Én most nem a tanácskérés előzményre reagáltam, csak arra, hogy szted aki nem ért mélyrehatóan a motorokhoz, az ne is motorozzon. Kb ez olyan, mintha egy motorokhoz még jobban értő mondaná neked, hogy ne motorozz, mert nem értesz hozzá annyira, mint ő. Te is így mondod a kevesebb műszaki érzékkel vagy tudással megáldottaknak. Eszembe se jutott ostorozni amiatt amit neki írtál, teljesen rendben volt.
Aki annyit nem képes ránézésre megmondani, hogy melyik irányból kell lefúrni egy popszegecset, arról én nem tudom elképzelni, hogy meg tudná érteni, hogy egy motorkerékpár mitől marad egyensúlyban, egy gumi mitől veszti el a tapadását, vagy egy blokk mitől repül szét. Hogy akarja megérteni az egykerekezési hajlamot, ha nem tudja melyik alkatrész merre forog a blokkban? Ettől még persze körbemotorozhat engem, tudnád hány ilyen van. Én is körbemotorozom saját magam, ha eleget gyakorlok. Ez ilyen.
A tény, hogy valaki segítséget ilyen jellegű tanácsot kér azt mutatja, hogy valamit rosszul pozicionált. Ha mást nem a pénzét. Mert ha nem ért hozzá, nem is akar, ettől még körbemotorozhatja Cápát, akkor hol a gond egy hibakóddal? Sehol. Elviteti sárga angyallal, márkaszervíz majd megcsinálja, ő meg előveszi a tartalékmotort és azzal is lemotorozza Cápát. De ugye nem ez történik. Tehát valamiféle adottságnak híja van. Pl. esetemben nincs ilyen. Addig nyújtózkodom amíg a takaróm ér, de azon belül zéró probléma, mert mindent uralok.
Egyébként azért sem értem ezt az ostorozást, mert nem én voltam aki azt mondta, hogy ne nyúljon hozzá. Én voltam aki segített és megmondta mi lehet vele. És én biztattam, hogy szedje szét, nézze meg. Én feltételeztem, hogy képes erre. Kicsit furcsa, hogy én vagyok azon az állásponton, hogy ott van a készség csak használni kell, a többiek azon, hogy ne nyúlj hozzá elrontod és mégis én vagyok akinek mindenki más szerint sarkos a véleménye és nagyarcú. Tehát ha valakiből eleve csak azt nézzük ki, hogy úgyis elrontja azzal nyilván megdícsértük, növeltük az önbizalmát, és visszavettünk az arcból...
Szerintem cápának van igaza. Jó példa beszámoltam egy cbr-t ami néha leállt. Elég ritkán csinálta nem zavart. Amikor a Mátrában motoroztam vele teljesen megadta magát, se kép se hang. Nem volt nagy baja akku sarut kellett meghúzni. Más már hívta volna a segítséget, én meg motoroztam tovább.
És ez csak rád vonatkozik vagy ha más nem tud kólásdobozból faragott bizgerével pillangószelep motort javítani,fűzfabotokkal váltót reparálni,és két estimese közt blokkot szét-össze nagygenerálozni az hanyatt homlok adja el a motorját?
Én más vagyok. Ha látom, hogy valamit rosszul csinálok (függetlenül attól, hogy munka vagy hobbi) akkor azt nem élvezem. Maximum részegen.
Itt valaki egyszer azt írta elitista vagyok. Na igen, az is vagyok. Büszke is vagyok rá. Bár ez a szakadék motoromon nem látszik. Nekem más a fontos, mint másoknak. Akkor érzem azt, hogy csinálok valamit, ha tudom is hogy mit és miért. Ha valami maszat van ugyan, de fingom nincs arról mi zajlik, az enyhe kifejezés, hogy nem szórakoztat. Tönkretesz inkább.
A horgászás lehetetlen "sport", képtelenség, hogy én egy széken üljek és azt várjam, hogy a nyomorult keszeg mikor kezdi rángatni a zsinórt.
