Halihó! Pàr szó ,az első 2 napos ,,,,,szalagkeresős versenyemről. Prológ épített akadàlya sima ügy volt, az erdei részen meggyült a bajom a szalagokkal ,később kiderült ,hogy màsoknak is.Majd mire visszatalàltam 3 an akartunk felmenni egy olyan feljàrón ahol csak egy motor fér el.....egymàsba estünk el.Még a motort is alig tudtam kiszabadítani....Talàn a 22. Lehettem. Fiam hasonlóan teljesített,,,,,szépen teljesítette a fa akadàlyokat,szépen a làbtartón àllva,ahogy kell,majd kint lecsúszott egy oldalazóba,ahol sok időt eltöltött. A verseny eleje izgalmas volt,egy trükkös patak,majd egy jó hosszú zorrós rész vàrt minket....,.Semmi hàtràny nem éreztem a sokadik rajthelyem miatt,mert itt legalàbb 15 ember kapartatott felfelé....Nagyon jól tolt az ef07 így nagyon hamar fenn voltam. Na ebből a feladatból kellett volna még egy pàr,és senki nem panaszkodott volna,hogy ..........A szallagozàs 80 szàzaléka teljesen korrekt volt,lassan haladtam,de legalàbb nem tévedtem el.Csak akkor vetettmikor több szalagok làttam
Apuseni Enduró! –ahogyan én láttam.
Öt A osztályos, és 4 B osztályos versenyzővel vágtunk neki az Apuseni endurónak. A B osztályból, hármunknak semmilyen versenytapasztalata nem volt, ebből két társunknak kevés endúrós üzemórája is volt. Ennek ellenére mondhatom, hogy mindenki helytállt, teljesítette a tőle elvárható feladatokat.
Magam a B osztályban neveztem. Mivel versenyen még nem is jártam, így összehasonlító tapasztalatom nincs, csupán szubjektív meglátásaimat tudom elmondani. A túlzó versenyrendezési kritikától azért tartózkodom, mert én se rendezek jobb versenyeket.
A prológ mindkét osztálynak ugyanazon pályán került megrendezésre. Egy szokásos mesterséges akadályokból álló épített pályával kezdődött, kint folytatódott a patak, erdő, mező többszöri kombinációjával, majd visszatért az épített pályára.
Épített pályát soha nem gyakoroltam, bevallom tartottam is tőle, több okból nem szimpatikus. Ennek megfelelően elakadtam, bukdácsoltam rajta. Viszonylag sok időt elveszítve.
A kinti terepen igyekeztem nem hibázni, és a magam tempójában végigmenni rajta. Két kisebb hibám volt. Egyszer nem találtam a szalagozást, keresgélni kellett, forgolódtam. A másik, egy oldalazóban úgy döntöttem, hogy az a jobb, ha minél fentebb vagyok-mert lefelé bármikor lehet jönni, és lent „tele volt”, így ahogy csak lehet, felfelé tartottam, fent beszorultam egy fa és egy drótkerítés közé. Elől a gumi bütykei be is akadtak, a tyúkketreces drótba. Hátrafelé óvatosan kellet rángatni, mert tartottam attól, hogy visszacsúszok. Itt is elment egy kis idő.
A prológ időm a 27-ik helyre volt elég, amivel elégedett voltam.
A szállásunk a Viktória panzió volt, ár-érték arányban kitűnőnek értékeltem, a gulyáslevesüket pl sok hazai étterem megirigyelhetné. A szállás tiszta, a szobák nagyok, az étterem- kiszolgálás kifogástalan, az udvari parkolója zárt, -ami a motorok és felszerelés tekintetében, nagy nyugalmat adott.
Az alvást egyedül sporttársam horkolása korlátozta, 22h-től 4h15-ig
A verseny napján, így kávés teás kombinációval próbáltam fenti-nyitott helyzetben tartani a szemhéjamat.
A verseny nyomvonala a B osztály nyomvonalára épült, ahonnan időnként kivezették az A osztályt, egy-egy plusz feladatra. Amit a KTM-es szalag jelzett-igaz nem ezzel voltam elfoglalva, én egyet sem vettem észre.
A nyomvonal többszöri patakátkelésekkel, sziklás feljárókkal-és lejárókkal, hosszú köves-sziklás-hordalékos-faágas-farönkös vízmosásokkal volt tarkítva, illetve erdős és erdőgazdasági utas átkötőkkel
A versenyen beálltam a saját tempómra, igyekeztem beosztani az erőmet, hogy jusson a végére is.
