Mosás után használj autóbelső-tisztító spray-t, az jó bőrre, műbőrre, műanyagra, műszerfalra egyaránt. Fényes, szép lesz tőle minden, de nem fog ragadni rá a por.Bármely autós boltban, benzinkúton kapni.
(Töltsd ki az adatlapod, légy kedves!)
Ez nagyon jó!
De ez így volt kicsit korábban is...'72 előtt, sőt!
Arra azért kíváncsi leszek, mit mond majd a fiam később minderről...'92 előtt... , tudni illik, elolvasta ő is.
Akik 1982 előtt születtek, azok
valódi hősök! De tényleg!
Gondolj csak bele, 1982 előtt születettek, azaz MI, kész csoda, hogy
életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban,
sőt még biztonsági öv se nagyon, viszont bizton tudhattuk, hogy a
gyerekágyak festékében akadt bőven ólom. A gyógyszeres és
vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi
furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak
felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk, nemhogy
könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem .
Azért az nem volt semmi.
Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az
ásványvíz. Én speciel sokáig kevertem a szódavízzel. Azt hittem az
ugyanaz. Szúr-szúr. Semmi különbség a kettő között, miért pazaroljak
hát rá külön szót.
Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Igen, ki.
egész nap kint voltunk, a szüleink, pedig csak sejtették, hogy élünk és
megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne
nekünk! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem
lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás
roham. Nem tudtuk mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy a
sárkányfű egyenes ági rokona. Ha elestünk, megsérültünk, eltört
valamelyik végtagunk, vagy csak szimplán betört a fejünk, senkit nem
pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak.
Sőt! Ha az erősebb elgyepálta unalmában a kisebbet és gyengébbet,
az is rendben volt. Ez így működött, és a szüleink nem nagyon szóltak
bele ebbe sem.
(- Kisfiam, bemegyek az iskolába, az nem lehet, hogy téged mindenki
Rambónak csúfol / - Hagyd csak anya, ez az én háborúm!)
Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap, mint nap
tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy McDonalds-on
edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy
hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk a
zsíros kenyérre, a kolbászra, a disznósajtra (ki tudja mit tettek bele),
az iskolai menzára (ki tudja mit NEM tettek bele) és mégis itt vagyunk.
A kakaóban nem volt A, B, C, D és E vitamin, viszont "bedeko"-nak
hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk,
ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból
készült. A limonádét még magunknak kevertük és mosatlanul ettük a
fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt, a WC pereme alatt, pedig a baktériumok
ezreinek a kolóniái telepedtek meg a még háborítatlan
nyugalomban, a pre Domestos korban.
Volt néhány barát, aki már ismert olyat, akinek videója volt, vagy
esetleg spektruma (az egyfajta számítógép volt), de szó sem volt
Playstationról, Nintendóról, X-Boxról, Videojátékról, 64 tévécsatornáról,
műholdról és kábeltévéről, filmekről, DVD-ről, Surround Soundról,
Internetről, Fitness-Club kártyáról vagy mobiltelefonról.
Viszont voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a
focipályán vagy a ping-pong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor
egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek. Nem kellet
megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és
nem hoztak a szülök autóval. Mégis itt vagyunk.
Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán
fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, még is
itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult.
Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt
egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld,
amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta
rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette a
játékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más
játszótársakat kereshetett magának.
A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen
megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy,
mintha már sohasem akarnánk megállni.
Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel és nem pereltük be,
és nem sírtunk otthon a szülőknek.
Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt, és ha vétkeztünk,
szüleink nem álltak mellénk.
Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a kötelesség, a
bűntudat, a jóérzés, a felelősség.
Ismertük ezeknek a szavaknak a mélységét.
