Hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Mert ugye már nyugat összeomlott! 😅
https://www.origo.hu/nagyvilag...
"Ugyan mi, magyarok is érezzük, hogy drágulnak a termékek, de a nemzeti kormány megfontolt, bátor lépésének köszönhetően egyes termékek esetén a magyar fogyasztók védve vannak a világpiaci árak drasztikus emelkedésétől."
És ezek az emberek reggel felkelnek, és tükörbe tudnak nézni! Ezigen...
https://www.origo.hu/nagyvilag...
"Ugyan mi, magyarok is érezzük, hogy drágulnak a termékek, de a nemzeti kormány megfontolt, bátor lépésének köszönhetően egyes termékek esetén a magyar fogyasztók védve vannak a világpiaci árak drasztikus emelkedésétől."
És ezek az emberek reggel felkelnek, és tükörbe tudnak nézni! Ezigen...
Édes f@szom!
Vicces csávó vagy! Vagy ezt komolyan gondoltad? Ajjjaj, nagy a baj...
Vicces csávó vagy! Vagy ezt komolyan gondoltad? Ajjjaj, nagy a baj...
a rómaiak, és minden más nagy birodalom ott bukott el hogy a fejlődés(terjeszkedés) sosem volt tartható a végtelenségig
és miután megállt a terjeszkedés csak idő kérdése volt az elkerülhetetlen vég bekövetkezése
és miután megállt a terjeszkedés csak idő kérdése volt az elkerülhetetlen vég bekövetkezése
A rómaiak akkor buktak el mikor a külhoni zsoldosokra biztak a vedelmet,jelenleg az az elképzelés hogy az ukrik adjak a kozos eu hadero gerincet.
hát kb így vagyunk mi is az únióval
vagyis voltunk mert ukrajna miatt kiestünk a kosárból,
vagyis voltunk mert ukrajna miatt kiestünk a kosárból,
Majdnem és attól függ kit különben meg, mit adtak nekünk a rómaiak!? http://youtu.be/J2Bx19qJ_Vs
kit vettünk mi le??? Inike az únió eddig csak kifosztott bennünket.
igazság szerint már levettük az úniót mindenre amire csak tudtuk és sok mindent nem várhatunk tőle, hiszen ukrajna lett a fő játékszer
nem mondom hogy jó ötlet kilépni, de benne maradni se sok értelme van
nem mondom hogy jó ötlet kilépni, de benne maradni se sok értelme van
Gondolod a nyertesek között leszel?
Tulajdonképen ez a felállás már nekem sem volna ellenemre 😂 
Nem huztak haza,nagy a folyo ugyan,de a bal partnal megalltak,otthon vannak,bahmutnal meg csepelik egymast bőszen.
van vmi titkos egyezség, a tetves ruszkik hazahúznak, cserébe ebbe az évtizedbe a hohol nem lesz nátó tag és putyin hatalmon marad
Banja a faszom hogy ki mit ad nekik lelkuk rajta,de hogy nem kene belemennunk egy ujabb kozos hitelbe ezekkel a rohadek eu burokratakkal az tuti.
A vegen kitalaljak hogy az europai ertekek meg demokracia meg jogallam miatt mind a 18ezer milliardot csak keleteuropa fizesse mert mi vagyunk hatarosak a csempesz-stricik orszagaval.
A vegen kitalaljak hogy az europai ertekek meg demokracia meg jogallam miatt mind a 18ezer milliardot csak keleteuropa fizesse mert mi vagyunk hatarosak a csempesz-stricik orszagaval.
Mondjuk már belengették nekik a marshall terv 2.0-át így lehet, hogy hamarabb megy, de az országuk tulajdonjogát elvesztik.
Ha nyernek az ukrik ha veszitenek ott minimum 20 evig csőtömeg lesz a komplett orszag.
Nagyon helyesen nem tamogatjuk az ujabb 18 milliárdos hitelfelvetelt.
A legutobbi covid hitelt is csak fizetni kell,de penzt nem adjak oda.
Adjak oda az osszes penzuket,csak minket haggyanak ki belole.
Ez a hulye nemet kulugyminiszter az nemet vagy ukran politikus valojaban?
https://demokrata.hu/vilag/az-...
Nagyon helyesen nem tamogatjuk az ujabb 18 milliárdos hitelfelvetelt.
A legutobbi covid hitelt is csak fizetni kell,de penzt nem adjak oda.
Adjak oda az osszes penzuket,csak minket haggyanak ki belole.
Ez a hulye nemet kulugyminiszter az nemet vagy ukran politikus valojaban?
https://demokrata.hu/vilag/az-...
Azért ez vidám. 😄 Pár hónapja egy blogon olvastam, hogy putyin igazából cia-s ügynök és még az ndk-ban szervezték be és azóta is az ő utasításaikat hajtja végre amire a legjobb bizonyíték, hogy megtámadta az ukrikat hisz a háború csak az usának jön jól mindenki másnak szívás...........ezt ugyan szatírikusan írta a szerző, de lehet, hogy beletrafált? 😆
feladják majd a többit is és hazahúznak a büdös picsába. az egész csak arra kellett, h az egész világon mindennek jól felbasszák az árát. nem hiszem el, hogy ez putyinnal nem volt levajazva
Adrián? A világ összes vízpartján. 😯
kb annyiba van ez az ukrán kaland amiből az összes kurva orrát teli lehetne kólával tölteni az adrián.......
Katonai ráció.Szétlőték az utánpótlást és nem akarják katlanban hagyni azt a 25e csórit.És 2-3x-os emberhátrány is van.
Amíg be nem érkezik az a 200e mozgósitott csak ez van.
A donbaszban mennek előre,csigalassan.De annyi erődített vonal van hogy nem csoda.
Ja és adalék hogy már nagyobb a támogatás mint a teljes ruszki éves költségvetés és az afgán kaland 20 éve.
Amíg be nem érkezik az a 200e mozgósitott csak ez van.
A donbaszban mennek előre,csigalassan.De annyi erődített vonal van hogy nem csoda.
Ja és adalék hogy már nagyobb a támogatás mint a teljes ruszki éves költségvetés és az afgán kaland 20 éve.
Elolvastam. Köszi. De most olvasom, hogy Herszont is feladják a muszkák. Csak szerintem kurva ciki ez? Ezek akartak világpolitikai tényező lenni. A saját farkukat sem bírják verni nem ellenséget.
Egy kifejezetten jo meglatasokkal rendelkezo ipse irta ezt,feszbukon,ahogy olvasom nagyon kepben van.
Nem art ha te is elolvasod.
