Hát, nekem erről csak autós tapasztalatom van... manapság sokan nagyon coolnak tartják a Trabantot, Wartburgot, sőt a Zsigát is....
Nekem ezek mind voltak fiatal koromban, öreg xarok persze, volt velük xopás állandóan.... Wartburg, mikor Pécsről 9 óra alatt jött haza, mert szereltem többx útközben, télen, az 1 éves gyerek meg benne
Tudod, manapság divat ilyesmivel megjelenni, hogy ránézve mindenkinek könnyes lesz a szeme, hogy "azok a régi szép idők" meg hogy mekkora király, aki ma Wartburggal megy, mert az micsoda érzés...
... hát nekem elég volt belőle, én nem a szereléssel akarok xopni, ha elindulok valahova, mint azok, akik itt az SM-on a Danuviával elindultak északra.
Persze biztos nincs igazam az élet úgy szép, ha xop az ember és ha úgy hozza sora, hogy nem KELL neki, önként megtalálja a módját dalolva
sajnos semmi, nincs rá kapacitás (elsősorban idő)
már vettünk hozzá ezt-azt, a nevemre került (illetve nem egészen, mert forgalmim nincs)
véglegesen ki lett vonva azt hiszem 94 ben, póthagyatékit kellett intézni, lejelentettem, hogy megvettem, leadtam a rendszámit, forgalmit, és ÚJRA kivonták :)
Apám elindította 10 év állás után (karbi tisztítás, új benzin) pár rúgás után simán elindult :)
"attól, hogy valami régi, még nem jó"
A maguk idejében ezt tudták, valamelyik jobban sikerült, van amelyik kevésbé. Szerintem nem a régiek rosszak, csak a maiak fényévekkel jobbak.
Nekem mindig azon jár az eszem, ha megyünk a Pannoniával, hogy régen mennyire megbecsült motor lehetett és mennyit kuporgatott érte az első gazdája. Mit szólna ha láthatná, hogy még mindig fut és milyen állapotban van. Milyen lehetett akkoriban motorozni az akkori utakon (ha éppen volt út), ha a mostanin is erősen elfárad az ember egy hosszabb táv után?
Jó érzés, amikor tankoláskor/parkoláskor/piros lámpánál/ "közútigépjárműellenőrzésjónapotkívánok"... odajön valaki és örül neki, hogy láthat újra ilyen motort.
Amikor a csepeli gyárterületen voltam mindig remegett kezem lábam, mert tudtam, hogy micsoda sürgés-forgás volt ott régen, és mennyien dolgoztak ott, és mennyire büszkék voltak arra, hogy a motorkerékpár gyártásban dolgozhattak.
Papám öccsének volt egy oldalkocsis P10-e. Megörököltük. Amikor a felesége meglátta, hogy milyen az enyém elsírta magát és mondta, hogy reméli az övüké is így fog kinézni majd.
Nem tartom magam veteránosnak, de fontos nekem "pannoniásnak lenni". Én amíg lehet működőképesen tartom a Pannoniáinkat.
Vespa:
több éves tervben szerepel, hogy vegyünk egyet, de újabbat, nem veterán közeli korút.
Pont azért, hogy kellemesen, nyugodtan viszonylag kényelmesen, tisztán lehessen karikázni valamivel, amit sok év múlva talán veteránosítani lehet majd. És jót mosolyogni, hogy ez "akkoriban milyen jó volt".
"attól, hogy valami régi, még nem jó..." Mondom én hogy nem érted, nem kell hogy "jó" legyen (ha az lenne a cél akkor minden veterános a szalonból választana túltárolt nullkilóméteres gépet)
A Vespás példa meg pont jó arra hogy megmutassa: ez baromi nagy igazságnak hangzik de qrvára nem így van (ha olvasnál róluk a felhasználóktól akkor tudnád hogy drága lett mert kultgép de finoman szólva nem könnyű velük az élet )
Akkor a haverod talán tudja: az LGT "gyere ki a hegyoldalba" számában berregtetnek egy motort, az Komár? a haverokkal ebben 35 éve nem tudunk megegyezni
Tudod, ez a veteránozás engem nem érintett meg... attól, hogy valami régi, még nem jó... erre jó példa a Riga de ha lenne egy öreg Vespád, azzal érdemes lenne foglalkozni - az jó volt a maga idejében is.
Kamionos haverom pl. ~16 éve mikor én a 72-es Kadettel jártam (imádtam ) visítva röhögött rajtam hogy "milyen rakás öreg sz&r ez?" (egy szakadt 105-ös Skodája volt amihez képest az Opel egy műszer volt) most meg Komárt restaurál kínjában és azon morfondírozik hogy csak bele kéne fogni egy P20-as rendbetételébe, csak ne lenne olyan qrva drága hozzá minden. (vele kenném a Rigával, mivel rendszeresen jár a Komár találkozókra már évek óta és néha érmet is kap, 80-120km csak oda, attól függ hogy épp hol rendezik meg és persze azzal megy )
Lehet hogy szentimentális dolog de pl. ha összejön a Jawa (ha nem akkor előbb-utóbb lesz másik) akkor egyszerűen KELL vele (középtávon) túráznom valamerre mert hogy kamionos haveromat idézzem "annak van sportértéke" nem pedig a gtr-rel a fotelben 100Le-vel megtámogatva feldobozolva szélvédetten utazni.
