Nem ez de egy hasonló lidlis oszlopos van szerintem tizenéve,működik és fúr,tudja fene az erejét,sima zártszelvényre jó,mostmár idegesít a csúszó szíj amikor megakad,a pontosság passz,gondolom a nasa mikron pontos illesztéseit nem tudja überelni.
Dehogynem. A csimpánz vírus, csak a vektor, ami bejuttatja a sejtbe a módosított RNSt.
De ha szőrösödsz, és kívánod a banánt az nem ettől van, viszont ha a faágak között kezdesz ugrálni, akkor vedd fel a kapcsolatot a helyi állatkerttel
mostanában akarom kidobni a mini gorillám mert a 3.5ös pálcával nem tud sokat hegeszteni
de az nem porbeles, avval drága hegeszteni
mindig meg kell nézni mire akarod használni, ha nagyon keveset használod akkor nincs értelme az egésznek, kb mint nekünk a "nagyflexnek" megvan vagy 30 éve de nem kopott el rajta 3 korong utoljára a betonvasat vágtam vele amikor építkeztünk
senki sem szereti: nagy, nehéz, hangos és 15 méterre elbassza a szikrát mindent szétéget
Estig még gondolkodom rajta. Régóta vágyom egy ilyenre (a másik dolog meg a létező legkisebb méretű, inverteres hegesztőtrafó - lehetőleg töltőhuzalos, nem pálcás).
Ha jól sejtem, akkor 16 mm-es lehet a tokmánya (bár nem írja sehol, de a kicsiknek annyi szokott lenni), nálam meg 12-esnél nagyobb fúró úgysem lesz benne....
Azt se tudod mit kaptál te szerencsétlen szakállas majom !
mRNS típusú vakcinák - A Pfizer/BioNTech és a Moderna által fejlesztett vakcinák egy teljesen új technológia alapján készültek: a vírus tüskefehérjéjének genetikai kódját egy lipidburokban található mRNS molekulával juttatják be a sejtbe, ennek segítségével a sejt elő tudja állítani a tüskefehérjét, amely a sejt falára kerülve immunválaszt vált ki a szervezetből. Tehát maga a vírus semmilyen formában nem kerül szervezetünkbe ezzel az oltóanyaggal.
Vektor alapú vakcinák - A vektor alapú vakcinák közé tartozik az Oxford-AstraZeneca által fejlesztett vakcina (Vaxzevria), az orosz Gamaleja Intézet által készített Szputnyik V, illetve a hazánkban már engedélyezett, de jelenleg nem alkalmazott vakcinák: a Johnson&Johnson vakcinája, a kínai CanSino vállalat által gyártott Convidecia és az indiai gyártású CoviShield.
Ezek fejlesztésénél szintén egy új technológiát alkalmaztak, bár ez a technológia már évek óta ismert és kutatott. Lényege, hogy a tüskefehérje génjét egy olyan DNS-szakasszal juttatják be a szervezetbe, amelyet egy adenovírushoz kapcsolnak. Az alkalmazott adenovírussal az emberi szervezet nagyon ritkán vagy még nem találkozott korábban, így kiváltható az immunválasz (az adenovírusok egyébként megfázásszerű megbetegedést okoznak). Az AstraZeneca és az indiai CoviShield esetében csimpánz adenovírust használnak vektorként a DNS bejuttatásához, míg az orosz vakcina két különböző humán eredetű adenovírust tartalmaz. Ennek oka, hogy mivel az adenovírus humán eredetű, ha a szervezet esetlegesen immunválaszt generálna az egyik ellen, a másik miatt a vakcina hatásossága nem csökken. Az indiai Covishield egyébként gyakorlatilag az AstraZeneca által fejlesztett vakcina indiai változata, így annak adatai az AstraZeneca oltásával megegyeznek.
Elölt vírust tartalmazó vakcina - A kínai Sinopharm vállalat által fejlesztett oltóanyag, egy évtizedek óta létező és számos ma használatos oltásnál is alkalmazott technológiával készült: a vakcina elölt koronavírust tartalmaz, így a szervezetbe jutva megbetegedést nem tud okozni, a fehérjéi azonban immunválaszt váltanak ki.