Ukrajna_2022_11_09
Egy kis stratégiai szintű kitekintés…
1. A napokban derült ki az, hogy az USA elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadója kapcsolatban áll az orosz elnök külpolitikai tanácsadójával és nemzetbiztonsági tanácsadójával is. A kapcsolattartás célja a háború eszkalációjának a megakadályozása és az atomfenyegetés miatti aggodalom. Fontos hír, mivel mutatja, hogy Washington és Moszkva nem zárta le a kommunikációs csatornákat. (Az északi áramlat gázvezetékeinek rombolásáról szóló szeptember 28-i posztomban egyébként már jeleztem, hogy a két állam nemzetbiztonsági tanácsadói felvették a kapcsolatot egymással – ez a jelenlegi hír most megerősítést jelent). (Csak zárójelesen jegyzem meg: olvastam olyan értesüléseket, hogy Szaúd-Arábia közvetítésével a főtanácsadók szintjén már béketerv is az asztalra került, ám a felek álláspontja rendkívül távol van egymástól. Ukrán, majd orosz telegramcsatornákon, majd ezek alapján már a youtube-on is felröppentett hírek alapján az amerikai béketerv tartalma: Herszon átadása Ukrajnának és a demarkációs vonal nyugaton a Dnyeper folyó; a frontvonalak „befagyasztása” jelenlegi helyzetükben; a zaporozsjei atomerőmű által előállított energia egy részének Ukrajna számára történő átadása; orosz részvétel Ukrajna újjáépítésében a nyugaton befagyasztott orosz vagyonelemek felhasználásával; Ukrajna korszerű légvédelmi fegyvereket és nehéz haditechnikát kap, közte Abrams harckocsikat is. – Szerintem egyik fél számára sem elfogadhatók ezek a feltételek, ha egyáltalán van valami igazságtartalmuk. Ukrajna számára a fegyverszüneti tárgyalások megkezdésének alapvető feltétele az 1991-es határok visszaállítása – az ukrán politikai vezetés semmi mással sem tudná indokolni az eddigi háborús erőfeszítéseket és veszteségeket. Az meg szinte kizárt, hogy Oroszország az USA által asztalra tett béketervről tárgyaljon.).
2. Folyamatossá vált, hogy a nyugati sajtóban az atomfegyver oroszok által történő bevetésének veszélyét napirenden tartják. Legutóbb (két-három napja) amerikai forrásból a világsajtóban azt a hírt röptették meg, hogy orosz tábornokok frusztráltságukban a harctereken elszenvedett vereségekért a taktikai atomfegyverek bevetését vitatták meg. Egy korábbi posztomban részletesen foglalkoztam az orosz nukleáris elrettentés doktrínájával – akkor egyesek „oroszbarát szövegelésnek” értékelték elemzésemet. Érdekes viszont, hogy olyan baromságokra nem reagálnak, hogy „orosz tábornokok” a taktikai atomfegyverek bevetésének kérdéseit vitatták meg. Mert baromság, bizonyez, a javából. Az orosz doktrína ismeretéből ugyanis világosan kiderülne, hogy az orosz tábornokoknak (apropó, milyen tábornokok? hadosztályparancsnokok? tábori hadseregparancsnokok vagy törzsfőnökök? A beosztás ugyanis fontosabb, mint a tábornoki rang – bár az adott kérdés szempontjából ez is tökmindegy) az égvilágon semmi közük sincs az atomfegyverek bevetésével kapcsolatos kérdésekhez. Ugyanis ezt politikai szinten döntik el. Azok körét viszont, akiknek ebben szerepük és feladatuk van, pontosan rögzíti a doktrína. Ezek:
- az elnök – az atomfegyver alkalmazásáról ő dönt;
- a kormány - intézkedéseket hoz a nukleáris elrettentés eszközeinek fenntartására és fejlesztésére irányuló gazdaságpolitika végrehajtására; továbbá a nukleáris elrettentés területén kül- és információs politikát alakít ki és hajt végre;
- az OF Biztonsági Tanácsa - kidolgozza a katonapolitika fő irányait a nukleáris elrettentés területén, valamint koordinálja az Orosz Föderáció elnöke által a nukleáris elrettentésről hozott határozatok végrehajtásában részt vevő szövetségi végrehajtó szervek és szervezetek tevékenységét;
- a védelmi minisztérium - az OF fegyveres erőinek főparancsnokságán keresztül közvetlenül tervezi és hajtja végre a szervezeti és katonai intézkedéseket a nukleáris elrettentés területén. (Megjegyzés: biztosan van egy szép hosszú listájuk a potenciális célpontokról. Mint ahogy a NATO-nak meg az USA-nak is volt és van ilyen listája. A hidegháborúban ezt a listát SIOP-nak nevezték; a ’80-as években emlékeim szerint a SIOP 5-nek pl. 40 000 célpontja volt az akkori VSZ egész területén, és Budapest is szerepelt a célpontok között).
Amint látható, a felsorolás nem tartalmazza „frusztrált harctéri tábornokok” akármilyen tanácsát. A hírt először a NYT dobra fel, lehet, hogy valamilyen ukrán-brit információs kampány részeként, amire a világ jól felkészült szakújságírói, beleértve a hazai újságírói társadalmat is, rácuppantak, mint szopós borjú az anyatehén tőgyére.
És még egy dolgot szükséges tisztázni: amikor a világ újságírói vagy szakértői azt szakértik, hogy Putyin újra atombombával fenyegeti a világot, az orosz elnök nem tesz mást, mint amit számára a teljesen nyilvános doktrinális elvek meghatároznak: szükség esetén tájékoztatja más államok és/vagy nemzetközi szervezetek katonai és politikai vezetését az Orosz Föderáció nukleáris fegyverek bevetésére való készségéről vagy a nukleáris fegyverek bevetésére vonatkozó döntésről, valamint a bevetés tényéről. Vagyis: egyáltalán nem fenyegetés, sokkal inkább figyelmeztetés. Teljesen analóg eset a hidegháború időszakával, amikor pl. az USA egyértelművé tette, hogy egy esetleges orosz támadás esetén kész Európa megvédésére, mégpedig atomfegyver bevetésével.
És, ha már itt tartok, érdemes pontosan rögzíteni azt is, hogy mikor vetik be az oroszok az atomfegyvert (és ez nem választás kérdése, meg hosszas tökölődés utáni döntés, hanem már békében elhatározott ügy – legfeljebb arról döntenek alkalmazás esetén, hogy mi legyen a célpont, amit viszont a fentebb említett listáról választanak ki):
- ha az országot és/vagy szövetségest atomtámadás vagy más tömegpusztító fegyver általi támadás ér;
- ha olyan hagyományos erejű támadás éri, amely az állam létét veszélyezteti;
- ha ballisztikus rakétát indítanak Oroszország vagy szövetségese területe felé;
- ha támadás (bármilyen, beleértve a kíbertámadást is) éri a nukleáris válaszintézkedéseket biztosító állami vagy katonai létesítményeket.
És még egy dolog a taktikai atomfegyverekről: ez így önmagában szintén értelmezhetetlen. A doktrína szerint az atomcsapás
- tisztán védelmi jellegű;
- kizárólag elrettentő eszköz;
- a megtorlás eszköze;
- alkalmazása során elfogadhatatlan károkat kell okozni vele.
