Sok éve csináltam pár verziót különböző motorokra magamnak, és másoknak. Akkor éppen a közelben levő forrásokból és anyagból alakítottam ki ezt a megoldást. Azóta a források elapadtak, annyi alkatrészem maradt, hogy talán a két következő (ötödik és hatodik) motoromra még elég lesz, de már másnak nem tudok készíteni. Pár képet tudok csak megosztani egy- két applikációról (gsx1400, Bandit 1250, Sr 500, GSXR 1100), meg egy alkatrész és összeállítási rajz az egyik alapkonfigurációról. A képeken látható, hogy elsö körben kell keresni egy csavarozási pontot a kihajtás környékén és aztán ezen ponthoz konzolokkal rögzíteni mereven a elösztófejet, melybe bármelyik oldalról aztán be lehet kötni a csövet egy Festo csatlakozó segítségével. Èn is tüket használtam (de jóval vastagabbakat 1.5-1.8 mm külsö átmérö) amik szintén egy menetes Festo csatlakozóba vannak beragasztva. A négyszög keresztmetszet előnyös a rögzítésnél, mikor ellen kell tartani a villáskulccsal. Fontos megemlíteni, hogy minden csavarozási pontnál csavarrögzítőt, és spec lelazulásbiztos kötőelemeket használtam, mert ugyan alu a fej, de így sem lenne jó, ha ledarálná a hajtás. Azt is megemlítem, hogy nem olyan egyszerű megtalálni a megfelelő helyet, ahol még kényszerpályán mozog a lánc és nem éri el a szerkezet, meg sok esetben ( ez a lényege) a burkolat mögött van, és ugyan lehet burkolat nélkül találni egy jó pozíciót, csak aztán a burkolatot nem lehet felszerelni, mert útban van. Eddig négy motoromon van ilyen olajozó fej, nem mondom, hogy nem voltak vele problémáim, de engem ezek éltetnek.... :-D. Nem javasolt mindenkinek!
Ha a lánckerékre atombiztosan rá van erősítve egy állandó mágnes, a villára meg egy érzékelő, arról lehet sebesség informaciót alkotni.
Aki foglalkozott már olajzóval, az tudja, hogy nem kell ezt az adagolás szabályozást túlspilázni. Túlbonyolítva nem biztos hogy jót tesztek és jó eredményre vezet. Gondolok itt a nagyobb meghibásodási valószínűségre.
Van ilyen is "gyárilag", meg amúgy sokféle, bonyolultabb, egyszerűb... Én is kitaláltam magamnak egy tök jót, majd egyszer megvalósítom, de jelenleg semmi szabadidőm nincs szinte, úgyhogy mostanában nem nagyon fogok barkácsolni. De a Te ötleted is jó, hajrá, valósítsd meg! :)
Nálam egyébként cél volt az egyszerűség, inkább időtálló, egyszerű elektronika legyen, amit nem nagyon kell sehová kötögetni. Mint csabu mondta, a kenés viszonylag széles tartományban jó, úgyhogy én úgy gondolom, elég nekem az időalapú szimpla szabályzás. Azaz pl. ha 60-ról 70-re gyorsítok, akkor nem kell változtatni az olajzáson. Ha viszont városban megyek 30-60-nal, meg-meg állva, meg autópápályán folyamatos 140-nel, ott azért már lehet különbség. De erre elég nekem egyelőre ez a szimpla megoldás, nem kell, hogy pontosan lekövesse a sebességet. Aztán majd egyszer megépítem a szuper olajzót amit kitaláltam, és boldog leszek. :)
(Másik egyébként meg hogy ennek olyan a feje, hogy nem cseppent, hanem egy "ecset"-szerű pamacs van rajta, ami néha végighúzódik a láncon. Szóval én nem cseppszámokban gondolkodom egyébként sem, ezt a pufferként szolgáló "ecsetet" kell jobban vagy kevésbé olajosan tartani.)
