ez ma reggel történt ismét előttünk, a házgyári vasúti átjárónál Debrecen 33-as úti kivezető szakaszán
az első sorból néztem (megint) az egészet...már nem is olyan megrázó...idővel mindent meg lehet szokni
most szerencsére nem halt meg senki, de a vonat megint kisiklott...épp most állítják talpaira a nagy emelődarut, ami majd visszaemeli a mozdonyt.
Bár rendszeres olvasója vagyok a sportmotor fórumainak, csak csak most regisztráltam magam, hogy megosszam veletek legutóbbi „élményem”.
Múlt vasárnap valamikor kevéssel 6 után indultunk haza a parádsasvári parkolótól, akkor még nem sejtve, hogy a hazaérés mennyire nem lesz sima ügy. A Sástó feletti nagy kanyarig nyugodtan haladtunk (én hátul, haverom+barátnője előttem). A kanyarból kiérve haverom még látott a bicskázó, füstölő gumikkal érkező gsxr-t , én már csak azt ahogy a sávunkban csúszik felém. Egy pillant volt az egész, ami csak arra volt elég, hogy felfogjam magamban: az ütközés minkét motor számára elkerülhetetlen. Egy csattanás, majd a szalagkorlát mellett fekszek és a hátam borzasztóan fáj. A fejemet picit megemelve láttam, hogy a látvány valami leírhatatlanul lehangoló. A Suzuki vezetője (aki állítólag igen nagy sebességről próbált lelassítani a kanyar előtt) ott feküdt nem messzi tőlem és azt láttam, hogy nagyon rossz állapotban van.(Később a kórházban hallottam, hogy sajnos csak rövid ideig tudták életben tartani). A barátaim tőlem jó pár méterre feküdtek a motorjaink mellett….
Azt, hogy itt és most én még fórumozok csak és kizárólag a szerencsémnek és annak köszönhetem, hogy rendesen „beöltöztem” a motorozáshoz. Háttal csapódtam valahogy a szalagkorlátnak. Gerincprotektorom (Dainese Wave) bár tropára ment, de sérüléseim jelentősen tompította és megmentett…..
Azon a délutánon is többeket láttam fent a jól ismert póló+farmer kombinációban. Nekik üzenném, hogy nekem is melegem volt, továbbá én sem „állatkodni” mentem fel és olvashatjátok mi lett a vége.
Mi hárman ma már mind itthon gyógyulgatunk, de ez még egy igen hosszú folyamat lesz, sok kínlódással.
Végezetül szeretném megköszönni a hivatalos szervek és a hatvani kórház dolgozóinak a munkáját és mindazoknak az utósoknak és motorosoknak a segítségét, akik odajöttek és próbáltak valamit tenni azokban percekben, amíg a mentősök megérkeztek.
(Ezt az iromány az általam legtöbbet olvasott topicokba teszem be függetleül a témától, hogy a megfelelő tanulságot lehetőleg minél többen letudjátok vonni. Ha valaki reagálni kíván rá azt tegye a Mátra topicba.)
hát ezaz...próbáltam korábban egy F4 sportot és az F2 után túl pörgősnek éreztem, minden gyorsabban történt körülöttem
kanyarba nem behúzni kellett, hanem beesett magától, a futóműre a kőkemény jelző illet legjobban, a fék brutális volt és mindezt a lábamközé tudtam venni, mint egy bringát...elég vicces volt
a legújabb darabokat el sem tudom képzelni milyen lehet vezetni....majdnem összeér a két térdem
Amikor Tokióban voltam meglátogattam a helyi piroslámpás negyedet asszem ROPONGI-nak hivták na ott az örömlányok járkáltak ide-oda bukó nélkül 600 RR-kel ök is légiesek voltak.
azért remélem nem lesz hasonlítható a VFR egy GSXF-hez
sok fórumon olvastam már a VFR-ről és nagyon nincs is hasonló motor és mindenki ódákat zeng a megbízhatóságáról....és baszottul tetszik, más nem számít
többször is átgondoltam és mindig a VFR bizonyult a legjobb választásnak
gyakorlatilag még sose pályáztam és úgy érzem hogy ha össze is jön a jövőben, nem lesz rá túl sok lehetőségem, viszont túrázni szinte minden hétvégén szoktunk...így nekem nem lenne jó egy RR
...ráadásul a VFR túrasport, tehát mégsem egy Varadero
Megértem az érveidet, 2 személy részére, és turázni tényleg ideális, és legendásan megbizható tipus mint minden motorkerékpár amit a Honda gyárt. Széles utat kolléga!
Szóval CBR-ből F4-est nézegettem 2003-2004-est.
Még a mai napig van fent 2 jó darab kevés Km-rel, de átgondoltam hogy ha a mostani szélesebb F2-esen se fértem el hosszabb távon, akkor a keskenyebb, könnyebb F4-esen még hülyébben érezném magam.
1000-est nem akarok egyáltalán...az már nagyon veszélyes lenne, ráadásul ezek az új sportgépek inkább 1 ember központúak. Nekem meg ott van még a barátnőm is.
És a túrázások is jobban bejönnek, mint az egykerekezés meg a stoppie meg az egyéb állatkodási forma. Jók azok is, de nekem távoli téma.
Ráültem az itteni szalonban egy VFR-re és isten volt, mintha rám tervezték volna.
Egyből belezúgtam, testes, hosszú, van súlya és pakolható...ráadásul nem egyenes-hátas az üléspozíció sem, hanem inkább ez is ráfekvős. De mégis kényelmesebb mint a CBR, mert szélesebb a kormány és a nagyobb tank miatt meszebb is van. A motorja megint csak jobb az én vezetési stílusomhoz, mert V4 nyomaték harcos! A CBR-t 6-7ezernél már mindig elváltottam, nem használtam a magasabb tartományokat csak nagyon ritkán....nem száguldozok
Tehát ez is passzol.
na ha baleset, akkor legyen...
ez ma reggel történt ismét előttünk, a házgyári vasúti átjárónál Debrecen 33-as úti kivezető szakaszán
az első sorból néztem (megint) az egészet...már nem is olyan megrázó...idővel mindent meg lehet szokni
most szerencsére nem halt meg senki, de a vonat megint kisiklott...épp most állítják talpaira a nagy emelődarut, ami majd visszaemeli a mozdonyt.
http://www.haon.hu/hirek/Hajdu...
nekem is van pár képem: