Volt, inkább rossz mint jó, persze mindennel lehet menni amíg új, de ezek kb 5-6000km-ig számítottak újnak utána a hekelés jött ezerrel, persze aki nem vágyott a szédítő akár 100-as tempóra hanem beérte 60-70-nel akkor tovább tartottak, de ugye a fiatal az meggondolatlan és hajlamos élvezni az életet.....
Meglepő de azzal nem volt gondom, igaz a feszültségszabályzót folyamatosan kellett buzerálni hogy normálisan működjön, de ezt úgy hálálta meg, hogy nem égette el a szénkeféket és a kommutátort. 25ezer km volt benne amikor kivakartam a tyúkszar alól, így alapvetően nem volt elhasználódva.
Najó, mondjuk a Jawaval én mentem egy Salzburg kört, előtte jól felkészítve. Végül is kibírta. Csak a fékbowden rohadt be a nagy esőtől, meg már hazafelé egy megszakítót kellett cserélni
Attól függ mi a többi? Verhovina, Pannonia, Uralhoz képest lehet hogy jobb volt, de az MZ-vel töredéke probléma sem volt, és szerelni is jóval egyszerűbb volt.
Honda pedig fényévekkel jobb, pedig ugyan abban az évben gyártották.
Amikor telószimmeringet kellett cserélni akkor kezdtek csuklani először a Csehszlovák mérnökök, mert a telószár felfelé vastagodott, így nem lehet egyszerűen lehúzni mint minden rendes motoron, hanem szét kell szedni a teljes telót hozzá. Ráadásul a csúszó betétek is sajtolva voltak és mire azt leszedted garantáltan kuka, tehát akkor azt is cserélni kellett.
MZ teló úgy néz ki, hogy egyrészt simán szétszedés nélkül lehet cserélni szimmeringet, de a többi szétszedése is teljesen értelmesen van kitalálva.
Plusz a Jawanak nyitott telója volt, így mindig utána kellett tölteni, mert elfröcsögte. Na meg ha picivel többet töltöttem bele mint ajánlatos, kátyús úton belerobbantotta az arcomba a felesleget
A féklámpa kapcsoló úgy működött hogy az ülés alatt volt egy csúszó kapcsoló, amit külön bowdennel húzott meg a kézi és a lábfék is. Persze silány minőség, ezért szét is esett rendszeresen az a túlkomplikált szar. Persze átalakítottam normálisra, de komolyan nem értem hogy mire volt jó egy ilyen megoldás.
A tank rögzítő fülei is szerettek letörni a sima motorjárástól, hogy aztán elszivárogjon a benya beáztatva a lábamat.
Motorblokk rögzítő füleket is hegesztettem vissza, illetve 500km/marék csavart mindig kellett benne pótolni, pedig önzáróval pótoltam.
Egyedi szilentek, meg átgondoltabb átalakításokkal persze felszámoltam ezeket, de mindig meg tudott lepni valami újabb hasonló trükkel.
De amikor eltört a váznyak és kidobtam a picsába, akkor már egészen megbízható volt a Jawa-m
https://hu.wikipedia.org/wiki/...
Én szerettem, a Derrick-en nőttem fel - akkoriban nem nagyon volt más nyugati. Talán csak Kojak, meg San Francisco utcáin
Fősulis évfolyamtársam vett egy vadiúj 350-es CZ-t (Jawa blokkos az is) a boltban, de folyamatosan szopott vele. Volt velünk Bulgáriában és Erdélyben is (mi tizenéves autókkal voltunk, én például egy akkor 16 éves 2T Trabival). Ő szopott legtöbbet az út szélén állva...
Állítólag a 250es Jawa jó volt
Egy rokonnak volt régen az volt vele a bolgár tengerparton is
Nekem fogalmam nincs miféle motor az mert még nem is láttam olyat
Nekem szinte az összes megvolt még bervám is és tényleg az mz volt az ász, igaz volt új jawam is ami egész jó volt, de az mz más kategória volt megbízhatóság terén viszont tény, hogy a P20-21-et szerettem a legjobban viszont többet buzeráltam mint gurultam velük, vidéki karika meg futurisztikus volt.
Honda pedig fényévekkel jobb, pedig ugyan abban az évben gyártották.
Amikor telószimmeringet kellett cserélni akkor kezdtek csuklani először a Csehszlovák mérnökök, mert a telószár felfelé vastagodott, így nem lehet egyszerűen lehúzni mint minden rendes motoron, hanem szét kell szedni a teljes telót hozzá. Ráadásul a csúszó betétek is sajtolva voltak és mire azt leszedted garantáltan kuka, tehát akkor azt is cserélni kellett.
MZ teló úgy néz ki, hogy egyrészt simán szétszedés nélkül lehet cserélni szimmeringet, de a többi szétszedése is teljesen értelmesen van kitalálva.
Plusz a Jawanak nyitott telója volt, így mindig utána kellett tölteni, mert elfröcsögte. Na meg ha picivel többet töltöttem bele mint ajánlatos, kátyús úton belerobbantotta az arcomba a felesleget
A féklámpa kapcsoló úgy működött hogy az ülés alatt volt egy csúszó kapcsoló, amit külön bowdennel húzott meg a kézi és a lábfék is. Persze silány minőség, ezért szét is esett rendszeresen az a túlkomplikált szar. Persze átalakítottam normálisra, de komolyan nem értem hogy mire volt jó egy ilyen megoldás.
A tank rögzítő fülei is szerettek letörni a sima motorjárástól, hogy aztán elszivárogjon a benya beáztatva a lábamat.
Motorblokk rögzítő füleket is hegesztettem vissza, illetve 500km/marék csavart mindig kellett benne pótolni, pedig önzáróval pótoltam.
Egyedi szilentek, meg átgondoltabb átalakításokkal persze felszámoltam ezeket, de mindig meg tudott lepni valami újabb hasonló trükkel.
De amikor eltört a váznyak és kidobtam a picsába, akkor már egészen megbízható volt a Jawa-m
Én szerettem, a Derrick-en nőttem fel - akkoriban nem nagyon volt más nyugati. Talán csak Kojak, meg San Francisco utcáin
Egy rokonnak volt régen az volt vele a bolgár tengerparton is
Nekem fogalmam nincs miféle motor az mert még nem is láttam olyat