Mert nem akarják hogy az átlag ember megcsapolja a sebesség jeleket
Amúgy ha már pic programozás csináld meg hogy s telefonoddal is tudjon beszélgetni, bluetooth vezérlés is már fillérek
én nem időre szabályoznék, hanem levenném a sebesség jelet a km óra jeladójáról és azt az impulzus sorozatot osztanám változtatható módon. Ehhez mondjuk már proci kell de simán megoldható. Tehát pl. 100 impulzusonként 1 csepp a láncra csak hogy könnyű legyen számolni. Így ha lassan mész lassan csöpög, ha gyorsan akkor gyorsan, ha állsz akkor meg el van zárva. Nem is értem a "gyári" drága cuccok miért nem így működnek.
Valóban, ha ennyi változó között motorozol, akkor jogos. Én pl esőben nem indulok el, max ha elkap, akkor a legrövidebb úton húzok haza. Az én fix adagolásom egy arany középút, városban picit sok, városon kívül picit kevés. Váltakozva kiegyenlítődik. Ezért nem kell hozzanyúlnom. A cseppidő is tág keretek között jó, 1 és 2,5 perc között. 2 -re állítva a külső hőmérséklet okozta viszkozitás változás is a keretek között tartja a cseppidőt. 2014 óta nem nyúltam hozzá.
A hangosan gondolkodáshoz: én direkt szabályzósat akartam, első sorban azért, mert sokat megyek esőben (vagy legalább vizes úton), eleve az egész folyamatos kenés gondolata innen jött nálam, így jutottam el az olajzóig. :) Te írtad, hogy szinte soha nem mész esőben; én meg szerintem többet megyek vizes úton, mint szárazon. :) És olyankor szeretem, ha van egy plusz opció, amivel növelni lehet az olajmennyiséget, hogy jobban védje a láncot, illetve gyorsabban pótolja, ha lemosódik.
Plusz van, amikor napokig csak városi tempót megyek, van, amikor egész napot autópályázok (nem szeretem, de néha muszáj), van, amikor meg nem akarom, hogy működjön (pl. pályázáskor; nem vagyok biztos benne, hogy minden pályára felengednek olajzóval). Plusz az eső mellett elég változatosak az időjárási körülmények, van amikor a munkahelyi parkolóban a nap felmelegíti 70 fokra, van, amikor lehűl mínusz fokokra (télen is motorozom). Szóval kifejezetten olyat akartam, ami nem "felrakom-és-elfelejtem" automata rendszer, ami állandóan megy, hanem szabályozható, akár ki is kapcsolható, és viszonylag független a környezeti behatásoktól. Pláne hogy akkoriban még elég ritka dolog volt az olajzó, nem volt ilyen aktív fórum és magyar netes irodalom, és nem volt kedvem kísérletezni különböző olajviszkozitásokkal, tűátmérőkkel és hasonlókkal. Hát ezért a szabályzós rendszer. Szabályozom is, én biza állítom, ha kell.
Amúgy én sem akartam túlzásba vinni az állítgatásokat, ez szerintem a szabályzósok közül a legegyszerűbb, sima időalapú, ennél többre nincs szükségem, de ennyi kell (nekem).
Nyáron, száraz időben, döntően városi használatkor (alacsony tempó) levittem 2-esre, még úgy is folyamatosan volt rajta olajfilm, rendszeresen ellenőriztem. De inkább 3-as nálam, amit minimálisan használok. De ez szerintem erősen használatfüggő.
Szerintem a potméter teljesen analóg, oda tekered, ahová akarod. A skála csak tájékoztató jellegű, hogy legyen valami támpont, de akár 3,14-re is beállíthatod, ha úgy van kedved. :)
NA az enyém is elég bőven adagol de azért messze nem volt retek olaj a elni meg a gumi oldala sem. Már eggyel visszább vettem most 5- ön áll (Vidomnak üzenem).
Engem nem zavar a kissé olajosabb felni mert úgyis tempósan haladok az alföldi technikás egyenesekben, szal hadd olajozza!