Vagyis: ezek az alkalmazási elvek egyáltalán nem harcászati szintet jelentenek.
És még egy dolgot jegyeznék meg: a jelenlegi harctéri események egyáltalán nem indokolják orosz részről az atomfegyver bevetésének a mérlegelését. Hagyományos erőivel is kezd most már elfogadhatatlan mértékű károkat okozni Ukrajnának mind a harctéren, mind pedig a hátországban. Látható cél a lakosság demoralizálása.
3. Az Európai Unió megvizsgálja annak lehetőségét, hogy Oroszország zárolt vagyonát és pénzügyi eszközeit hogyan tudná kisajátítani és azt Ukrajna számára hasznosítani (akár Kijev adósságának törlesztésére, akár Ukrajna újjáépítésére). Hát, mint mondjak… Elég kockázatos tervnek tűnik. Kockázatos, mert globális szinten rendíti meg a bankrendszerekbe és a pénzügyi befektetői alapokba, cégekbe vetett bizalmat. Továbbá: nem tudom, hogy felmérte-e valaki az ötletgazdák közül egyáltalán azt, hogy Oroszország milyen külföldi vagyonrészek felett rendelkezik – mert hát a függőség itt is kölcsönös. Mire gondolok? Külföldi vállatok, alapok oroszországi beruházásai, azok értéke, részvényei orosz vállalatokban, befektetései óriásberuházásokban, stb., - ezek kisajátításának veszélye; orosz vállalati és pénzügyi szereplők külföldi adósságai – mennyi ezek értéke? (tudomásom szerint akár 400 milliárd USD is lehet ez az összeg) - mi lesz a visszafizetéssel? Mi van akkor, ha Oroszország úgy dönt, hogy az orosz állam adósságát a befagyasztott eszközök terhére fizeti vissza? Amint látható pénzügyi zsenik is tolonganak a brüsszeli hivatalokban.
4. Vessünk egy rövid pillantást a gázra is. Az egész világ (mármint a magát az egész világnak képzelő Nyugat) tele szájjal harsogja, hogy milyen frankón megoldotta az orosz gázról való leválást és az orosz gáz helyettesítését, a gáztározókat 95%-ig töltötték fel. A valóság azonban az, hogy nem oldottak meg semmit sem – 170 milliárd köbméter orosz gázt nem tudtak helyettesíteni (ebből 155 milliárd köbméter volt a vezetékes szállítás, 15 milliárd köbméter pedig LNG). Az EU nem nagyon dicsekszik azzal, hogy mennyi gázt sikerült szerezniük. Ami tudható, hogy az USA képes lesz az idén talán 15 milliárd köbméternek megfelelő LNG szállítására (ezt palagázból nyerik), további beruházásokkal pedig az USA ezt a mennyiséget jövőre fel tudja emelni 40 milliárd köbméterre, illetve 40%-kal nőttek az orosz LNG szállítások is. Szeptember elején az EU berkeiben kisebb pánikhangulat uralkodott el, mert nyilvánvalóvá vált, hogy gázhiány alakult ki, amelyre okosabbnál-okosabb döntések születtek: közös gázbeszerzés, központi elosztási mechanizmus, ársapka, a tőzsdei árak szabályozása. (Csak egy kekeckedő kérdés: ha valóban sikeres volt az EU gázbeszerzése, akkor mi szükség van ezekre az intézkedésekre?).
Közben meg az USA LNG exportőrei kaszálnak és újabb LNG terminálokat létesítenek az EU további fejésére. 2025-re új LNG terminálok beállításával kb. 50 millió tonna LNG-t lesznek képesek szállítani (az orosz kieső gázmennyiség felét), illetve vizsgálják újabb terminálok építését is 80 millió tonnára emelve a cseppfolyósított gáz előállítását. Ezzel a mennyiséggel elméletileg az USA fedezni tudja az EU gázszükségletének nagy részét. Ez a mennyiség azonban nem fogja fedezni a más piacokon jelentkező keresletet és a már megkötött hosszú távú szerződésekben foglalt mennyiségeket. És, miben van az amerikai érdek, vagyis az extra profit? A gáz ára az USA-ban a Henry hubon (ez az ottani árutőzsde a gázra) a hosszú távú szerződésekkel rendelkező kereskedők számára 1000 m3-enként 511 dollár. Az LNG spot ára ugyanezen a terminálon most körülbelül 2200-2700 dollár között mozog 1000 m3-enként. Azok a kereskedők, akik hosszú távú szerződésekkel rendelkeznek az LNG-termelésre, most akár 2 200 dollárt is kereshetnek 1000 m3-enként, ha közvetlenül a terminálról adják el a gázt. Az LNG egységköltsége (és ebben benne vannak az új LNG terminálok létesítésének beruházásai is) 600-800USD/t. Vagyis, a mostani magas árak mellet megéri az USA LNG szállítóinak a beruházás. Ezt a beruházási költséget (összességében kb. 13 milliárd USD-ról beszélhetünk) persze, az európai vásárlók fizetik meg. (Csak egy közbevetés: 28 milliárd USD forog most évente csak az LNG gázkereskedésben). Na, de mi lesz akkor, ha az LNG ára esni kezd: már akár 1000USD/t árnál is dönthetnek úgy Amerikában, hogy a beruházási megtérülés hosszú időt vesz igénybe a mostani árkülönbségek által nagyon is kedvező egy év helyett. Akkor Európa bezony megint gáz nélkül marad.
5. És még mindig egy kis gáz: az Északi Áramlat vezetékének felrobbantásával kapcsolatosan minden vizsgálatot végrehajtó fél megállapította, hogy terrortámadás történt. Kb. fél tonna TNT-nek megfelelő robbanóanyagot használtak fel a vezetékek rombolására. A vizsgálatot folytatók egyáltalán nem nyilatkoznak a feltételezett vagy lehetséges elkövetők köréről. Itt csak egy kérdést teszek fel: kinek volt az érdeke az, hogy a gázvezetékeken ne történhessen szállítás? It’s done.
6. A lengyelek sem most hülyültek meg: október 21-én Varsó mellet tartotta meg első ülését az emigráns orosz kormány. Számomra rejtély, hogy Lengyelországnak miért érdeke az orosz belügyekbe ilyen mélyen beavatkozni. Mit értek el ezzel? Szerintem csak Oroszország egzisztenciális harcának érzetét és jogosságát erősítették, és egyértelművé vált azt is, hogy Lengyelország a jelenlegi orosz vezetés leváltására törekszik és ebben aktívan részt vesz.
