikerei, CZ az európai crosszpályák egyeduralkodója, az MZ "TROPHY " neve ?
A Pannóniákban is több volt, de ez egy külön (rém)-regény.
nem csak a tervgazdálkodással sújtott "szocialista" mkp gyártást-tervezést tette padlóra a négy japáni, hanem komoly múlttal kiforrot konstrukciókkal rendelkező márkákat is.
nem vagyok rajongó, de a tényekhez ez is hozzátartozik. (bár az első "nagymotorom" egy ETZ 150-es volt amit szerettem )
A kétütemű motorok mindig könnyebbek is. Ez óriási előnyt jelentett. Emiatt is sokszor egyszerűbb és élvezetesebb vezetni akár egy veterán kétüteműt is mint az akkori kor 4 ütemű gépeit. A nagyobb súly legtöbbször komoly hátrány vezetési élményben és kezelhetőségében.
Azért az utolsó mondatoddal vitatkoznék kicsit.Ha nagyjából egy árba lettek volna biztosan nagyon kevesen vesznek JAWA-t vagy MZ-t. De számításba kell venni az alkatrészárakat és a szervizlehetőségeket is.
Angliában elég sok MZ-t adtak el anno pedig volt választék dögivel. A 60-as évekig nagyjából ugyanott voltak mint a nyugati gépek igazán a 80-as években maradtak le(a kétütemű motort erőltették inkább munkamotorokat csináltak a hobbi faktort nem vették figyelembe stb)
Cimbora akkoriban szerzett jogsit motorra. Odaadtam neki a Jawa 638-ast én meg mentem utána a XL350-esével.
Az egyik szívatós kanyarban csak ezt láttam mögötte 120-al repesztve, hogy a kanyar közepén csumára húzza a gázt.
Kb 3km-el előtte cseréltünk. Érezte a motort nyomban és stabilnak érezte.
Én ismerkedtem a Hondával és elkellet vennem a gázt.
Akkoriban tanult GS-el és MZ-s múlt volt mögötte.
Neki bejött.
Én is jobban éreztem mint a GS-t a kanyarban.
Igaz most pár ezer km után már nem így volna, de egyet szögezzünk le:
Ha a kommunista időben bármilyen nyugati (japán) motor lett volna, ezeket a szoci szutykokat a kutya nem vette volna meg.(ELNÉZÉST A RAJONGÓIKTÓL!)
Amúgy az ilyen történeti fasorok és utak mindenütt bizonyos fokú védelmet élveznek. Ők is kivételek amiért el lehet térni a szabványtól. De mint alant írtam, ilyen esetekben mindig van figyelmeztetés, és korlátozás, ha az szükséges.
Valamint nem is első vagy másodrendű főutak az ilyenek, vagy ha azok.. akkor ott a korlátozás, amit már sokadjára említek
Ennyire azért nem érdekel a témakör. csak agyaltam.
Szerencsére nem érel mindehova a mérnökök keze. Túl steril lenne.
Alcsútdoboz előtt a golfpályánál van egy szakasz. Elvileg a közlekedők rémélma. Van itt minden. Az töredezett aszfalttól pár méterre a gesztenyesor. Derékszögű kanyar. Ív ? Ne nevetess ! Nyáron is nedves az aszfalt reggelente. Ősszel nyákás falevelek szőnyege gesztenyével megszórva. Koszorúk a veszélyt jelző táblák. Mégis imádok arra menni.
Ez a mellék és összekötő utakra még úgy ahogy igaz is, de a mai első és másodrendű főutak már nem ezek szerint az elvek szerint futnak, ha bár nyomvonaluk megegyezhet a régi szekérutakkal (hiszen a települések nem vándoroltak el), de a vonalvezetésük ma már egyáltalán nem hasonlítható a régiekhez.
Van egy jó kis honlap amin láthatód a google műhold képet meg a I. II. III. katonai térképet.. ott kedvedre összehasonlíthatod a nyomvonalakat (is)
(most csak azért nem linkelem mert nem elérhető valamiért.. az egyik tanszékünk csinálja amúgy. De valószínű van más elérhető változat is)
közút- nyomvonalat meg anno ökrösszekerek" jelöltek ki. toronyeránt , de a sártengert azé csak kikerűjjük a laposnál, a csárdához meg levágjuk a zutat . oszt lesz...ták hogy pár száz év múlva táblaerdővel kell a vasbetyárokat terelgetni.
