Értem, csakhogy ezek gyári alkatrészekhez tartozó paraméterek. Most fordítsunk egyet a dolgokon!
Mi történik abban az esetben, ha egy esetleges javítás után egy nehezebb, utángyártott dugó és egy vastagabb falvastagságú csapszeg kerül vissza? Mert nálam ez történhetett az előző gazdánál, márcsak abból is kiindulva, hogy a gyári 80-as Cobra dugója is "L"-gyűrűs, ez pedig nem! És már fogásra is meglépően nehéz és vastag az anyaga.. Ez milyen menettulajdonságba tud beleszólni amellett, hogy ez is ráz? Érdemes foglalkozni vele? Nem készül ki tőle a hajtókar, vagy a főtengely csapágy?
nem akarok ismét kötözködni , de van rá példa másnál is,hogy atonos löket mellet ugyan azon blokkhoz nagyobb dugot használnak, pl rd 250-350 54x54 ill 54x64
a dugó sulya 116gr illetve 198 gr. a 350-es esewtenként
akár 12500 is elforog, mint a 250-es csak jobban "ráz.
viszont cserébe 6kg forgató nyomatékot produkál a 250 4,4kg jával szemben. márpedig ez tolja a motort. De emlithetném az xt 500-600 660-ast is. Azért az azonos blokk mellet vannak változtatások a blokkon belül pl a kuplung, de ha gyári akkor a ftengely is másképp van sulyozva.
"Sziasztok! Ebben a pillanatban szedtem szét a 80-as Cobrát. Összehasonlítottam egy 50-es blokkal. A következő eredményt kaptam, ami miatt érthetően nem pörög úgy a 80-as!
Szóval az a +75gr éppen elég, hogy a fordulatszámot visszafogja, tapasztalva ugyanezt egy előző, túl nehéz dugattyúnál"
Gyanítom, hogy egyik motorban sem gyári a dugattyú.. Hol tudnak csinálni olyan dugót, hogy ne legyen ekkora különbség a két motor dugattyú/csapszeg tömege között? Valahonnan meg kellene tudnom a gyári 80-as dugó paramétereit. Vagy, van olyan hely, ahol mérés útján ki tudják deríteni, hogy mekkora lehet a mozgó tömeg a forgó tömegen? Vagy hülyeséget akarok megint?
De nem is szorozhatod fel simán hattal, mert szerintem, ebben a hondában páronként járhattak a dugók, tehát 240 fokonkén lehetett egy munkaütem vagyis 720 fokonként, azaz két körönként három.
A főtengeylfordulat viszont nem munkaütemre, azaz 2 körre van értve, hanem főcifordulatra.
Felhívnám a figyelmed arra az apróságra, hogy a motor fordulatszáma Percenkénti fordulat, az akármi rezonanciája ami Hz ben értendő, meg másodpercenkénti egység:)
Az átlag 40 körüli városi ember nemigen hall már 13-14 ezer Hz felett.
Ebből és az imént vázolt perc/másodper differenciából következően a 24 ezret forgó motort még igen jól hallja az ember, mivel az 400 herces frekvenciának felel meg.
(ha az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a motor kétütemű és egyhengeres)
Visszafordítva uygan ez:
egy motornak, hogy az ember hallási tartományán kívülre kerüljön 840000 (nyolcszáz negyven) ezret kellene forognia.
Gondolkodtam.. Ha a 250 sor 6 honda motorja beindul, akkor minden második fordulatra jut egy munkaütem, így elég 3-al szorozni a fordulatonkénti munkaütemek számát. Gyakorlatilag 5000fordulat felett már emberi fül nem hallja a valódi motorhangot, csak valamelyik alharmonikus rezonanciát. Az sem gyenge, hogy 20000-es fordulat melett 2.5 köbméter levegő megy át rajta! Iszonyú mennyiségek!
Mi történik abban az esetben, ha egy esetleges javítás után egy nehezebb, utángyártott dugó és egy vastagabb falvastagságú csapszeg kerül vissza? Mert nálam ez történhetett az előző gazdánál, márcsak abból is kiindulva, hogy a gyári 80-as Cobra dugója is "L"-gyűrűs, ez pedig nem! És már fogásra is meglépően nehéz és vastag az anyaga.. Ez milyen menettulajdonságba tud beleszólni amellett, hogy ez is ráz? Érdemes foglalkozni vele? Nem készül ki tőle a hajtókar, vagy a főtengely csapágy?