0.
K: Tehát azt mondja hogy a lépcső lefelé vezetett a pincébe?
V: Igen.
K: Lehetséges hogy ugyanez a lépcső felfelé is vezetett?
1.
K: Doktor úr, hány boncolást végzett hullákon?
V: Minden boncolást hullákon végzek.
2.
K: Kérem, hogy minden válasza legyen orális, rendben? Milyen iskolába járt?
V: Orális.
3.
K: Emlékszik hogy mikor vizsgálta meg a holttestet?
V: A boncolás kb. Este 8:30-kor kezdődött.
K: És Kovács úr halott volt ebben az időpontban?
V: Nem, ott ült az asztalon és csodálkozott hogy miért boncolom.
4.
K: Doktor úr, mielőtt elkezdte a boncolást, ellenőrizte az egyén pulzusát?
V: Nem.
K: Ellenőrizte a vérnyomását?
V: Nem.
K: Ellenőrizte a légzését?
V: Nem.
K: Tehát lehetséges hogy az egyén életben volt amikor elkezdte a boncolást?
V: Nem.
K: Miért?
V: Mert AZ egyén agya az asztalomon volt egy üvegtartályban.
K: Mindennek ellenére, mégis lehetséges az, hogy az egyén életben volt?
V: Igen, lehetséges hogy AZ egyén életben volt és ügyvédként praktizált
valahol.
5.
Egy ügyvédnek sosem szabad megkérdeznie a tanút, ha nincs felkészülve a
válaszra. Egy kisvárosban zajló perben az ügyész behívta első
tanúját, egy idős nagymamát. Odalépett a tanúhoz és megkérdezte tőle:
- Takács néni, ismer engem?
Mire a hölgy:
- Persze, hogy ismerlek. Gyerekkorod óta ismerlek, és mondhatom,
kiábrándultam belőled. Hazudsz, csalod a feleségedet, befolyásolod az
embereket, rágalmazod őket a hátuk mögött. Nagy embernek hiszed magad,
miközben annyi eszed sincs, mint egy utcaseprőnek. Igen, persze, hogy ismerlek.
Az ügyésznek tátva maradt a szája, azt sem tudta, köpjön vagy nyeljen. Némi
gondolkodás után a terem másik végébe mutatott és megkérdezte:
- Takács néni, ismeri a védőügyvédet?
- Hát persze. A védőügyvédet is gyerekkora óta ismerem. Gyenge jellem,
italos természetű, senkivel sem tud normális kapcsolatot teremteni és mint ügyvéd, egyike a legrosszabbaknak az országban. Hogy el ne felejtsem, ő is
csalja a feleségét méghozzá három nővel, az egyik a maga felesége, ügyész
úr... Igen, ismerem.
A védőügyvéd sokkot kapott. Erre a bíró magához kérte az ügyészt és az
ügyvédet, és nagyon halkan így szólt hozzájuk:
-- Ha bármelyikük megkérdezi a hölgytől, hogy ismer-e engem, esküszöm, hogybörtönben fog megrohadni.
Honnan veszi Gy.F. a programját?
A Himnuszból: Jókedv el, bőség el.
Egyébként meg a legfrissebb hírek szerint a NASA állítólag már bejelentkezett, hogy megvásárolja Gy.F. arcát borító bőrszerű anyag szabadalmát. Azt mondják, hogy az űrsiklók hővédő kerámiapajzsa ehhez képest nejlonzacskó.
A kilencvenéves Szabó bácsi ellenőrző vizsgálatra megy az orvoshoz.
A doki megvizsgálja, és így szól:
- Szabó bácsi, úgy látom nagyszerű egészségnek örvend. Lelkileg is minden rendben? Jár e még templomba? És milyen a viszonya Istennel?
- Jól vagyok, köszönöm. Istennel pedig nagyszerű kapcsolatom van. Képzelje doktor úr, minden éjjel amikor kimegyek a fürdőszobába, az Úr még fel is kapcsolja nekem a lámpát, és amikor visszamegyek az ágyamba, akkor meg leoltja.
Meghökken ezen az orvos, és délután felkeresi az öreg feleségét:
- Azért jöttem, hogy elmondjam, Szabó bácsi fizikailag teljesen egészséges, de amikor beszélgettünk, valami furcsát mondott Istenről. Igaz az, hogy éjjel amikor kimegy a WC-re, felgyullad a fény, aztán meg elalszik?
A néni felsóhajt:
- Jaj, Istenem? már megint a hűtőszekrénybe pisilt!
0.
K: Tehát azt mondja hogy a lépcső lefelé vezetett a pincébe?
V: Igen.
K: Lehetséges hogy ugyanez a lépcső felfelé is vezetett?
1.
K: Doktor úr, hány boncolást végzett hullákon?
V: Minden boncolást hullákon végzek.
2.
K: Kérem, hogy minden válasza legyen orális, rendben? Milyen iskolába járt?
V: Orális.
3.
K: Emlékszik hogy mikor vizsgálta meg a holttestet?
V: A boncolás kb. Este 8:30-kor kezdődött.
K: És Kovács úr halott volt ebben az időpontban?
V: Nem, ott ült az asztalon és csodálkozott hogy miért boncolom.
4.
K: Doktor úr, mielőtt elkezdte a boncolást, ellenőrizte az egyén pulzusát?
V: Nem.
K: Ellenőrizte a vérnyomását?
V: Nem.
K: Ellenőrizte a légzését?
V: Nem.
K: Tehát lehetséges hogy az egyén életben volt amikor elkezdte a boncolást?
V: Nem.
K: Miért?
V: Mert AZ egyén agya az asztalomon volt egy üvegtartályban.
K: Mindennek ellenére, mégis lehetséges az, hogy az egyén életben volt?
V: Igen, lehetséges hogy AZ egyén életben volt és ügyvédként praktizált
valahol.
5.
Egy ügyvédnek sosem szabad megkérdeznie a tanút, ha nincs felkészülve a
válaszra. Egy kisvárosban zajló perben az ügyész behívta első
tanúját, egy idős nagymamát. Odalépett a tanúhoz és megkérdezte tőle:
- Takács néni, ismer engem?
Mire a hölgy:
- Persze, hogy ismerlek. Gyerekkorod óta ismerlek, és mondhatom,
kiábrándultam belőled. Hazudsz, csalod a feleségedet, befolyásolod az
embereket, rágalmazod őket a hátuk mögött. Nagy embernek hiszed magad,
miközben annyi eszed sincs, mint egy utcaseprőnek. Igen, persze, hogy ismerlek.
Az ügyésznek tátva maradt a szája, azt sem tudta, köpjön vagy nyeljen. Némi
gondolkodás után a terem másik végébe mutatott és megkérdezte:
- Takács néni, ismeri a védőügyvédet?
- Hát persze. A védőügyvédet is gyerekkora óta ismerem. Gyenge jellem,
italos természetű, senkivel sem tud normális kapcsolatot teremteni és mint ügyvéd, egyike a legrosszabbaknak az országban. Hogy el ne felejtsem, ő is
csalja a feleségét méghozzá három nővel, az egyik a maga felesége, ügyész
úr... Igen, ismerem.
A védőügyvéd sokkot kapott. Erre a bíró magához kérte az ügyészt és az
ügyvédet, és nagyon halkan így szólt hozzájuk:
-- Ha bármelyikük megkérdezi a hölgytől, hogy ismer-e engem, esküszöm, hogybörtönben fog megrohadni.