(szerintem)
Na ez a másik, az út karaktere is meghatározza hogy egy kanyart elő kell-e jelezni vagy sem. Egy alföldi úton, ahol sok az egyenes ott egy jelentéktelen kanyart, vagy kanyarkombinációt is elő kell jelezni, még akkor is ha egy hegyi úton ezt nem.. mert abban a környezetben az nem számít veszélyesnek.. kvázi egyenes kanyar a többihez képest.
Mindennek oka van.
Ez a tervezés.
Az hogy a fenntartás milyen az másik kérdés. A lámpa elé nem a tervezett elem a belógó faág, azt biztosra veheted.. mint ahogy a vadszőlővel futtatott tábla sem az
Az út vonalvezetésén nem szokás spórolni alapesetben. (a kivitelezésén szoktak spórolni... vagy inkább lopni, de ez másik kérdés)
De az is igaz, ha eltérés van a szabványtól, akkor az minden esetben sebesség korlátozással jár az adott útszakaszon. Mivel nem foglalkozik a közutakkal behatóan a közlekedők 99 százaléka, így a sebességkorlátozó táblán látott sebesség adatnak kell mérvadónak lennie, és mindig ahhoz kell viszonyítani a sebességünk, hogy akkor ez most belefér-e vagy sem.
Újpesten pl évek óta hagyják a lámpa elé benőni az út menti fát, amitől pont semmit nem lehet látni abból, hogy mit mutat épp, de igaz ez a Baja-Szeged szakaszra is: hiperveszélyes kanyart jeleznek előre, ott ahol lassítani sem kell, máshol meg semmi sem jelzi, hogy akár meg is dögölhetsz ha nem fékezel...
Közúttervezést (még ha csak érintőlegesen is) sejtéseim szerint csak én tanultam a topiclakók közül.
Szóval azért nem kell félni a kanyargós utaktól, mert az alábbi fogalmak szerint tervezik meg szabvány szerint az utakat
Első a tervezési sebesség (a megengedett sebesség se lehet nagyobb az adott útszakaszon mint ez)
A tervezési sebességből adódik
A megállási látótávolság és az előzési látótávolság
Ezek együttesen, és az út kategóriája meghatározza a kanyaríveknél alkalmazható legkisebb ív sugarát és a felfestéseket (jellemzően a korlátozásokat előzni tilos pl)
Namost ezek a szabályok valamikor a 70-es 80-as években lettek kidolgozva, mint ahogy a parkolók szabvány mérete (legkisebb tervezhető méret, szóval ez a leggazdaságosabb) pedig az első bogárhátúhoz van igazítva a mai napig. Na ezekből pedig az következik hogy ha az úton megengedett maximális sebességet nem lépjük túl túl sokkal (főleg a kanyargós részekre igaz ez) akkor semmi baj nem történhet, mert a fentebb említett megállási látótávolság szerint minden, váratlanul felbukkanó akadály előtt képesnek kell lennünk megállni. Mivel a szabványokban mindig van biztonsági tartalék, és azok a régi technikai feltételek mellett kerültek kiszámításra, így órási tartalékok vannak a közutakban a mai járműtechnikai színvonal mellett (ezt persze az út aktuális állapota ronthatja)
Az útfásításra is vannak szabályok, amik mind az előzést, az út beláthatóságát és a biztonságot fokozandó születtek, valamint a monotonitás elkerülését is (többek között nálunk ezért vágták ki a régen meghatározó út menti fasorokat, és tiltják a termő gyümölcsfák út menti ültetését..máshol azért lehet még ilyen, mert ott a fasort előbbre tartják mint a teljes szabványkövetést..pl szlovákia csehország) Ezek a rejtett jelek, tudat alatt küldenek információt és segítséget vezetőnek.
Na én ezért merek úgy menni ahogy, mert nagyjából folyamatosan képben vagyok, hogy mire kell számítani az adott útszakaszon (még ha az totál ismeretlen is nekem)
Érdekesség a végére, autópályákon egyenes tervezése tilos. Az autópályák teljes hosszukban hatalmas sugarú ívekből épülnek fel.
A Generations nekem is fent van. Egész jól sikerült...
3 napos Horváth túrával kezdeni? Jól hangzik, bár én kisebb kanyarokkal szoktam felfrissíteni tavasszal motoros"tudásom"at.
A Scoutot viszont kipróbálnám ha arról lenne szó...