Ezek voltunk mi. Hősei egy letűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok
értetlenül mosolyognak. "
Sziasztok! No, hallgattam egy darabig újfent. A plexi lassan elkezdte tenni, ami a dóga lenne, de még nem az igazi. Rácsot a dobozra a törökbálinti RMC-ben kaptam 10 pénzé. Ha valaki vesz ilyet, nézze meg, hogy megvan-e minden csavar hozzá! Természetesen nem metrikus. (Erre találtam egy jó helyet a XIII.-ker.-ben. Fabory kft: Frangepán u. Váci sarok nagyjából. Minden féle-fajta csavarjuk van.) A rögzítést bár két rétegű a dobozom nem előírás szerűen végeztem el és így erős mint állat. (Mosóban teszteltem. Nem ázik be. ) Minnyá nézek képet róla.
Az erdélyi túrázóknak jó mulatást-szép időt és mihamarabbi kuplunggyógyulást!
Tibkin!
ha nem mondtam volna még, akkor most: nagyon örülök, hogy gondolhatunk Rátok!
És viszonzázásképp nyálnélküli csókozön !
a további híreket izgatottan lessük!
Újra itt, túl a Transzfograson, ez tényleg egy csoda! Az idő is remek volt, de a csúcstól a Vidraru-gátig nagyon sz*r az út. De jót kanyarogtunk.
Gabi motorját szerelik, a kuplunglamellákat kell cserélni. Ma utasok voltak, Incit én vittem. Na most lépek, mert indul lent a party! ;-)
Üdv mindenkinek, Nyuszi nak és Erának pedig puszihegyek! :-)
ja, a beköszönésed rögtön átdobta a láncot az agyamban!
már nem dolgozom ott.
szeptembertől egy másik éttermet vezetek majd, most arra "készülök" fel. szóval most: nyár, nyár, nyár = motorozás! utána úgysem lesz időm, még halódni sem.
amúgy meg, 3X találkoztunk!
Hali! a bandának kívántam, hogy legyen minden rendben. Áhh,. velem sem találkoztál sokkal többet, mint a szeretembandával ( ), de persze jó lett volna összefutni. A pirongást felejtsd el, nagyon talpraesett vagy, vágj vissza.
Mi lesz augusztusban? (voltam nálatok 2x is vacsizni, de egyszer sem találkoztam veled. mindenesetre nagyon szuper kiszolgálást kaptunk a csajoktól! grat )
Hello Nyuszmusz!
azon vagyunk, hogy rendben legyenek! mit több! jók is legyenek a történések. sajnálom, hogy nem voltál ott hétvégén.
jó lett volna egy ismerős arc is. a BANDA fantasztikus, bááár, pirultam eleget. sejtheted, ki volt az, aki zavarba tudott hozni.
ez is a transzfogaras
Oké kitöltöm az adatlapom mert nem tudtam, hogy ilyen is van.
Amúgy most vettem a motort. Akkor már töltök fel róla egy képet. :)
(Töltsd ki az adatlapod, légy kedves!)
Az ülés takarítására mit ajánlotok?
Vizes mosás után parafinolaj vagy valami( hogy szép legyen a fénye:)
Köszi!
De ez így volt kicsit korábban is...'72 előtt, sőt!
Arra azért kíváncsi leszek, mit mond majd a fiam később minderről...'92 előtt...
valódi hősök! De tényleg!
Gondolj csak bele, 1982 előtt születettek, azaz MI, kész csoda, hogy
életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban,
sőt még biztonsági öv se nagyon, viszont bizton tudhattuk, hogy a
gyerekágyak festékében akadt bőven ólom. A gyógyszeres és
vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi
furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak
felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk, nemhogy
könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem .
Azért az nem volt semmi.
Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az
ásványvíz. Én speciel sokáig kevertem a szódavízzel. Azt hittem az
ugyanaz. Szúr-szúr. Semmi különbség a kettő között, miért pazaroljak
hát rá külön szót.
Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Igen, ki.
egész nap kint voltunk, a szüleink, pedig csak sejtették, hogy élünk és
megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne
nekünk! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem
lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás
roham. Nem tudtuk mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy a
sárkányfű egyenes ági rokona. Ha elestünk, megsérültünk, eltört
valamelyik végtagunk, vagy csak szimplán betört a fejünk, senkit nem
pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak.
