Neki álltam ma rendet rakni a pecás polcomon és környékén. 2 óra múlva nagyobb kupi volt mint mielőtt neki álltam volna. Gondoltam itt van az ideje egy kis feltolós úszózni a stégről. Fél óra alatt fogtam két karikát megy egy egész szép sügeret.
Aztán be is fejeztem és csináltam tovább a rendrakást. Asszem látom a végét. Jövőre készen leszek vele.
Lákikám igazán örülök, hogy végre elhagytad a kispályát azokkal a féderes pár dekás bohóc halaiddal.
Azt a mókát hagyd meg a gyerekeknek
a horgászat férfi sport
Na ez jobb volt mint a Tüskevárban a harcsakaland! Tényleg érződik a mondatokon,hogy szívből írtad!Az ilyen ember meg is érdemli a szép élményeket! További hasonlókat!
Pipikém!!! Lekötelezel.
Sajnos nem volt nálunk a haltartó és így nem tudtuk megmérni.
Így a pontos súlyát sajnos nem tudom megmondani, de nagyjából 25-30 kg közé saccolnám. De nem lennék meglepve ha a mérleg 31,5 kg-t mutatott volna.
Na akkor jöjjön egy kis élménybeszámoló a tegnapi kora esti haresz megfogásáról.
EZ a 3. nap volt amit a vízen töltöttem azzal a céllal, hogy egy hasonló példányt ideglenesen elkapjak egy pikcsör erejéig.
Egészen tegnap estig azt hittem, hogy kelleni fog még egy 4. nap is, hogy a vágyam beteljesedjen.
A tegnapi nap szokásosan kezdődött mint a másik kettő. Találkozás a vízparton, majd bepakolás a csónakba. Motor, aksi és a radar összeállítása után indulás a vízre. Botok összerakása, csalik előkészítése, stb.
A szerelékről pár szó:
bot: Gamakatsu Akilas 2,40cm, 15-60 gramm dobósúly (szerintem gerinces fasza kis bot).
orsó: Shimano rarenium CI4 4000
damil: Daiwa tournament 0.16 fonott (zöld)
csali: rapala jointed 13. (zöld-sárga)
Na szóval ezzel a cuccal dobáltam vallattam a vizet és vártam a csodát.
Szorgalmasan cserélgettem a csalikat. Hol kissebbet, hol nagyobbat raktam fel.
Volt fent gumi, vertikális és minden féle szír-szar! Aztán felraktam a jointedet ami a felszíntől kb. 1,5 méterre vezethető(gyengébbek kedvéért a víz alatt) .
A part felé dobtam és onnan vezettem a csónak felé. A csónaktól kb. 7-8 méterre kapta el egy határozott ránehezedéssel.
Na innen indult a rákendróóól. Fárasztottam már pár nagy pontyot, de a harcsa fárasztása semmihez sem hasonlítható. A potykát fárasztani kell a harcsa meg egy küzdelem. Elsőre azt hittem, hogy nem lesz túl nagy. De aztán megindult, határozottan adta tudtomra, hogy nem tetszik neki ami vele történik. Megindult a csónak alá. Győztem utána dugni a vízbe a bot végét. Sivított a fék, amit Krisztián tanácsára még jobban bekeményítettem. Bár féltem egy kicsit a szakadástól. A szerelék beváltotta a hozzá fűzött reményeimet. A bot karikában, az orsó lassan adagolta a pattanásig feszült daiwa zsinórt, a rapala horgai stabilan tartották a halat. Párszor azt hittem, hogy elment, mikor a farkával jókora csapásokkal büntette a zsinórt. Lassan kezdtem elhinni, hogy egy szebb példányba akadtam. Hiába erőltettem nem akarta megmutatni magát. De a jól összeválogatott cucc lassan felőrölte az erejét. Elsőre csak a farkát mutatta meg, majd pár perc múlva láttuk a halat teljes valójában. Mondhatom, hogy gyönyörű látvány volt. Pár próbálkozás után sikerült a csónakba emelni. Rendesen viselkedett és probléma nélkül hagyta magát fotózni. Sajnos a gép nem volt jól beállítva és elég szar minőségű pikcsörök lettek.
De az élvezeti értékéből az élménynek ez mit sem von le. Visszagondolva azt kell mondjam, hogy egy kemény határozott fárasztásban volt részem egy szép jószággal. Abban biztos vagyok, hogy szeretnék átélni még hasonló élményt.
Meg is fogok mindent tenni ennek érdekében.
Kívánom itt mindenkinek, hogy egyszer akadjon össze egy ilyen hallal, és lelje benne legalább annyi örömét mint amennyit én is kaptam ettől az élménytől.
A fogás helyszíne még kb. két hétig titok. Akkor lesz kihirdetve ott egy harcsa fogó verseny. Oda készül egy kisfilm amit Krisztián forgat. Ennek megjelenésével egy időben meg fogom mondani melyik tavon volt.
