hmmm,szeretek itt olvasgatni,meg okosodni persely stb...köszke
ja és ha valaki valami furcsa vagy crossos+enduros kifejezést használ bátran irjon rola regényeket
azt tuti nem
ja meg valami ketté van törve benne
ott a kipuff nyilásnál van valami és abból tört le két darab és az baszta szét ahengeremet
és az a valami van kettétörve...nemtom miaz
Legjobb tudomásom szerint ha még gyári és nem volt perselyezve akor nem tudsz mit kihuzni!
Van pár olyan auto ami már gyárilag perselyes, pl pár Peugeot-rol tudok, lehet hogy motorok közt is van ilyen...
csak hogy egy kicsit beleugassak .
a nicasilozás, 50-60 E huf+dugó. ha perselyezteted az annak a hátránya hogy gyorsabban kopik és ezáltal sürübben kell perselyezni és dgozni.
hogy kicsit okosabb legyél Dév:
Folyadékhűtéses motoroknál a forgattyúházba, léghűtéses motoroknál a hűtőbordázatba épített hengerperselyeket alkalmaznak, ha a ház, vagy a bordázat anyaga által nyújtott feltételek nem elégítik ki megfelelően az adott motor hengerével szemben támasztott követelményeket. A perselyeket általában finomszemcsés öntöttvasból, centrifugál öntéssel készítik. Az így készült perselyeknek kedvezőbb mechanikai tulajdonságaik vannak, mint a forgattyúházban fúrt változatoknak, ezért rendszerint hosszabb az élettartamuk, és elhasználódásuk esetén egyes konstrukcióknál cserélhetők. Perselyeket az öntöttvas és a könnyűfém forgattyúházakban egyaránt alkalmaznak.
Folyadékhűtéses motorok esetén két alapvető perselytípus mód terjedt el, a száraz és a nedves persely. A szárazperselyt az öntöttvas forgattyúházba sajtolják, vagy a könnyűfém forgattyúházat a persely köré öntik. Száraz perselyes motoroknál a hűtőközeg a persely falával közvetlenül nem érintkezik. Alumíniumötvözetű forgattyúház esetében a sajtolásos technológiát ritkán alkalmazzák, mivel a jelentősen eltérő hőtágulási együtthatók miatt a persely üzem közben elválhat a háztól. A sajtolásos eljárás esetén a persely és a ház illeszkedő felületei tökéletlenül érintkeznek egymással ezért romlik a hőelvezetés. Az öntéses technológia esetén a persely és a ház felülete tökéletesen érintkezhet, ezért a hőátadás lényegesen jobb. Ahhoz, hogy az öntöttvas perselyhez az alumínium ötvözet jól kössön, a perselyt vas-alumínium réteggel vonják be (Alfin-eljárás) és az így kezelt perselyt öntik körül. Az Alfin-eljárás hézagmentes, szilárd kapcsolatot hoz létre igen jó hőátadási tulajdonságokkal. Egy másik eljárással a persely és a forgattyúház között kialakuló mechanikus kapcsolatokat javítják olymódon, hogy a persely külső felületét a centrifugálöntés során igen durvára készítik és e durva felületre nyomásos öntéssel építik rá a forgattyúházat. Ez az eljárás olcsóbb, de a hőátvitel kedvezőtlenebb. Egyes esetekben csak a nagyobb igénybevételnek kitett dugattyú-gyűrűzóna mozgás-pályájának megfelelő hosszúságban építenek szárazperselyt a hengerbe (Lada-motor) a kopási viszonyok javítása céljából.
háát..használt henger...nemtom..én is gondoltam rá...
persely...
majd rakok be képet majd ha átküldi haverom mert nem nálam van.
hülye kérdés de persely az mi a fasz?
én arra gondolok hogy egy rész a hengerben amit ki lehet húzni belőle...
de lehet hogy nagy faszságot mondtam
muszály volt