Sőt! Ha az erősebb elgyepálta unalmában a kisebbet és gyengébbet,
az is rendben volt. Ez így működött, és a szüleink nem nagyon szóltak
bele ebbe sem.
(- Kisfiam, bemegyek az iskolába, az nem lehet, hogy téged mindenki
Rambónak csúfol / - Hagyd csak anya, ez az én háborúm!)
Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap, mint nap
tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy McDonalds-on
edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy
hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk a
zsíros kenyérre, a kolbászra, a disznósajtra (ki tudja mit tettek bele),
az iskolai menzára (ki tudja mit NEM tettek bele) és mégis itt vagyunk.
A kakaóban nem volt A, B, C, D és E vitamin, viszont "bedeko"-nak
hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk,
ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból
készült. A limonádét még magunknak kevertük és mosatlanul ettük a
fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt, a WC pereme alatt, pedig a baktériumok
ezreinek a kolóniái telepedtek meg a még háborítatlan
nyugalomban, a pre Domestos korban.
Volt néhány barát, aki már ismert olyat, akinek videója volt, vagy
esetleg spektruma (az egyfajta számítógép volt), de szó sem volt
Playstationról, Nintendóról, X-Boxról, Videojátékról, 64 tévécsatornáról,
műholdról és kábeltévéről, filmekről, DVD-ről, Surround Soundról,
Internetről, Fitness-Club kártyáról vagy mobiltelefonról.
Viszont voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a
focipályán vagy a ping-pong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor
egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek. Nem kellet
megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és
nem hoztak a szülök autóval. Mégis itt vagyunk.
Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán
fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, még is
itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult.
Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt
egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld,
amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta
rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette a
játékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más
játszótársakat kereshetett magának.
A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen
megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy,
mintha már sohasem akarnánk megállni.
Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel és nem pereltük be,
és nem sírtunk otthon a szülőknek.
Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt, és ha vétkeztünk,
szüleink nem álltak mellénk.
Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a kötelesség, a
bűntudat, a jóérzés, a felelősség.
Ismertük ezeknek a szavaknak a mélységét.
Ezek voltunk mi. Hősei egy letűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok
értetlenül mosolyognak. "
És még élünk!
ejha! milyen kicsi a világ!
üdvözlő szavaid csak hasonlókkal tudom viszonozni!
Az erdélyi túrázóknak jó mulatást-szép időt és mihamarabbi kuplunggyógyulást!
Űdv itt kedves Atmenet!
ha nem mondtam volna még, akkor most: nagyon örülök, hogy gondolhatunk Rátok!
És viszonzázásképp nyálnélküli csókozön !
a további híreket izgatottan lessük!
Nagyon ott lennék! ! ! ! !
Újra itt, túl a Transzfograson, ez tényleg egy csoda! Az idő is remek volt, de a csúcstól a Vidraru-gátig nagyon sz*r az út. De jót kanyarogtunk.
Gabi motorját szerelik, a kuplunglamellákat kell cserélni. Ma utasok voltak, Incit én vittem. Na most lépek, mert indul lent a party! ;-)
Üdv mindenkinek, Nyuszi nak és Erának pedig puszihegyek! :-)
10 percen belül megitták ezek a piások! ( én meg sem kostoltam, mert utálom!
már nem dolgozom ott.
szeptembertől egy másik éttermet vezetek majd, most arra "készülök" fel. szóval most: nyár, nyár, nyár = motorozás! utána úgysem lesz időm, még halódni sem.
amúgy meg, 3X találkoztunk!
augusztus elején lesz az EWR2. AKMT-en bővebben.
Mi lesz augusztusban? (voltam nálatok 2x is vacsizni, de egyszer sem találkoztam veled. mindenesetre nagyon szuper kiszolgálást kaptunk a csajoktól! grat
azon vagyunk, hogy rendben legyenek! mit több! jók is legyenek a történések. sajnálom, hogy nem voltál ott hétvégén.
jó lett volna egy ismerős arc is. a BANDA fantasztikus, bááár, pirultam eleget. sejtheted, ki volt az, aki zavarba tudott hozni.
augusztusban látunk majd?