Köszönöm a gratulációkat.
Bazmeg láki
aztaqrva
Hol fogtad, hány kiló és a többi mér csigázol itten bennünket
hú ilyenre gyúrok még nem fogtam harit geczi irígy vagyok
Nem szívesen mondom ki: Gratula
Kiérdemelted: Mától tegezhecc
Aztán be is fejeztem és csináltam tovább a rendrakást. Asszem látom a végét. Jövőre készen leszek vele.
A csalihal erejéig
ez nem a hátán feküdt a szerencsétlen
Azt a mókát hagyd meg a gyerekeknek
a horgászat férfi sport
Jövő héten ilyet fogok.
Sajnos nem volt nálunk a haltartó és így nem tudtuk megmérni.
Így a pontos súlyát sajnos nem tudom megmondani, de nagyjából 25-30 kg közé saccolnám. De nem lennék meglepve ha a mérleg 31,5 kg-t mutatott volna.
EZ a 3. nap volt amit a vízen töltöttem azzal a céllal, hogy egy hasonló példányt ideglenesen elkapjak egy pikcsör erejéig.
Egészen tegnap estig azt hittem, hogy kelleni fog még egy 4. nap is, hogy a vágyam beteljesedjen.
A tegnapi nap szokásosan kezdődött mint a másik kettő. Találkozás a vízparton, majd bepakolás a csónakba. Motor, aksi és a radar összeállítása után indulás a vízre. Botok összerakása, csalik előkészítése, stb.
A szerelékről pár szó:
bot: Gamakatsu Akilas 2,40cm, 15-60 gramm dobósúly (szerintem gerinces fasza kis bot).
orsó: Shimano rarenium CI4 4000
damil: Daiwa tournament 0.16 fonott (zöld)
csali: rapala jointed 13. (zöld-sárga)
Na szóval ezzel a cuccal dobáltam vallattam a vizet és vártam a csodát.
Szorgalmasan cserélgettem a csalikat. Hol kissebbet, hol nagyobbat raktam fel.
Volt fent gumi, vertikális és minden féle szír-szar! Aztán felraktam a jointedet ami a felszíntől kb. 1,5 méterre vezethető(gyengébbek kedvéért a víz alatt)
A part felé dobtam és onnan vezettem a csónak felé. A csónaktól kb. 7-8 méterre kapta el egy határozott ránehezedéssel.
Na innen indult a rákendróóól. Fárasztottam már pár nagy pontyot, de a harcsa fárasztása semmihez sem hasonlítható. A potykát fárasztani kell a harcsa meg egy küzdelem. Elsőre azt hittem, hogy nem lesz túl nagy. De aztán megindult, határozottan adta tudtomra, hogy nem tetszik neki ami vele történik. Megindult a csónak alá. Győztem utána dugni a vízbe a bot végét. Sivított a fék, amit Krisztián tanácsára még jobban bekeményítettem. Bár féltem egy kicsit a szakadástól. A szerelék beváltotta a hozzá fűzött reményeimet. A bot karikában, az orsó lassan adagolta a pattanásig feszült daiwa zsinórt, a rapala horgai stabilan tartották a halat. Párszor azt hittem, hogy elment, mikor a farkával jókora csapásokkal büntette a zsinórt. Lassan kezdtem elhinni, hogy egy szebb példányba akadtam. Hiába erőltettem nem akarta megmutatni magát. De a jól összeválogatott cucc lassan felőrölte az erejét. Elsőre csak a farkát mutatta meg, majd pár perc múlva láttuk a halat teljes valójában. Mondhatom, hogy gyönyörű látvány volt. Pár próbálkozás után sikerült a csónakba emelni. Rendesen viselkedett és probléma nélkül hagyta magát fotózni. Sajnos a gép nem volt jól beállítva és elég szar minőségű pikcsörök lettek.
De az élvezeti értékéből az élménynek ez mit sem von le. Visszagondolva azt kell mondjam, hogy egy kemény határozott fárasztásban volt részem egy szép jószággal. Abban biztos vagyok, hogy szeretnék átélni még hasonló élményt.
Meg is fogok mindent tenni ennek érdekében.
Kívánom itt mindenkinek, hogy egyszer akadjon össze egy ilyen hallal, és lelje benne legalább annyi örömét mint amennyit én is kaptam ettől az élménytől.
A fogás helyszíne még kb. két hétig titok. Akkor lesz kihirdetve ott egy harcsa fogó verseny. Oda készül egy kisfilm amit Krisztián forgat. Ennek megjelenésével egy időben meg fogom mondani melyik tavon volt.
Köszönöm a gratulációkat.
csak az eredmény számít
aztaqrva
Hol fogtad, hány kiló és a többi
hú ilyenre gyúrok még nem fogtam harit
Nem szívesen mondom ki:
Kiérdemelted: Mától