7. Folytatva a károk okozását: Oroszország október 10-én mélységi csapásmérés sorozatot kezdett, amelyek következményeként megsemmisítette Ukrajna hő- és energiatermelő kapacitásának 40-45%-át. A létesítmények elleni csapásmérés folyamatos, így Ukrajna a károkat nem tudja felszámolni. A létesítmények megsemmisítésének további következménye a közüzemi szolgáltatások (áram, fűtés, víz) megszüntetése Ukrajna szinte teljes területén. És a következmények is görögnek tovább: immár Kijev lakosságának kitelepítésére kellett tervet készíteni. Ennél nagyobb veszteség azonban az, hogy az elektromos áram termelésének kiesésével Ukrajna egyrészt megmaradt termelési kapacitásait nem tudja ellátni energiával, másrészt exportforrástól esett el, ami a fedezetét adta volna külföldi fegyvervásárlásainak és kölcsöntörlesztéseinek. Oroszország a mélységi csapásméréseit november elején a vasúti infrastruktúra egyes elemeire is kiterjesztette. Ez viszont a frontvonalon harcoló ukrán csapatok utánpótlási lehetőségeit szűkíti, nehezíti – és ezáltal közvetlen hatása van az első vonalakban küzdő csapatok harcértékére.
Ez az esemény rávilágít arra a határozott különbségre, amely a két ország hadászati szintű lehetőségeit jellemzi: Oroszország képes stratégiai csapásmérésre Ukrajna egész területén bárhol és bármikor, Ukrajnának viszont az a képessége nincs meg, hogy Oroszország területén stratégiai csapásmérést hajtson végre.
8. Orosz részleges mozgósítás. Legfelsőbb politikai szinten jelentették be azt, hogy a részleges mozgósítás lezárult. 312 000 tartalékost soroztak be. Ezek közül 82 ezer főt már az újonnan annektált területre vezényeltek, közülük 49 000 főt a harci területre küldtek. Szerintem ezek nagyon fontos számok. A 49 000 fő számomra azt jelenti, hogy a harcoló alakulatok harcképességét ezzel a létszámmal tudták helyreállítani, vagyis a háború eddigi 8 hónapja során maximum ennyi volt az oroszok vesztesége (KIA, WIA, MIA és hadifoglyok). Viszont, ha nem csak a veszteségeket pótolták ezzel a 49 000 fővel, hanem hadilétszámra is feltöltötték a harcoló dandárokat (a háborút békelétszámmal, kb. 2/3-os feltöltöttséggel kezdték meg), akkor a veszteség kevesebb. Amit viszont a feltöltéssel elértek, már szemmel látható: mind a harkovi irányban, mind pedig a herszoni irányban lelassították, illetve megállították az augusztusban indított ukrán offenzívát.
A mostani részleges mozgósítással együtt az Ukrajnában felhasználható orosz erők nagysága: 312 000 tartalékos sorozott, 137 000 fő szerződéses jelenleg a harcérintkezés vonalában, a részleges mozgósítással párhuzamosan futó önkéntes csapatok létszáma 80 000 fő, a volt luhanszki és donyecki hadtestek kb. 60-80 000 fős létszáma, a csecsen csapatok (ismeretlen létszám), a Wagner milícia (ismeretlen létszám), az annektált területek területvédelmi ezredei (ismeretlen létszám). Összesen körülbelül 650 000 fő a légierő és a haditengerészet erői nélkül. (Nem számítottam be az annektált területeken a sorkatonai sorozottakat sem). Ez mindenképpen egy új csapásmérő minőséget jelent. Az erőépítés, az új hadműveleti tervek kidolgozása, az anyagfelhalmozás és a csapatok felkészítése az új feladatokra időt igényel. Téli hadjáratra viszont már számítani lehet akár új frontvonalakon is.
9. Fehéroroszországban közös fehérorosz-orosz egyesített parancsnokságot és haderőt hoztak létre. Lukasenka elnök továbbra is azt mondja, hogy fehérorosz csapatok nem fogják átlépni az ukrán határt.
10. Lengyelországban és Romániában folyik a NATO-erők koncentrációja és csapásmérő erő építése.
11. Az USA elhatározta, hogy Ukrajnába „megfigyelőket” telepít az USA által adott katonai segély rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésére. Amerikai zsoldosok, kiképzők, tanácsadók már vannak Ukrajnában, most a harctereken megjelenhetnek ezek a megfigyelők is. Nem jó jel, fokozza az amerikai jelenlétet egy „forró” hadszíntéren. Mi jöhet utánuk? Reguláris csapatok?
Műveleti szinten mi látható és várható:
- A harkovi frontszakaszon az oroszok az első vonalból kivonták az 1. gárda harckocsihadsereget, a 20. összfegyvernemi hadsereget és a légideszant hadosztályok nagy részét. Kivonás alatt van a 6. hadsereg is, amelyet a kurszki-csoportosításnak rendelnek alá.
- Az Ukrajnával határos oroszországi területi egységekben könnyű fegyverzetű területvédelmi ezredeket szerveztek és azokat szétbontakoztatták a határ védelmére. (A területvédelmi ezredek létszáma nem számítandó be a részleges mozgósítás összlétszámába).
- A brjanszki, a kurszki és a belgorodi régiókban erőcsoportosításokat hoztak létre.
- A brajnszki-csoportosítást jelenleg az 1. gárda harckocsihadsereg, a 20. összfegyvernemi hadsereg és a 106. légideszant hadosztály alkotja. Ez látszólag csapásmérő erő, azonban sokkal inkább a csapatok pihentetése és újjáépítése történik itt. Az 1. harckocsi hadsereg 2. gépesített lövészdandárját hadosztállyá szervezik át, hadilétszáma 12 000 fő lesz, az általam olvasott hírek alapján ténylegesen hadilétszámra fogják feltölteni. Ukrán források szerint ezt a gépesített lövészhadosztályt Fehéroroszországba fogják átdiszlokálni, sőt, ez részben már megtörtént, illetve folyamatosan szállítják át a csapatokat, és az oroszországi raktárakból felszabadított harcitechnikát is. Az átszervezésről ilyen messziről nehéz bármilyen véleményt mondani. (Azt azért megjegyezném, hogy jó pár hónappal ezelőtt egy posztomban már utaltam arra, hogy az oroszok visszatérhetnek a hadosztály szervezésre). Az adott esetben nehéz elképzelni azt, hogy az 1. gárda harckocsihadsereget szétszednék és egy hadosztályát Fehéroroszországból alkalmaznák, a maradék magasabb egységeket pedig a kurszki irányból (hisz ez az orosz szárazföldi haderő legfontosabb csapásmérő hadserege) – valószínűbbnek tartom azt, hogy ezt a harckocsi hadsereget összetartva egy irányba vetik harcba és a teljes hadsereget Fehéroroszországba fogják átirányítani. A kérdés számomra inkább az, hogy Breszt vagy Gomel környékéről fogják-e a hadsereget bevetni vagy a fenyegetést fenntartani. Amennyiben ez így történik, ukrán ellenlépésként legalább 2 harckocsi dandár és 4 gépesített lövészdandár átirányítására lesz szükség az orosz (hadilétszámra feltöltött?) harckocsi hadsereg által jelentett fenyegetés ellensúlyozására.