Azért azt ne felejtsük el, hogy a motorozásban a hobbi maga a motorozás, nem a szerelés, a szerelés csak egy mellékes dolog, ami tény, hogy pár (szerencsétlen) esetben több időt vesz el, mint maga a motorozás A zenészes példád meg úgy lenne jó, hogy aki nem tud egy hangszert "megszerelni" az ne is zenéljen. Ha érted mire gondolok. Nehogy már azért vki lemondjon egy általa kedvelt hobbiról, mert épp nem ért a szereléshez. Sztem sok olyan ember van, aki téged is akármikor körbemotorozik, mégse ért annyira a szereléshez, mint te. Akkor ebben az esetben kinek van jobban létjogosultsága (de szörnyen hangzik ez) motorozni? Ez is kb olyan sarkos vélemény a részedről, mint pl aki megáll motorozás közben beszélgetni, vagy épp vmilyen szinten társas életet élni, az minek motorozik.
Hááát, pont hobbynál mi a baj a bénázással? Ha meló a történet épp akkor gond ha béna hozzá valaki az meg, hogy zavar a bénázás egy hobby dolognál ami amúgy nem befolyásolja senki életét az a Te gondod. Pár éven át próbálkoztam a horgászattal, elég szánalmas eredménnyel viszont jóül szórakoztam és a történetek ma is felvidítanak amikor összeszámolom hány kabátot, termoszt és más holnikat dobáltam be a vízbe és milyen módokon. Az bénázás volt a köbön, de jól éreztem magam és ha lenne ma hasonló társaságom megint csinálnám pedgi nyilván idegesítettem a hozzáértőket.
Én is értem a másik tábort, csak nem akarom elfogadni, amit mond. Soha nem is fogom.
Miért? Mert tudom, hogy soha nem rontanád el a popszegecselést, mert ránézel, fél percet gondolkodsz és tudod a megoldást. Tapasztalatok nélkül is tudod, 40 éve is tudtad volna, mert világos, hogy hogy jó és hogy nem. Előveszed a jó pop szegecset és a jó húzót. Vagy veszel klasszikus szegecset és kis kalapáccsal addig cöcögteted, amíg finoman meghúzza. Vagy átfűzöd 4-es csavarral és pontozóval el ütöd a menetet. Vagy megragasztod a menet végét. Nem tudom hogyan csinálnád, de azt igen, hogy nem rontanád el, mert használod a fejed és tudod, hogy hogyan kell.
Nagyon jó ez a példa. A jól oldom meg és az elrontom között egyetlen dolog tesz különbséget. Hogy fel tudom-e mérni, hogy hogyan lesz jó és végig tudom-e gondolni, hogy ahhoz mi kell. És ehhez semmi másra nincs szükség, csak ahhoz, amit leírtam. Figyelemre, türelemre és analitikus gondolkodásra.
Nem. Nem teljesen értek egyet. Tény, hogy én is - mint mindenki más is - fogyasztó vagyok és nem értek mindenhez (noha sokkal jobb kaját csinálok mint amilyenre egy motort megszerel egy szakács - és itt még mondhatnék nagyon sok olyan példát, hogy hány embernek a munkáját tudom vagy tudnám elvégezni, akik az enyémet mind nem tudnák, de ez most nem fontos).
De! Itt egy hobbiról beszélünk, nem pedig egy szükségletről. Óriási különbség!
Állattartáshoz nem értek. Ezért nem is tartok, mert nem is érdekel, nem is élvezném. A boltba a kaját természetesen megveszem. De nem kezdek hozzá nem értően megnyomorítani egy lovat csak azért, mert én szórakoznék. Nem szórakoztat amihez nem értek, ami szórakoztat, ahhoz pedig azonnal érteni akarok a legmélyebb szinten. Különben nem szórakoztat. Nem tudom érted-e? Nem tudok zenélni, nem zenélek, mert nem értek hozzá, így élvezni sem tudom. Csak hallgatom, tehát fogyasztom. Pl. azt, hogy ne nézzen motorversenyt nem mondtam. Lehet pl. hobbi a nézés is. Én is csinálom, VB futamokat csak nézem, mert azon a szinten csak a nézéshez értek. Tériszonyom van, nem mászok sziklára, mert nem élvezem.
Ha a motor szükséglet, mert pl. az a munkája, akkor nem kell hogy értsen hozzá, sőt. Ne szórakozzon bütyköléssel, azonnal vigye szerelőhöz, hogy másnap már guruljon, mert kell. De itt arról van szó, hogy valaki szórakozásul választ olyasmit, amihez nem ért és nincs performanciája a hobbit űzni legfeljebb csak egy részét. Szerintem ez nem jó dolog. A következményeit ismerjük: nyavajgás, bénázás, problémázás. Jaj isetenem drága, jaj isetenem mikor lesz kész, jaj istenem ki tud egy szerelőt, jaj istenem elestem. Normális ember olyan hobbit választ, amiben ki tud teljesedni. Ha nem ért a motorhoz, abban biztosan nem tud kiteljesedni, rossz hobbit választott. Felületes, félsikerrel, félmunkával megelégedő félember.
