Meg mintha a Zsedényi könyvben (úgy 700 oldal) is iylemi lenne.
szerintem a többi könyvekben is uygan ez van, csak mivel nem elktrósokank írják, ezért lebutíva van megfogalmazva.
egyzserrű :) kell bele üveggyertya :) és azon keresztül lehet nézni hogy milyen a lángja a gyújtáskor pl kék zöld narancs színű és az alapján van adattábla hogy mikor jó egy gyújtás. :)
Gondolom Zoli itt olvastad amit mondtál. Erről én meg máshol mást olvastam. És az sokkal logikusabbnak tűnik. De mind1. A cikkben leírt előgyújtásos rész tiszta tényeken alapszik, tehát azon nincs mit vitázni.
teis gondolj már bele... aztmondta alapjáraton 30 fok az előgyujtás. visszafelé indulna el. és nyélen 9 ezres fordulaton meg 10 fok? olyant durrogna hogy beszarsz.
nekem a sachson 15 fokos állandó előgyujtás van
a légszűrő nem piszkos vagy olajos vagy vizes? mert ha gyakran megy az ember esőben mocival akkor ne is csodálkozzon:) mert én egyszer szakadó esőben mentem és vizes lett a légszűrrő ls lefulladt a robogó és toltam haza 1 km-et...
ezt hallottad, olvastad vagy te gondolod hogy így van?
a változó gyujtást rosszul tudod sztem. minél magasabb a fordulat annál nagyobb előgyujtást lehet adni hogy mire felső holtpontba és a dugattyu a szikra a legjobb hatásfokon telljesen begyujtsa a keveréket és a lángfront a felső holtponton adja a nyomásmaximumot.
nézz meg egy elosztófejes autó gyujtást, annak a rotort és a röpsúlyt, és vizsgáld meg alaposan
KHA egyenes, (nem változó gyújtás) akkor közepes fordulatú, 500 cm nél kisebb motorokban jellemzően 20 fok környéke.
(általában 25nél nem több és 17nél nem kevesebb)
Változó gyújtásgörbéjű (bagyobb fordulatú)motorokban kb2-3000 ig eg yvizsonylag magas érték van, akár 30 fok felett, ez 2-3000 és 7-8000 között visszamászik a normál 20 fok környékére, majd onnan(kb 8-9000 felett) sismét szépen csökken, akár 10 fok alá is.
Ha nincs tolómérőd, akkor igazad van,de van rá speciális szerszám amit a gyertya helyére betéve pontosan meghatározza a felső holtpontot, modjuk országuton ha lerobbansz.
szerintem ennyi:
Kondenzátor: A megszakítás pillanatában a primer tekercsben 300-400 V feszültség indukálódik, amely a megszakító érintkezőinek beégését okozná. Ezt a szikrázást csökkenti a kondenzátor. Általában papírszigetelésű tekercskondenzátorokat alkalmaznak.
ami még számit,az a megfelelő,előgyujtás megszakitó hézag holtpont előtt általában motorokként változó
"
A mágeneses pólusváltás pillanatában hirtelen indukálódott fesz (az eddig vidáman zárlatban lévő gyulatekről)a megszakító nyitásának pillanatában a gyulatekre "sül""
gyulatek szépen elsül a gyulatekre
"Ezzel szemben, ha a rendszerben vagy egy kondi, az szépen "leszívja" a trafót, és a márneses mező gyorsban összeomlik aminek a következméyne egy meredek felfutású gyel."
leszívja a trafót? Hát nem, az a legjobb ha nincs is kondi a rendszerben, pl egy tranyóval kapcsolod. Tranyó lehúzza a földre, a gyújtás pillanatában pedig szétkapcsol, a trafó kisül. A megszakítósba pont azért kell, mert a szétkapcsolás pillanatában kicsi a hézag nagyon és tovább folyik az áram, ezért nem szakad meg a kör és ezért a lassú felfutás, és ezért kell a kondi, nem járulékos dolog az a szikrázás csökkentés, ezzel tudod csak elérni hogy gyorsan kisüljön.
Meg mintha a Zsedényi könyvben (úgy 700 oldal) is iylemi lenne.
szerintem a többi könyvekben is uygan ez van, csak mivel nem elktrósokank írják, ezért lebutíva van megfogalmazva.