- Szintén ukrán forrásból azt a hírt olvastam, hogy az oroszok a csapatokhoz eddig szét nem osztott mintegy 220 000 fő tartalékosból három hadseregcsoportot szerveznek: egyet Fehéroroszországban, egyet a Belgorod-Harkov irányban és egyet a Krímben. (Ez nem ellenőrzött hír, ennek megfelelően kell kezelni a hír értékét).
- És végül: Herszon. Nem kerülhető meg függetlenül attól, hogy szinte semmilyen megbízható és ellenőrizhető hír nincs a területről. Épp ellenkezőleg, egymásnak ellentmondó hírözön, ami csak a közvélemény félrevezetésére szolgál – a helyszínen lévő csapatok, parancsnokok, felderítés számára ellenben sok minden világos. A külső megfigyelők számára viszont – ahogy előbb említettem -, a félrevezető hírek özöne: kiürítik az orosz Herszon megyét és visszavonulnak a Dnyeper folyó balpartjára? Vagy épp ellenkezőleg, komoly védelemre készülnek fel? Az oroszok tényleg 40 000 fős csoportosítást építettek fel a területen? Bevonták az orosz lobogókat a középületekről, ami a visszavonulás jele? Ami viszont biztos, hogy Washington megrendelte Kijevtől a herszoni támadást: előbb Austin védelmi miniszter pár napja nyilvánosan is, majd Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is kijevi látogatása során (az amerikai béketerv részeként??). Általános támadásba mennek-e át az ukránok, vagy továbbra is csak harcfelderítést végeznek? Miközben ezeket a kérdéseket vetettem papírra rá-rápillantottam az orosz telegram csatornákra. Ezek elég részletesen tudósítottak Szurovikin tábornok jelentéstételéről Shojgu védelmi miniszternek. Az ott elhangzottak alapján az oroszok ki fogják üríteni a Dnyeper folyó jobb partját és a bal parton építik ki védelmi állásaikat. Mivel korábban is hangot adtam annak a véleményemnek, hogy az oroszok számára az eddigi hadműveletekben a Krím-félsziget északi kijáratának a biztosítása, a vízellátás megoldása, valamint a szárazföldi összeköttetés megteremtése bírt stratégiai jelentőséggel, ezért tisztán katonai szempontból az mindegy, hogy az orosz védelem vonala a Dnyeper jobb partján vagy a bal partján van. Legfeljebb tavasszal erőszakos folyóátkeléssel indítják meg a támadó műveletüket Ogyesszáért. Sok más szempontból viszont Herszon feladása vagy elvesztése (kinek, hogy tetszik) elég nehezen megemészthető lesz az oroszok számára, és nagy győzelem az ukránoknak.
Nem art ha te is elolvasod.
Ukrajna_2022_11_09
Egy kis stratégiai szintű kitekintés…
1. A napokban derült ki az, hogy az USA elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadója kapcsolatban áll az orosz elnök külpolitikai tanácsadójával és nemzetbiztonsági tanácsadójával is. A kapcsolattartás célja a háború eszkalációjának a megakadályozása és az atomfenyegetés miatti aggodalom. Fontos hír, mivel mutatja, hogy Washington és Moszkva nem zárta le a kommunikációs csatornákat. (Az északi áramlat gázvezetékeinek rombolásáról szóló szeptember 28-i posztomban egyébként már jeleztem, hogy a két állam nemzetbiztonsági tanácsadói felvették a kapcsolatot egymással – ez a jelenlegi hír most megerősítést jelent). (Csak zárójelesen jegyzem meg: olvastam olyan értesüléseket, hogy Szaúd-Arábia közvetítésével a főtanácsadók szintjén már béketerv is az asztalra került, ám a felek álláspontja rendkívül távol van egymástól. Ukrán, majd orosz telegramcsatornákon, majd ezek alapján már a youtube-on is felröppentett hírek alapján az amerikai béketerv tartalma: Herszon átadása Ukrajnának és a demarkációs vonal nyugaton a Dnyeper folyó; a frontvonalak „befagyasztása” jelenlegi helyzetükben; a zaporozsjei atomerőmű által előállított energia egy részének Ukrajna számára történő átadása; orosz részvétel Ukrajna újjáépítésében a nyugaton befagyasztott orosz vagyonelemek felhasználásával; Ukrajna korszerű légvédelmi fegyvereket és nehéz haditechnikát kap, közte Abrams harckocsikat is. – Szerintem egyik fél számára sem elfogadhatók ezek a feltételek, ha egyáltalán van valami igazságtartalmuk. Ukrajna számára a fegyverszüneti tárgyalások megkezdésének alapvető feltétele az 1991-es határok visszaállítása – az ukrán politikai vezetés semmi mással sem tudná indokolni az eddigi háborús erőfeszítéseket és veszteségeket. Az meg szinte kizárt, hogy Oroszország az USA által asztalra tett béketervről tárgyaljon.).
2. Folyamatossá vált, hogy a nyugati sajtóban az atomfegyver oroszok által történő bevetésének veszélyét napirenden tartják. Legutóbb (két-három napja) amerikai forrásból a világsajtóban azt a hírt röptették meg, hogy orosz tábornokok frusztráltságukban a harctereken elszenvedett vereségekért a taktikai atomfegyverek bevetését vitatták meg. Egy korábbi posztomban részletesen foglalkoztam az orosz nukleáris elrettentés doktrínájával – akkor egyesek „oroszbarát szövegelésnek” értékelték elemzésemet. Érdekes viszont, hogy olyan baromságokra nem reagálnak, hogy „orosz tábornokok” a taktikai atomfegyverek bevetésének kérdéseit vitatták meg. Mert baromság, bizonyez, a javából. Az orosz doktrína ismeretéből ugyanis világosan kiderülne, hogy az orosz tábornokoknak (apropó, milyen tábornokok? hadosztályparancsnokok? tábori hadseregparancsnokok vagy törzsfőnökök? A beosztás ugyanis fontosabb, mint a tábornoki rang – bár az adott kérdés szempontjából ez is tökmindegy) az égvilágon semmi közük sincs az atomfegyverek bevetésével kapcsolatos kérdésekhez. Ugyanis ezt politikai szinten döntik el. Azok körét viszont, akiknek ebben szerepük és feladatuk van, pontosan rögzíti a doktrína. Ezek:
- az elnök – az atomfegyver alkalmazásáról ő dönt;
- a kormány - intézkedéseket hoz a nukleáris elrettentés eszközeinek fenntartására és fejlesztésére irányuló gazdaságpolitika végrehajtására; továbbá a nukleáris elrettentés területén kül- és információs politikát alakít ki és hajt végre;
- az OF Biztonsági Tanácsa - kidolgozza a katonapolitika fő irányait a nukleáris elrettentés területén, valamint koordinálja az Orosz Föderáció elnöke által a nukleáris elrettentésről hozott határozatok végrehajtásában részt vevő szövetségi végrehajtó szervek és szervezetek tevékenységét;
- a védelmi minisztérium - az OF fegyveres erőinek főparancsnokságán keresztül közvetlenül tervezi és hajtja végre a szervezeti és katonai intézkedéseket a nukleáris elrettentés területén. (Megjegyzés: biztosan van egy szép hosszú listájuk a potenciális célpontokról. Mint ahogy a NATO-nak meg az USA-nak is volt és van ilyen listája. A hidegháborúban ezt a listát SIOP-nak nevezték; a ’80-as években emlékeim szerint a SIOP 5-nek pl. 40 000 célpontja volt az akkori VSZ egész területén, és Budapest is szerepelt a célpontok között).