16 Le, 250ccm, tankoláskor kevergetni az olajat a benzinhez, vigyázni hogy 90 felett ne erőltessem mert megszorulhat, stb. de isteni élmény leszállni róla mondjuk a Luggwirt előtt és végignézni rajta hogy "itt vagyunk" (nyilván nem veletek mennék mert nem tartanám fel vele a többieket, oda hasonlóan elvetemültek kellenek )
Hogy sanya gépe fog-e külföldön túrázni 30 évesen? Hát kérdés ez? (azzal is meg kell csinálni, sőt, egyszer még lehet hogy a Hexagon is megtudja hogy hol lakik az Úristen )
Hogy miért a Jáwával szivatnám magam? Mert GS1200-zal könnyű.
Azt nem érted hogy én szeretem bennük a "gépséget" amikor az egyszerű mechanika dolgozik és én irányítom.
Erre jó példa az amikor beszélgettünk és én felvetettem hogy az E34-E39 BMW nálam még belefér, a többi már nekem túl modern, erre te: "áhh, öreg sz&rok már, bezúzni mindet, az újabbak sokkal jobbak" ami igaz is, de hozzám azok közelebb állnak.
Majd akkor meglátog 30 év múlva amikor az unoka hazaállít egy veterán BMW R 1150-el... Hohó, hát én mennyit túráztam ilyem motrral haverokkal, egyszer a fékcsövem is eldurrant nagyon meleg helyzet volt, te Öcsi hagy menjek már egy kört vele....
Nekem ezek mind voltak fiatal koromban, öreg xarok persze, volt velük xopás állandóan.... Wartburg, mikor Pécsről 9 óra alatt jött haza, mert szereltem többx útközben, télen, az 1 éves gyerek meg benne
Tudod, manapság divat ilyesmivel megjelenni, hogy ránézve mindenkinek könnyes lesz a szeme, hogy "azok a régi szép idők" meg hogy mekkora király, aki ma Wartburggal megy, mert az micsoda érzés...
... hát nekem elég volt belőle, én nem a szereléssel akarok xopni, ha elindulok valahova, mint azok, akik itt az SM-on a Danuviával elindultak északra.
Persze biztos nincs igazam
http://youtu.be/g8j0YFzmqWc
sajnos semmi, nincs rá kapacitás (elsősorban idő)
már vettünk hozzá ezt-azt, a nevemre került (illetve nem egészen, mert forgalmim nincs)
véglegesen ki lett vonva azt hiszem 94 ben, póthagyatékit kellett intézni, lejelentettem, hogy megvettem, leadtam a rendszámit, forgalmit, és ÚJRA kivonták :)
Apám elindította 10 év állás után (karbi tisztítás, új benzin) pár rúgás után simán elindult :)
A maguk idejében ezt tudták, valamelyik jobban sikerült, van amelyik kevésbé. Szerintem nem a régiek rosszak, csak a maiak fényévekkel jobbak.
Nekem mindig azon jár az eszem, ha megyünk a Pannoniával, hogy régen mennyire megbecsült motor lehetett és mennyit kuporgatott érte az első gazdája. Mit szólna ha láthatná, hogy még mindig fut és milyen állapotban van. Milyen lehetett akkoriban motorozni az akkori utakon (ha éppen volt út), ha a mostanin is erősen elfárad az ember egy hosszabb táv után?
Jó érzés, amikor tankoláskor/parkoláskor/piros lámpánál/ "közútigépjárműellenőrzésjónapotkívánok"... odajön valaki és örül neki, hogy láthat újra ilyen motort.
Amikor a csepeli gyárterületen voltam mindig remegett kezem lábam, mert tudtam, hogy micsoda sürgés-forgás volt ott régen, és mennyien dolgoztak ott, és mennyire büszkék voltak arra, hogy a motorkerékpár gyártásban dolgozhattak.
Papám öccsének volt egy oldalkocsis P10-e. Megörököltük. Amikor a felesége meglátta, hogy milyen az enyém elsírta magát és mondta, hogy reméli az övüké is így fog kinézni majd.
Nem tartom magam veteránosnak, de fontos nekem "pannoniásnak lenni". Én amíg lehet működőképesen tartom a Pannoniáinkat.
Vespa:
több éves tervben szerepel, hogy vegyünk egyet, de újabbat, nem veterán közeli korút.
Pont azért, hogy kellemesen, nyugodtan viszonylag kényelmesen, tisztán lehessen karikázni valamivel, amit sok év múlva talán veteránosítani lehet majd. És jót mosolyogni, hogy ez "akkoriban milyen jó volt".
A Vespás példa meg pont jó arra hogy megmutassa: ez baromi nagy igazságnak hangzik de qrvára nem így van
Tudod, ez a veteránozás engem nem érintett meg... attól, hogy valami régi, még nem jó...
16 Le, 250ccm, tankoláskor kevergetni az olajat a benzinhez, vigyázni hogy 90 felett ne erőltessem mert megszorulhat, stb. de isteni élmény leszállni róla mondjuk a Luggwirt előtt és végignézni rajta hogy "itt vagyunk"
Hogy sanya gépe fog-e külföldön túrázni 30 évesen? Hát kérdés ez?
Hogy miért a Jáwával szivatnám magam? Mert GS1200-zal könnyű.
Erre jó példa az amikor beszélgettünk és én felvetettem hogy az E34-E39 BMW nálam még belefér, a többi már nekem túl modern, erre te: "áhh, öreg sz&rok már, bezúzni mindet, az újabbak sokkal jobbak" ami igaz is, de hozzám azok közelebb állnak.
http://www.hasznaltauto.hu/motor/yamaha/yamaha_gts_1000_4bh-10322095