Ezzel az okfejtéssel azért van egy kis gond. Gondolom Te sem tudsz kenyeret sütni, földet művelni, állatokat tartani, de valószínűleg komplett motort tervezni, építeni vagy szgépet sem..........és mégis használod, fogyasztod a nem általad készített-gyártott holmikat. Egy ügyvédnek a megvédésedhez kell érteni és nem az informatikához, motor gyártáshoz és mégis szeretne motorozni. Ilyen alapon mindenki csak azt csinálja amihez pontosan ért. Ez sem jó okfejtés, de a valósághoz tán közelebb áll. Az ősközösségben ahhoz a kevés dologhoz mindenki értett ami az életben maradáshoz kellett, de ahogy népesedtünk és feltaláltunk eszközöket, módszereket elkerülhetetlen lett szakmásodás és így fejlődtünk oszt jónapot.
Te ilyen vagy mert megvan hozzá a kellő intelligenciád! Tudsz gondolkodni!! És nagyon jó ötletnek tartom, hogy a kis unokám iskolájában mindenkinek sakkozni kell tanulni. Megtanít analizálni , gondolkodni! És ahogy én nem kezdek bele az éneklésbe a fazék hangommal, ugyanúgy vannak akiknek nem kellene hozzányúlni a lapátnál bonyolultabb géphez!
Cápa, értem amit írsz, de a konkrét dolog ennél sokkal összetettebb. Én is rontottam már el ilyen motort, minden szét-össze alkalmával okosodok. Csak egy-két példa: milyen popszegeccsel zárom le a szerelés után a motort, úgy, hogy ne repessze el a házat, vagy milyen helyzetben teszem vissza az egységet a tengelyre. Persze, ha az ember hibázik, akkor értelmezi a tapasztaltakat, de sokan nem akarnak tanulópénzt fizetni.
Az itt néha túlzott buzdító bagatelizálás egyeseket felbátorít, aztán vagy tanul belőle így-vagy úgy, vagy fel sem fogja, milyen kárt okozott.
Ami Neked alap, egyértelmű, az másoknak lehet űrtechnika. Még a suliban is van olyan ember, aki a saját, egy hétre hazavihető dolgozatára is egyest kell hogy adjon saját magának. És úgy adja a kezembe. Nem én értékeltem, hanem ő, a megoldási kulcs alapján.
De a kérdésem az, hogy ezt a Detecto 8077 est is ilyen egyszerűen lezúznák?? Elvileg ez a TOP MODEL!
Hogy szedik le tárcsástól?? Helyben parkolóban? Kiszedik első kereket .... azért az feltűnő.
tegyél fel rendes láncot a tárcsafék zárat leszedik tárcsástól, elég egy 6-os imbuszkulcs hozzá. Riasztót kifújják purhabbal. Nekem abus lánc van vágni biztos nehéz de egy akkus flex mindent leszed.
Tudjátok még cifrázzni?
A tény, hogy valaki segítséget ilyen jellegű tanácsot kér azt mutatja, hogy valamit rosszul pozicionált. Ha mást nem a pénzét. Mert ha nem ért hozzá, nem is akar, ettől még körbemotorozhatja Cápát, akkor hol a gond egy hibakóddal? Sehol. Elviteti sárga angyallal, márkaszervíz majd megcsinálja, ő meg előveszi a tartalékmotort és azzal is lemotorozza Cápát. De ugye nem ez történik. Tehát valamiféle adottságnak híja van. Pl. esetemben nincs ilyen. Addig nyújtózkodom amíg a takaróm ér, de azon belül zéró probléma, mert mindent uralok.
Egyébként azért sem értem ezt az ostorozást, mert nem én voltam aki azt mondta, hogy ne nyúljon hozzá. Én voltam aki segített és megmondta mi lehet vele. És én biztattam, hogy szedje szét, nézze meg. Én feltételeztem, hogy képes erre. Kicsit furcsa, hogy én vagyok azon az állásponton, hogy ott van a készség csak használni kell, a többiek azon, hogy ne nyúlj hozzá elrontod és mégis én vagyok akinek mindenki más szerint sarkos a véleménye és nagyarcú. Tehát ha valakiből eleve csak azt nézzük ki, hogy úgyis elrontja azzal nyilván megdícsértük, növeltük az önbizalmát, és visszavettünk az arcból...
