"Tipikusan irreverzibilis folyamat a fojtás. Fojtásnak azt a folyamatot nevezzük, amelynek során az átáramlási keresztmetszet helyi szűkítése (fojtása) következtében az áramló közeg nyomása le-csökken úgy, hogy közben munkát nem végez.
A csővezetékekben minden ellenállás (csapok, szelepek, tolózárak stb.) fojtást, illetve nyomásesést idéz elő. A nyomásesés mértéke függ az áramló közeg tulajdonságai-tól, állapotától, a szűkítés mértékétől és az áramlási sebességtől.
A fojtás során az áramló közeg munkavégző-képessége csökken, így a fojtás veszteséget okoz. Bizonyos esetekben azonban szándékosan hozzuk létre (pl. gőzturbinák szabá-lyozásánál, hűtőgépeknél, mennyiségmérésnél) egyszerűsége miatt.
A fojtásnál a következő folyamatok játszódnak le:
A szűkítőnyíláson (11.2 ábra) átáramló közeg kínetikai energiája és
sebessége (c) megnő, viszont a nyomás (p) és hőmérséklete (T) lecsökken.
A szűkítőnyílást elhagyva a hírtelen keresztmetszet-növekedés
következtében az átáramló közeg örvényleni kezd. Kinetikai energiájának
egy része örvényképzésre fordítódik és hővé alakul. Ezenkívül hővé alakul
a surlódás leküzdésére fordított munka is. Ezeket a hőmennyiségeket
az áramló közeg veszi fel, melynek eredményeképpen hőmérséklete
megváltozik. A szűkítőnyílás után, amikor a közeg teljesen kitölti a
rendelkezésre álló keresztmetszetet, sebessége lecsökken, nyomása pedig
megnő, de nem a kezdeti, hanem annál alacsonyabb értékig. A sebesség is
megváltozhat a kezdetihez képest a nyomáscsökkenés miatti fajtérfogatnövekedés
eredményeképpen, bár a sebességnövekedés olyan kicsi, hogy
elhanyagolhatjuk."
Forrás: HŐ- ÉS ÁRAMLÁSTAN I.:Sánta Imre, BME (133. oldal)
Ezt véletelen találtam ebben a jegyzetben, miközben höcserélök méretezése után kuttatam az egyik új airbusz kabinlevegöjének ellátorendszeréhez keresve pár távpontot, mivel már semmire nem emlékszem az elöadások anyagából...
Ugye mindezt csak a szinkronizálás közbeni fojtás változtatáshoz...mondjuk most már a digit cuccal meg is fogom tudni mérni, ha lesz müködö motorom.
tiszta haszon lenne különben érdekes cucc a csapjai keményebbek mint a japán láncoknak ennél nem lehet megcsinálni azt a figurát hogy a végtelenített láncot szétnyomom aztán újranittelem ,, lepattan a nitt pereme szétnyomáskor
Örömmel csatlakoznék a csapatotokhoz, és picit szeretnék dicsekedni is az új paripámmal
Bár csak jövő héttől lesz nálam, de már félig az enyém:)
Addig is Széles utat Mindenkinek!
Az új lánchoz (vagy akár még a meglévőhöz is) javasolnám a lánc olajozót. Kényelmes, tiszta, nem kell dzsuvázni, jóval olcsóbb mint a spray. 1 dl olajjal 2-3e km.t motorozol. És néhány megrögzött olajozó-ellenes véleménnyel szemben nem fröcsögteti tele a motor oldalát. Kenés folyamatos, nem ragad bele a por és mindig csillogóan tiszta. Nekem 6200- ból megvolt, 5500 a mágnes szelep, 700 a fékolaj tartály.
A volt oktatóm javasolta a 15W50-et. Neki is van 600-as bandit a garázsban. Én meg kezdő vagyok, ezért kérdeztem őt. :)
Ez még lég-olajos, megyek vele városban, nyári forróságban, ellenben télen, hidegben nem tervezem. Rosszat tenne neki a 15W50?
SZia! Ne tökölj rajzzal! A lámpa ellátó pozitívját megszakítod egy 5 lábas relével, 30-87a pontra, a gyújtás pozitív -amit megszakítasz- relé egyik láb, testet az olajgombáról párhuzamosan leveszed és kész. Amíg nincs gyújtás relé nem kap áramot. Ha gyújtásba teszed a relé addig húz amíg nincs olajnyomás.
Örülj neki, hogy olyan sokat bírt. Az 1200 gyári lánca nem valami huszáros, én 24-nél vettem le, de igazából 20-nál már kukaérett volt.
Az 1250-en valami nagyon bika van, többen 50e felett járnak vele, sima fujkálással is.
Privátban a fékbetétről, fórumon a láncról.. köszi a segítséget.
Nem örültem még ennyire annak, hogy tönkremegy a lánc. (Most 32 ezer van a motorban, és akkor ez biztosan valós, a gyári lánc most kezd szakaszosan nyúlni.) Akkor hamarosan érkezik a rendelés erre is.
A csővezetékekben minden ellenállás (csapok, szelepek, tolózárak stb.) fojtást, illetve nyomásesést idéz elő. A nyomásesés mértéke függ az áramló közeg tulajdonságai-tól, állapotától, a szűkítés mértékétől és az áramlási sebességtől.
A fojtás során az áramló közeg munkavégző-képessége csökken, így a fojtás veszteséget okoz. Bizonyos esetekben azonban szándékosan hozzuk létre (pl. gőzturbinák szabá-lyozásánál, hűtőgépeknél, mennyiségmérésnél) egyszerűsége miatt.
A fojtásnál a következő folyamatok játszódnak le:
A szűkítőnyíláson (11.2 ábra) átáramló közeg kínetikai energiája és
sebessége (c) megnő, viszont a nyomás (p) és hőmérséklete (T) lecsökken.
A szűkítőnyílást elhagyva a hírtelen keresztmetszet-növekedés
következtében az átáramló közeg örvényleni kezd. Kinetikai energiájának
egy része örvényképzésre fordítódik és hővé alakul. Ezenkívül hővé alakul
a surlódás leküzdésére fordított munka is. Ezeket a hőmennyiségeket
az áramló közeg veszi fel, melynek eredményeképpen hőmérséklete
megváltozik. A szűkítőnyílás után, amikor a közeg teljesen kitölti a
rendelkezésre álló keresztmetszetet, sebessége lecsökken, nyomása pedig
megnő, de nem a kezdeti, hanem annál alacsonyabb értékig. A sebesség is
megváltozhat a kezdetihez képest a nyomáscsökkenés miatti fajtérfogatnövekedés
eredményeképpen, bár a sebességnövekedés olyan kicsi, hogy
elhanyagolhatjuk."
Forrás: HŐ- ÉS ÁRAMLÁSTAN I.:Sánta Imre, BME (133. oldal)
Ezt véletelen találtam ebben a jegyzetben, miközben höcserélök méretezése után kuttatam az egyik új airbusz kabinlevegöjének ellátorendszeréhez keresve pár távpontot, mivel már semmire nem emlékszem az elöadások anyagából...
Ugye mindezt csak a szinkronizálás közbeni fojtás változtatáshoz...mondjuk most már a digit cuccal meg is fogom tudni mérni, ha lesz müködö motorom.