Ja ekecselek bánom már hogy anno a haver VFR - ét ne mfényképeztem le a vétel után ugyanis egyáltalán nem látszott a felni színe- csak sprézte az előző gazdája a kereket meg baxta takarítani, szóval lehet ám a másik oldalról is példát felhozni. De ha neked nem tetszik a láncolajzó már mondtam hogy szó nélkül használd a sprét senkit sem fog zavarni :)
Aki foglalkozott már olajzóval, az tudja, hogy nem kell ezt az adagolás szabályozást túlspilázni. Túlbonyolítva nem biztos hogy jót tesztek és jó eredményre vezet. Gondolok itt a nagyobb meghibásodási valószínűségre.
Nálam egyébként cél volt az egyszerűség, inkább időtálló, egyszerű elektronika legyen, amit nem nagyon kell sehová kötögetni. Mint csabu mondta, a kenés viszonylag széles tartományban jó, úgyhogy én úgy gondolom, elég nekem az időalapú szimpla szabályzás. Azaz pl. ha 60-ról 70-re gyorsítok, akkor nem kell változtatni az olajzáson. Ha viszont városban megyek 30-60-nal, meg-meg állva, meg autópápályán folyamatos 140-nel, ott azért már lehet különbség. De erre elég nekem egyelőre ez a szimpla megoldás, nem kell, hogy pontosan lekövesse a sebességet. Aztán majd egyszer megépítem a szuper olajzót amit kitaláltam, és boldog leszek. :)
(Másik egyébként meg hogy ennek olyan a feje, hogy nem cseppent, hanem egy "ecset"-szerű pamacs van rajta, ami néha végighúzódik a láncon. Szóval én nem cseppszámokban gondolkodom egyébként sem, ezt a pufferként szolgáló "ecsetet" kell jobban vagy kevésbé olajosan tartani.)
Amúgy ha már pic programozás csináld meg hogy s telefonoddal is tudjon beszélgetni, bluetooth vezérlés is már fillérek
http://youtu.be/H65BAKYMtnw
http://www.mccoi.de/neushop7/i...
Plusz van, amikor napokig csak városi tempót megyek, van, amikor egész napot autópályázok (nem szeretem, de néha muszáj), van, amikor meg nem akarom, hogy működjön (pl. pályázáskor; nem vagyok biztos benne, hogy minden pályára felengednek olajzóval). Plusz az eső mellett elég változatosak az időjárási körülmények, van amikor a munkahelyi parkolóban a nap felmelegíti 70 fokra, van, amikor lehűl mínusz fokokra (télen is motorozom). Szóval kifejezetten olyat akartam, ami nem "felrakom-és-elfelejtem" automata rendszer, ami állandóan megy, hanem szabályozható, akár ki is kapcsolható, és viszonylag független a környezeti behatásoktól. Pláne hogy akkoriban még elég ritka dolog volt az olajzó, nem volt ilyen aktív fórum és magyar netes irodalom, és nem volt kedvem kísérletezni különböző olajviszkozitásokkal, tűátmérőkkel és hasonlókkal. Hát ezért a szabályzós rendszer. Szabályozom is, én biza állítom, ha kell.
Amúgy én sem akartam túlzásba vinni az állítgatásokat, ez szerintem a szabályzósok közül a legegyszerűbb, sima időalapú, ennél többre nincs szükségem, de ennyi kell (nekem).
Engem nem zavar a kissé olajosabb felni mert úgyis tempósan haladok az alföldi technikás egyenesekben, szal hadd olajozza!
Ja ekecselek bánom már hogy anno a haver VFR - ét ne mfényképeztem le a vétel után ugyanis egyáltalán nem látszott a felni színe- csak sprézte az előző gazdája a kereket meg baxta takarítani, szóval lehet ám a másik oldalról is példát felhozni. De ha neked nem tetszik a láncolajzó már mondtam hogy szó nélkül használd a sprét senkit sem fog zavarni :)