„Van egy érzés, ’mi semmihez nem fogható:
Sebesség mámor,
Vad szenvedély,
Forrongó vér…
Gép és ember együtt táncol,
ami egymáshoz láncol.
Az éterben üvöltő hangja hallatán hevesebben lüktet a szív,
vajon melyik a helyes ív, ’mi a hegyekbe hív?!
Lankái és bércei vének ugyan, de szeretjük úgy
ahogy van.
2 kerekűinkkel rójuk magaslatait ,
s közben csodáljuk erdeit, csicsergő madarait.
Bár az aszfalt már kopottas, hepe-hupás…
…így vívunk mi tusát.
Az állandóan lélegző „lény” , egyre mélyebben
magába fogadott minket.
Sűrű fenyves rejtekén szerpentinek, visszafordítók,
ezek a Hódítók.
Motorosok érkeznek egymás mögött, jó barátok között,
1014 körött.
Kanyarjai kiáltó szavára É-in és D-in suhansz föl-le,
az adrenalin hevében.
Lapon fordulva járhatsz a kedvében.
A szelíden hömpölygő falevelekkel tarkított szín kavalkád
a szezon zártát jelzi, de jön majd újra kikelet, s ismét
csapatni lehet.
Nem más ez, mint az „Öreg Hölgy”, a Mátra, mit nem szívesen
hagysz hátra.
Fújhat a szél, hullhat a hó, zúdulhat az égi áldás, süthet a Nap…
… a rajongást mindig újra várja, ajtaját kitárva…
Na Elli van ennél szebb?Megvoltam fázva és köhögök is,azért van a nyakmelegitő.Nem megy a ruhához de hát ellehet nézni ezt egy beteg emberrel.Kár hogy nem jöttél fel,lett volna csajos is a pályán.Mindenki rád pályázott volna
„Van egy érzés, ’mi semmihez nem fogható:
Sebesség mámor,
Vad szenvedély,
Forrongó vér…
Gép és ember együtt táncol,
ami egymáshoz láncol.
Az éterben üvöltő hangja hallatán hevesebben lüktet a szív,
vajon melyik a helyes ív, ’mi a hegyekbe hív?!
Lankái és bércei vének ugyan, de szeretjük úgy
ahogy van.
2 kerekűinkkel rójuk magaslatait ,
s közben csodáljuk erdeit, csicsergő madarait.
Bár az aszfalt már kopottas, hepe-hupás…
…így vívunk mi tusát.
Az állandóan lélegző „lény” , egyre mélyebben
magába fogadott minket.
Sűrű fenyves rejtekén szerpentinek, visszafordítók,
ezek a Hódítók.
Motorosok érkeznek egymás mögött, jó barátok között,
1014 körött.
Kanyarjai kiáltó szavára É-in és D-in suhansz föl-le,
az adrenalin hevében.
Lapon fordulva járhatsz a kedvében.
A szelíden hömpölygő falevelekkel tarkított szín kavalkád
a szezon zártát jelzi, de jön majd újra kikelet, s ismét
csapatni lehet.
Nem más ez, mint az „Öreg Hölgy”, a Mátra, mit nem szívesen
hagysz hátra.
Fújhat a szél, hullhat a hó, zúdulhat az égi áldás, süthet a Nap…
… a rajongást mindig újra várja, ajtaját kitárva…
Én így szeretlek Mátra! „
Aztán nem elfelejteni
Nézd
csak Linda mit találtam az este:)
odabasz
Ákos a pályán