Itt valaki egyszer azt írta elitista vagyok. Na igen, az is vagyok. Büszke is vagyok rá. Bár ez a szakadék motoromon nem látszik.
A horgászás lehetetlen "sport", képtelenség, hogy én egy széken üljek és azt várjam, hogy a nyomorult keszeg mikor kezdi rángatni a zsinórt.
Miért? Mert tudom, hogy soha nem rontanád el a popszegecselést, mert ránézel, fél percet gondolkodsz és tudod a megoldást. Tapasztalatok nélkül is tudod, 40 éve is tudtad volna, mert világos, hogy hogy jó és hogy nem. Előveszed a jó pop szegecset és a jó húzót. Vagy veszel klasszikus szegecset és kis kalapáccsal addig cöcögteted, amíg finoman meghúzza. Vagy átfűzöd 4-es csavarral és pontozóval el ütöd a menetet. Vagy megragasztod a menet végét. Nem tudom hogyan csinálnád, de azt igen, hogy nem rontanád el, mert használod a fejed és tudod, hogy hogyan kell.
Nagyon jó ez a példa. A jól oldom meg és az elrontom között egyetlen dolog tesz különbséget. Hogy fel tudom-e mérni, hogy hogyan lesz jó és végig tudom-e gondolni, hogy ahhoz mi kell. És ehhez semmi másra nincs szükség, csak ahhoz, amit leírtam. Figyelemre, türelemre és analitikus gondolkodásra.
De! Itt egy hobbiról beszélünk, nem pedig egy szükségletről. Óriási különbség!
Állattartáshoz nem értek. Ezért nem is tartok, mert nem is érdekel, nem is élvezném. A boltba a kaját természetesen megveszem. De nem kezdek hozzá nem értően megnyomorítani egy lovat csak azért, mert én szórakoznék. Nem szórakoztat amihez nem értek, ami szórakoztat, ahhoz pedig azonnal érteni akarok a legmélyebb szinten. Különben nem szórakoztat. Nem tudom érted-e? Nem tudok zenélni, nem zenélek, mert nem értek hozzá, így élvezni sem tudom. Csak hallgatom, tehát fogyasztom. Pl. azt, hogy ne nézzen motorversenyt nem mondtam. Lehet pl. hobbi a nézés is. Én is csinálom, VB futamokat csak nézem, mert azon a szinten csak a nézéshez értek. Tériszonyom van, nem mászok sziklára, mert nem élvezem.
Ha a motor szükséglet, mert pl. az a munkája, akkor nem kell hogy értsen hozzá, sőt. Ne szórakozzon bütyköléssel, azonnal vigye szerelőhöz, hogy másnap már guruljon, mert kell. De itt arról van szó, hogy valaki szórakozásul választ olyasmit, amihez nem ért és nincs performanciája a hobbit űzni legfeljebb csak egy részét. Szerintem ez nem jó dolog. A következményeit ismerjük: nyavajgás, bénázás, problémázás. Jaj isetenem drága, jaj isetenem mikor lesz kész, jaj istenem ki tud egy szerelőt, jaj istenem elestem. Normális ember olyan hobbit választ, amiben ki tud teljesedni. Ha nem ért a motorhoz, abban biztosan nem tud kiteljesedni, rossz hobbit választott. Felületes, félsikerrel, félmunkával megelégedő félember.
Az itt néha túlzott buzdító bagatelizálás egyeseket felbátorít, aztán vagy tanul belőle így-vagy úgy, vagy fel sem fogja, milyen kárt okozott.
Ami Neked alap, egyértelmű, az másoknak lehet űrtechnika. Még a suliban is van olyan ember, aki a saját, egy hétre hazavihető dolgozatára is egyest kell hogy adjon saját magának. És úgy adja a kezembe. Nem én értékeltem, hanem ő, a megoldási kulcs alapján.
szinten javítanak erősítőket?Egy páréves yamaháról lenne szó.
Hogy szedik le tárcsástól?? Helyben parkolóban? Kiszedik első kereket .... azért az feltűnő.