Amint látható, a felsorolás nem tartalmazza „frusztrált harctéri tábornokok” akármilyen tanácsát. A hírt először a NYT dobra fel, lehet, hogy valamilyen ukrán-brit információs kampány részeként, amire a világ jól felkészült szakújságírói, beleértve a hazai újságírói társadalmat is, rácuppantak, mint szopós borjú az anyatehén tőgyére.
És még egy dolgot szükséges tisztázni: amikor a világ újságírói vagy szakértői azt szakértik, hogy Putyin újra atombombával fenyegeti a világot, az orosz elnök nem tesz mást, mint amit számára a teljesen nyilvános doktrinális elvek meghatároznak: szükség esetén tájékoztatja más államok és/vagy nemzetközi szervezetek katonai és politikai vezetését az Orosz Föderáció nukleáris fegyverek bevetésére való készségéről vagy a nukleáris fegyverek bevetésére vonatkozó döntésről, valamint a bevetés tényéről. Vagyis: egyáltalán nem fenyegetés, sokkal inkább figyelmeztetés. Teljesen analóg eset a hidegháború időszakával, amikor pl. az USA egyértelművé tette, hogy egy esetleges orosz támadás esetén kész Európa megvédésére, mégpedig atomfegyver bevetésével.
És, ha már itt tartok, érdemes pontosan rögzíteni azt is, hogy mikor vetik be az oroszok az atomfegyvert (és ez nem választás kérdése, meg hosszas tökölődés utáni döntés, hanem már békében elhatározott ügy – legfeljebb arról döntenek alkalmazás esetén, hogy mi legyen a célpont, amit viszont a fentebb említett listáról választanak ki):
- ha az országot és/vagy szövetségest atomtámadás vagy más tömegpusztító fegyver általi támadás ér;
- ha olyan hagyományos erejű támadás éri, amely az állam létét veszélyezteti;
- ha ballisztikus rakétát indítanak Oroszország vagy szövetségese területe felé;
- ha támadás (bármilyen, beleértve a kíbertámadást is) éri a nukleáris válaszintézkedéseket biztosító állami vagy katonai létesítményeket.
És még egy dolog a taktikai atomfegyverekről: ez így önmagában szintén értelmezhetetlen. A doktrína szerint az atomcsapás
- tisztán védelmi jellegű;
- kizárólag elrettentő eszköz;
- a megtorlás eszköze;
- alkalmazása során elfogadhatatlan károkat kell okozni vele.
Vagyis: ezek az alkalmazási elvek egyáltalán nem harcászati szintet jelentenek.
És még egy dolgot jegyeznék meg: a jelenlegi harctéri események egyáltalán nem indokolják orosz részről az atomfegyver bevetésének a mérlegelését. Hagyományos erőivel is kezd most már elfogadhatatlan mértékű károkat okozni Ukrajnának mind a harctéren, mind pedig a hátországban. Látható cél a lakosság demoralizálása.
3. Az Európai Unió megvizsgálja annak lehetőségét, hogy Oroszország zárolt vagyonát és pénzügyi eszközeit hogyan tudná kisajátítani és azt Ukrajna számára hasznosítani (akár Kijev adósságának törlesztésére, akár Ukrajna újjáépítésére). Hát, mint mondjak… Elég kockázatos tervnek tűnik. Kockázatos, mert globális szinten rendíti meg a bankrendszerekbe és a pénzügyi befektetői alapokba, cégekbe vetett bizalmat. Továbbá: nem tudom, hogy felmérte-e valaki az ötletgazdák közül egyáltalán azt, hogy Oroszország milyen külföldi vagyonrészek felett rendelkezik – mert hát a függőség itt is kölcsönös. Mire gondolok? Külföldi vállatok, alapok oroszországi beruházásai, azok értéke, részvényei orosz vállalatokban, befektetései óriásberuházásokban, stb., - ezek kisajátításának veszélye; orosz vállalati és pénzügyi szereplők külföldi adósságai – mennyi ezek értéke? (tudomásom szerint akár 400 milliárd USD is lehet ez az összeg) - mi lesz a visszafizetéssel? Mi van akkor, ha Oroszország úgy dönt, hogy az orosz állam adósságát a befagyasztott eszközök terhére fizeti vissza? Amint látható pénzügyi zsenik is tolonganak a brüsszeli hivatalokban.
4. Vessünk egy rövid pillantást a gázra is. Az egész világ (mármint a magát az egész világnak képzelő Nyugat) tele szájjal harsogja, hogy milyen frankón megoldotta az orosz gázról való leválást és az orosz gáz helyettesítését, a gáztározókat 95%-ig töltötték fel. A valóság azonban az, hogy nem oldottak meg semmit sem – 170 milliárd köbméter orosz gázt nem tudtak helyettesíteni (ebből 155 milliárd köbméter volt a vezetékes szállítás, 15 milliárd köbméter pedig LNG). Az EU nem nagyon dicsekszik azzal, hogy mennyi gázt sikerült szerezniük. Ami tudható, hogy az USA képes lesz az idén talán 15 milliárd köbméternek megfelelő LNG szállítására (ezt palagázból nyerik), további beruházásokkal pedig az USA ezt a mennyiséget jövőre fel tudja emelni 40 milliárd köbméterre, illetve 40%-kal nőttek az orosz LNG szállítások is. Szeptember elején az EU berkeiben kisebb pánikhangulat uralkodott el, mert nyilvánvalóvá vált, hogy gázhiány alakult ki, amelyre okosabbnál-okosabb döntések születtek: közös gázbeszerzés, központi elosztási mechanizmus, ársapka, a tőzsdei árak szabályozása. (Csak egy kekeckedő kérdés: ha valóban sikeres volt az EU gázbeszerzése, akkor mi szükség van ezekre az intézkedésekre?).