Teljesen logikus. Van ahol jól működő állami kórházak vannak és nem kell értük külön fizetned, míg máshol ahol csak magán van, ott igen (vagy külön biztosítást kötnöd rá). Vagy az iskola, ahol nem mindegy, hogy kell e fizetned érte vagy sem...vagy pl vasút, ahol az angolok kiprivatizálták, aztán Európa legdrágább ja lett egyből, és mellette lepusztult, mert nem költöttek rá...
ha már lusta vagy új szíjat venni2x 600 forinttért
merrt a bonobo szeret dugni kedvtelésből is
De ha szőrösödsz, és kívánod a banánt az nem ettől van, viszont ha a faágak között kezdesz ugrálni, akkor vedd fel a kapcsolatot a helyi állatkerttel
de az nem porbeles, avval drága hegeszteni
mindig meg kell nézni mire akarod használni, ha nagyon keveset használod akkor nincs értelme az egésznek, kb mint nekünk a "nagyflexnek" megvan vagy 30 éve de nem kopott el rajta 3 korong utoljára a betonvasat vágtam vele amikor építkeztünk
senki sem szereti: nagy, nehéz, hangos és 15 méterre elbassza a szikrát mindent szétéget
akkust kell venni az halkabb
kb ilyen a miénk
https://www.lidl.hu/hu/p/barka...
mRNS típusú vakcinák - A Pfizer/BioNTech és a Moderna által fejlesztett vakcinák egy teljesen új technológia alapján készültek: a vírus tüskefehérjéjének genetikai kódját egy lipidburokban található mRNS molekulával juttatják be a sejtbe, ennek segítségével a sejt elő tudja állítani a tüskefehérjét, amely a sejt falára kerülve immunválaszt vált ki a szervezetből. Tehát maga a vírus semmilyen formában nem kerül szervezetünkbe ezzel az oltóanyaggal.
Vektor alapú vakcinák - A vektor alapú vakcinák közé tartozik az Oxford-AstraZeneca által fejlesztett vakcina (Vaxzevria), az orosz Gamaleja Intézet által készített Szputnyik V, illetve a hazánkban már engedélyezett, de jelenleg nem alkalmazott vakcinák: a Johnson&Johnson vakcinája, a kínai CanSino vállalat által gyártott Convidecia és az indiai gyártású CoviShield.
Ezek fejlesztésénél szintén egy új technológiát alkalmaztak, bár ez a technológia már évek óta ismert és kutatott. Lényege, hogy a tüskefehérje génjét egy olyan DNS-szakasszal juttatják be a szervezetbe, amelyet egy adenovírushoz kapcsolnak. Az alkalmazott adenovírussal az emberi szervezet nagyon ritkán vagy még nem találkozott korábban, így kiváltható az immunválasz (az adenovírusok egyébként megfázásszerű megbetegedést okoznak). Az AstraZeneca és az indiai CoviShield esetében csimpánz adenovírust használnak vektorként a DNS bejuttatásához, míg az orosz vakcina két különböző humán eredetű adenovírust tartalmaz. Ennek oka, hogy mivel az adenovírus humán eredetű, ha a szervezet esetlegesen immunválaszt generálna az egyik ellen, a másik miatt a vakcina hatásossága nem csökken. Az indiai Covishield egyébként gyakorlatilag az AstraZeneca által fejlesztett vakcina indiai változata, így annak adatai az AstraZeneca oltásával megegyeznek.
Elölt vírust tartalmazó vakcina - A kínai Sinopharm vállalat által fejlesztett oltóanyag, egy évtizedek óta létező és számos ma használatos oltásnál is alkalmazott technológiával készült: a vakcina elölt koronavírust tartalmaz, így a szervezetbe jutva megbetegedést nem tud okozni, a fehérjéi azonban immunválaszt váltanak ki.
Anyáddal élsz 50 évesen és egy penészes bútorboltban tologatod a szarokat...
már most szakállas majomszabású vagy.