Hozzászóláshoz be kell jelentkezned

A gixxer 1000 egy kényelmes kanapé a daytona 675-höz képest.
Minden teszt kiemeli hogy rohadt kényelmeteln a gixxer meg mennyire kényelmes.
És az se a túrázók kedvence.
Ismerek bácsit aki 70 évig kossutot szívott és még él.

De attól még a dohányzás 100x-osára emeli a tüdőrák kockázatát.
Ismerek 180 feletti tagot Gixer 1000-el, és úgy túrázgat vele, hogy egy jajj nem hagyja el a száját. Egyébként ha motorozom, én sem figyelek másra. Max a szomjúságra, de ilyen hogy éhség meg kényelem...
Nekem sikerült megtalálni egy olyat ami sokáig ad élvezeti értéket,tetszik és nagyon nem vágyom másfelé.
Nem azt mondom hogy visszaülni!
Motorváltásnál mindig dilemma a saját eladása és az új vétele. Ha van egy állandó akkor mindjárt más a helyzet, nem vagy olyan szorult helyzetben. Ideális helyzetben még jobb döntéseket is lehet hozni.
Az amin a segged a válladdal van egy vonalban és a könyököd ezektől lejjebb az nem napi 6-800 km-re való.
Tudod, hogy ami mindenre jó, az semmire sem jó.
Egyébként van a hahun egy arany Daytona 675 1.2-ért. Ha "kaszinós" kedvemben lennék, meg is venném.
Szerintem egy komoly motorról visszaülni egy GS-re felettébb kiábrándító lehet. Ha csak nem valami filléres darabról van szó, amit egyáltalán nem leng körül anyagi felelősségvállalás démona..aztán így bármit be lehet vállalni vele, meg lehet parkíroztatni éjjel a pesti belvárosban is.

Szóval én kötve hiszem hogy egy akármilyen modern sportmotorról telivigyorral ülnél vissza a GS-re.
Amúgy a multistrada 1200 mindent egyesít egyben.

Vagy esetleg egy tiger 800 csak azon faragnom kéne hogy ne legyen olyan zsiráf. Meg megint fég-futóműtuning.
Szó szerint...
A pénz a legkevesebb.
Igazából sülve-főve az újat használnám amíg ki nem ismerem teljesen. Aztán ha nem jön be, keresgélhetnék tovább úgy, hogy van egy fix pont.
Persze minden rossz döntés súlyos pénzekbe kerülhet...
Szivesen.
Legközelebbis pofáraesek.
Egynapos volt, Szemering környékén motoroztunk. Viszont volt egy hágó amin átmentünk. 1500 m magas, és frankóra 15-20 fokos emelkedő, visszafordítókkal (meg szétfagyott aszfalttal, úgyhogy nem csak nálunk vannak ilyenek). Ha ott lefulladok a kanyarban, akkor a hegy aljáig csúszok vissza. Persze ha nem vagy ott és nem kapsz, el, mint akkor.
Hétköznap használnád a GS-t, hévégén meg az újat?
Mondjuk passz hol voltatok.
Ezeket azért most már szeretem..................valamiért sokkal simábbak............olyan jó érzés.
Nem tom ért.
SV-vel fejben ott kellett lenni a gázkarral.
De aki megtanulta igen könnyedén ment vele.
Bár az S-est ott gyujtottam volna fel.
Jó lenne ha váltásnál én is megtarthatnám, mint ahogy Perik csinálta!
Ilyen szerpentinen mentünk pár éve Sonyikával az osztrákoknál. Eszméletlen meredek út, csupa visszafordító, és a hó is esett, mert már jócskán ősz volt, ami ott majdnem tél. Kellett koncentrálni erősen.
A hágó másik oldalán ugyan ez, csak lefelé.
Igen.Főleg ezeken a visszafordítókon.Ilyen szlovákban én nem láttam.Van hogy 2 méter a szintkülönbség a füled mögötti és az előtted lévő rész közt.
SV-nél el kell találni hogy egyben-kettőben mész át rajta.
Egy az fullad és leállsz mikor nem ér le a lábad kettő meg még rángat.
Kérdezd sanyit.
Én elsőre pont ilyeneket fogtam ki 2010-ben.Friss talán 3 hónapos jogsival úgy hogy itthon a kocsikat tartottam fel kanyarodás közben.
Izzadtam is mint palotapincsi a kóreai étteremben.

Mondjuk azóta se lettem jobb.
Vagy 1 hónapja visszaültem párom GS-re.Nem nagy moci a Versys se, de a GS utána nagyon kicsinek tűnt. Viszont annál nagyobb élmény volt. Nagyon klassz kis motor a GS. Olyan könnyűnek tűnt vele minden kanyar. Szóval élveztem marhára
Ebből kiindulva lehet az SV kicsit nehézkes lesz neki a GS-hez képest. De majd megszokja addig. Nem igaz ?
Igen, mert nem bírtam megenni. Fájó szívvel ott kellett hagyjam majdnem a felét. Rohadtul fájt mindenem, és ez kihatással volt az ehetnékemre. Pedig finom volt nagyon.
Annyira más a GS meg a kis SV?
Azzal gond vót.
Az jó.
És egy mecsekburger is lement.