Közben meg az USA LNG exportőrei kaszálnak és újabb LNG terminálokat létesítenek az EU további fejésére. 2025-re új LNG terminálok beállításával kb. 50 millió tonna LNG-t lesznek képesek szállítani (az orosz kieső gázmennyiség felét), illetve vizsgálják újabb terminálok építését is 80 millió tonnára emelve a cseppfolyósított gáz előállítását. Ezzel a mennyiséggel elméletileg az USA fedezni tudja az EU gázszükségletének nagy részét. Ez a mennyiség azonban nem fogja fedezni a más piacokon jelentkező keresletet és a már megkötött hosszú távú szerződésekben foglalt mennyiségeket. És, miben van az amerikai érdek, vagyis az extra profit? A gáz ára az USA-ban a Henry hubon (ez az ottani árutőzsde a gázra) a hosszú távú szerződésekkel rendelkező kereskedők számára 1000 m3-enként 511 dollár. Az LNG spot ára ugyanezen a terminálon most körülbelül 2200-2700 dollár között mozog 1000 m3-enként. Azok a kereskedők, akik hosszú távú szerződésekkel rendelkeznek az LNG-termelésre, most akár 2 200 dollárt is kereshetnek 1000 m3-enként, ha közvetlenül a terminálról adják el a gázt. Az LNG egységköltsége (és ebben benne vannak az új LNG terminálok létesítésének beruházásai is) 600-800USD/t. Vagyis, a mostani magas árak mellet megéri az USA LNG szállítóinak a beruházás. Ezt a beruházási költséget (összességében kb. 13 milliárd USD-ról beszélhetünk) persze, az európai vásárlók fizetik meg. (Csak egy közbevetés: 28 milliárd USD forog most évente csak az LNG gázkereskedésben). Na, de mi lesz akkor, ha az LNG ára esni kezd: már akár 1000USD/t árnál is dönthetnek úgy Amerikában, hogy a beruházási megtérülés hosszú időt vesz igénybe a mostani árkülönbségek által nagyon is kedvező egy év helyett. Akkor Európa bezony megint gáz nélkül marad.
5. És még mindig egy kis gáz: az Északi Áramlat vezetékének felrobbantásával kapcsolatosan minden vizsgálatot végrehajtó fél megállapította, hogy terrortámadás történt. Kb. fél tonna TNT-nek megfelelő robbanóanyagot használtak fel a vezetékek rombolására. A vizsgálatot folytatók egyáltalán nem nyilatkoznak a feltételezett vagy lehetséges elkövetők köréről. Itt csak egy kérdést teszek fel: kinek volt az érdeke az, hogy a gázvezetékeken ne történhessen szállítás? It’s done.
6. A lengyelek sem most hülyültek meg: október 21-én Varsó mellet tartotta meg első ülését az emigráns orosz kormány. Számomra rejtély, hogy Lengyelországnak miért érdeke az orosz belügyekbe ilyen mélyen beavatkozni. Mit értek el ezzel? Szerintem csak Oroszország egzisztenciális harcának érzetét és jogosságát erősítették, és egyértelművé vált azt is, hogy Lengyelország a jelenlegi orosz vezetés leváltására törekszik és ebben aktívan részt vesz.
7. Folytatva a károk okozását: Oroszország október 10-én mélységi csapásmérés sorozatot kezdett, amelyek következményeként megsemmisítette Ukrajna hő- és energiatermelő kapacitásának 40-45%-át. A létesítmények elleni csapásmérés folyamatos, így Ukrajna a károkat nem tudja felszámolni. A létesítmények megsemmisítésének további következménye a közüzemi szolgáltatások (áram, fűtés, víz) megszüntetése Ukrajna szinte teljes területén. És a következmények is görögnek tovább: immár Kijev lakosságának kitelepítésére kellett tervet készíteni. Ennél nagyobb veszteség azonban az, hogy az elektromos áram termelésének kiesésével Ukrajna egyrészt megmaradt termelési kapacitásait nem tudja ellátni energiával, másrészt exportforrástól esett el, ami a fedezetét adta volna külföldi fegyvervásárlásainak és kölcsöntörlesztéseinek. Oroszország a mélységi csapásméréseit november elején a vasúti infrastruktúra egyes elemeire is kiterjesztette. Ez viszont a frontvonalon harcoló ukrán csapatok utánpótlási lehetőségeit szűkíti, nehezíti – és ezáltal közvetlen hatása van az első vonalakban küzdő csapatok harcértékére.
Ez az esemény rávilágít arra a határozott különbségre, amely a két ország hadászati szintű lehetőségeit jellemzi: Oroszország képes stratégiai csapásmérésre Ukrajna egész területén bárhol és bármikor, Ukrajnának viszont az a képessége nincs meg, hogy Oroszország területén stratégiai csapásmérést hajtson végre.
8. Orosz részleges mozgósítás. Legfelsőbb politikai szinten jelentették be azt, hogy a részleges mozgósítás lezárult. 312 000 tartalékost soroztak be. Ezek közül 82 ezer főt már az újonnan annektált területre vezényeltek, közülük 49 000 főt a harci területre küldtek. Szerintem ezek nagyon fontos számok. A 49 000 fő számomra azt jelenti, hogy a harcoló alakulatok harcképességét ezzel a létszámmal tudták helyreállítani, vagyis a háború eddigi 8 hónapja során maximum ennyi volt az oroszok vesztesége (KIA, WIA, MIA és hadifoglyok). Viszont, ha nem csak a veszteségeket pótolták ezzel a 49 000 fővel, hanem hadilétszámra is feltöltötték a harcoló dandárokat (a háborút békelétszámmal, kb. 2/3-os feltöltöttséggel kezdték meg), akkor a veszteség kevesebb. Amit viszont a feltöltéssel elértek, már szemmel látható: mind a harkovi irányban, mind pedig a herszoni irányban lelassították, illetve megállították az augusztusban indított ukrán offenzívát.
A mostani részleges mozgósítással együtt az Ukrajnában felhasználható orosz erők nagysága: 312 000 tartalékos sorozott, 137 000 fő szerződéses jelenleg a harcérintkezés vonalában, a részleges mozgósítással párhuzamosan futó önkéntes csapatok létszáma 80 000 fő, a volt luhanszki és donyecki hadtestek kb. 60-80 000 fős létszáma, a csecsen csapatok (ismeretlen létszám), a Wagner milícia (ismeretlen létszám), az annektált területek területvédelmi ezredei (ismeretlen létszám). Összesen körülbelül 650 000 fő a légierő és a haditengerészet erői nélkül. (Nem számítottam be az annektált területeken a sorkatonai sorozottakat sem). Ez mindenképpen egy új csapásmérő minőséget jelent. Az erőépítés, az új hadműveleti tervek kidolgozása, az anyagfelhalmozás és a csapatok felkészítése az új feladatokra időt igényel. Téli hadjáratra viszont már számítani lehet akár új frontvonalakon is.
9. Fehéroroszországban közös fehérorosz-orosz egyesített parancsnokságot és haderőt hoztak létre. Lukasenka elnök továbbra is azt mondja, hogy fehérorosz csapatok nem fogják átlépni az ukrán határt.
10. Lengyelországban és Romániában folyik a NATO-erők koncentrációja és csapásmérő erő építése.
11. Az USA elhatározta, hogy Ukrajnába „megfigyelőket” telepít az USA által adott katonai segély rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésére. Amerikai zsoldosok, kiképzők, tanácsadók már vannak Ukrajnában, most a harctereken megjelenhetnek ezek a megfigyelők is. Nem jó jel, fokozza az amerikai jelenlétet egy „forró” hadszíntéren. Mi jöhet utánuk? Reguláris csapatok?
Műveleti szinten mi látható és várható:
- A harkovi frontszakaszon az oroszok az első vonalból kivonták az 1. gárda harckocsihadsereget, a 20. összfegyvernemi hadsereget és a légideszant hadosztályok nagy részét. Kivonás alatt van a 6. hadsereg is, amelyet a kurszki-csoportosításnak rendelnek alá.
- Az Ukrajnával határos oroszországi területi egységekben könnyű fegyverzetű területvédelmi ezredeket szerveztek és azokat szétbontakoztatták a határ védelmére. (A területvédelmi ezredek létszáma nem számítandó be a részleges mozgósítás összlétszámába).
- A brjanszki, a kurszki és a belgorodi régiókban erőcsoportosításokat hoztak létre.
- A brajnszki-csoportosítást jelenleg az 1. gárda harckocsihadsereg, a 20. összfegyvernemi hadsereg és a 106. légideszant hadosztály alkotja. Ez látszólag csapásmérő erő, azonban sokkal inkább a csapatok pihentetése és újjáépítése történik itt. Az 1. harckocsi hadsereg 2. gépesített lövészdandárját hadosztállyá szervezik át, hadilétszáma 12 000 fő lesz, az általam olvasott hírek alapján ténylegesen hadilétszámra fogják feltölteni. Ukrán források szerint ezt a gépesített lövészhadosztályt Fehéroroszországba fogják átdiszlokálni, sőt, ez részben már megtörtént, illetve folyamatosan szállítják át a csapatokat, és az oroszországi raktárakból felszabadított harcitechnikát is. Az átszervezésről ilyen messziről nehéz bármilyen véleményt mondani. (Azt azért megjegyezném, hogy jó pár hónappal ezelőtt egy posztomban már utaltam arra, hogy az oroszok visszatérhetnek a hadosztály szervezésre). Az adott esetben nehéz elképzelni azt, hogy az 1. gárda harckocsihadsereget szétszednék és egy hadosztályát Fehéroroszországból alkalmaznák, a maradék magasabb egységeket pedig a kurszki irányból (hisz ez az orosz szárazföldi haderő legfontosabb csapásmérő hadserege) – valószínűbbnek tartom azt, hogy ezt a harckocsi hadsereget összetartva egy irányba vetik harcba és a teljes hadsereget Fehéroroszországba fogják átirányítani. A kérdés számomra inkább az, hogy Breszt vagy Gomel környékéről fogják-e a hadsereget bevetni vagy a fenyegetést fenntartani. Amennyiben ez így történik, ukrán ellenlépésként legalább 2 harckocsi dandár és 4 gépesített lövészdandár átirányítására lesz szükség az orosz (hadilétszámra feltöltött?) harckocsi hadsereg által jelentett fenyegetés ellensúlyozására.
- Szintén ukrán forrásból azt a hírt olvastam, hogy az oroszok a csapatokhoz eddig szét nem osztott mintegy 220 000 fő tartalékosból három hadseregcsoportot szerveznek: egyet Fehéroroszországban, egyet a Belgorod-Harkov irányban és egyet a Krímben. (Ez nem ellenőrzött hír, ennek megfelelően kell kezelni a hír értékét).
- És végül: Herszon. Nem kerülhető meg függetlenül attól, hogy szinte semmilyen megbízható és ellenőrizhető hír nincs a területről. Épp ellenkezőleg, egymásnak ellentmondó hírözön, ami csak a közvélemény félrevezetésére szolgál – a helyszínen lévő csapatok, parancsnokok, felderítés számára ellenben sok minden világos. A külső megfigyelők számára viszont – ahogy előbb említettem -, a félrevezető hírek özöne: kiürítik az orosz Herszon megyét és visszavonulnak a Dnyeper folyó balpartjára? Vagy épp ellenkezőleg, komoly védelemre készülnek fel? Az oroszok tényleg 40 000 fős csoportosítást építettek fel a területen? Bevonták az orosz lobogókat a középületekről, ami a visszavonulás jele? Ami viszont biztos, hogy Washington megrendelte Kijevtől a herszoni támadást: előbb Austin védelmi miniszter pár napja nyilvánosan is, majd Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is kijevi látogatása során (az amerikai béketerv részeként??). Általános támadásba mennek-e át az ukránok, vagy továbbra is csak harcfelderítést végeznek? Miközben ezeket a kérdéseket vetettem papírra rá-rápillantottam az orosz telegram csatornákra. Ezek elég részletesen tudósítottak Szurovikin tábornok jelentéstételéről Shojgu védelmi miniszternek. Az ott elhangzottak alapján az oroszok ki fogják üríteni a Dnyeper folyó jobb partját és a bal parton építik ki védelmi állásaikat. Mivel korábban is hangot adtam annak a véleményemnek, hogy az oroszok számára az eddigi hadműveletekben a Krím-félsziget északi kijáratának a biztosítása, a vízellátás megoldása, valamint a szárazföldi összeköttetés megteremtése bírt stratégiai jelentőséggel, ezért tisztán katonai szempontból az mindegy, hogy az orosz védelem vonala a Dnyeper jobb partján vagy a bal partján van. Legfeljebb tavasszal erőszakos folyóátkeléssel indítják meg a támadó műveletüket Ogyesszáért. Sok más szempontból viszont Herszon feladása vagy elvesztése (kinek, hogy tetszik) elég nehezen megemészthető lesz az oroszok számára, és nagy győzelem az ukránoknak.
Mi a lóaprólék van? Semmi okosság? Tényleg érdekel mi lesz ebből a háborúból.
A téma régen átlépte az ingerküszöböt. Már nem kattint rá a szavazótábor.
De a baj még ott van. Már bőven fizetjük az árát.
Pont leszarom sikerül e a fasz zongoristának bármit elérni. De ne az én pénzemből.
Ha victor nem akar eus hitelt felvenni akkor támogatom.
Az ukrik balhéját fizesse a megrendelő.
A téma régen átlépte az ingerküszöböt. Már nem kattint rá a szavazótábor.
De a baj még ott van. Már bőven fizetjük az árát.
Pont leszarom sikerül e a fasz zongoristának bármit elérni. De ne az én pénzemből.
Ha victor nem akar eus hitelt felvenni akkor támogatom.
Az ukrik balhéját fizesse a megrendelő.
manapság a legénység lenne a beszerezhetetlen annyi hajóra
mert nem olyan fasza meló volt az...
mert nem olyan fasza meló volt az...
Kifosztás alatt azonban nem arra gondol a Pipi, hogy mi nettó befizetők vagyunk - mert nem. Hanem hogy komplett ágazatok gatyásodtak le a közös piac és a kereskedelmi megállapodások miatt. Nem szabad elfelejteni, hogy a mi vezetőink szeme előtt csak a felzárkóztatási pénz lebegett és szinte egyből aláírták a csatlakozási szerződést, míg a csehek anno állítólag többször visszadobták olyan pontok miatt, ami számukra előnytelen lett volna.