A prológ ebből a szempontból kb jól arányosította a versenyzőket, tudtam tartani a lépést a körülöttem lévő sporttársakkal. Amikor nem hibáztam, akkor is csak pár ember előzött meg. Hiba esetén kerültek elém mások. –igyekeztem elengedni mindenkit, aki gyorsabb volt.
A téves útirányok az idő elvesztését eredményezték, ilyenkor 4-5 fő is elém került.-ebből az 5-ik csp-ig elviselhető mennyiség volt.
Próbáltam nagyobb tempóra váltani, például a sziklás hordalékos vízmosásokban, de előbb utóbb mindig megbosszúlta magát, mert ezen a terepen, annál a sebességnél, már nem tudtam biztonságosan tartósan uralni a motort, és mindig kiverte a kormányt a kezemből valami, amiből elég volt felállni, és összeszedni magam. –három ilyen próbálkozás után nem kockáztattam tovább. –egyébként ugyanezt figyeltem meg a velem haladó versenytársaimnál is, ha megpróbáltak magasabb sebességre kapcsolni, előbb utóbb bukta lett a vége.
A nyílt mezők, legelők, átkötők nagyon csábítottak a nagy sebességre, de hála istennek az elején, belefutottam egy viszonylag kisebb vízmosásba – bukást éppen, hogy ki tudtam menteni.
Később találkoztam, még inkább csábító helyzetben, olyan mezőn-legelőn keresztbe futó vízmosással, amibe a motor elveszett volna, 1,5 méter mély, 3 méter széles-na ezt nagy sebességnél-én nem tudtam volna megoldani. Persze ez is csak akkor látszott, amikor már közel értem.
A verseny szerintem az 5-ik csp után káoszba fulladt. Az addig is csak éppen elégséges szalagozás elégtelené hiányossá vált-felmerült pár szalag leszakításának a ténye is-az addigi menetteljesítmények gyakorlatilag elvesztek. 4-5 fős csoportokba verődve kísérleteztek a versenyzők a helyes irány megtalálásával. Innentől kezdve szerintem szerencse kérdése volt, hogy ki mikor ér célba.
Rengeteg idő után sikerült ráállni a szalagozásra, -ami utána már megfelelően mutatta a célhoz vezető nyomvonalat. A cél előtt még volt egy –számomra- jóféle bővizű patak.
Jólesett megérkezni a depóba, az első versenyemen. Szép, életre szóló élményt és tapasztalatot adott. –minden hiányossága ellenére. Társaim is mind helytálltak, következő versenyünk a nagybányai.
Részleteket illetően, -mi lett volna……… és társai- nyílván mindenkinek vannak teóriái, mind a prológot, mind a versenyt illetően, de ezeket hiába részletezném, mindenkinek ugyanúgy fáj a foga, ugyanúgy csúszik, ugyanúgy vannak előtte, ugyanúgy nem látta, nem hallotta, ugyanúgy szerencsétlen esemény jött közbe az előtte héten, a prológon, a versenyen…stb.
Évek óta arra motorozunk soha semmi gondunk nem volt. Annyira nem hogy volt olyan eset is a helyiekkel hogy pálinkával kínálgattak meg almával stb. Hatóság vadászat fakitermelés pásztorok stb gond nélkül elvoltunk eddig
A múlt évi verseny után már jöttek a gondok, még mindig nem konkrétan velünk. De az ismerősöktők hallottuk hogy voltak problémák, megkülönböztetés (mert te motorosoknak adsz szállást)
Plusz egy csomó helyen látni szét túrt feljárókat vagy akár szérvágott réteket
Ezt hozta a verseny és az ilyen zsírferi féle emberek túlzott dokumentálása
nekem ez volt az első versenyen becsülettel végig csináltam kb 1 órát bolyongtunk kb nyolcan de nagy nehezen visszatalatunk és nem vagyok rajta az eredmény listán
En nem.beszeltem.semmifele faxa lefelekrol.....volt ugyan egy lefele a bozotba csortettunk fatorzsek kozt ertelmetlen faszsag volt. Gyalog jelolt nyom. Az utolso cp sem volt semmi kulonleges. inkabb lett volna olyanbol vagy meg 3 . akkor lett volna ertelme beinditani a motort. Igaz ott megszomjaztam es megis ittam.a vizem.nagy reszet. Allitolag ott tobben elkerulték azt valahogy.meg egymast cibaltak fol. Amiben szinten nincs semmi rendkivuli. Errol szolna ez a sport. Nem arrol amit addig csinaltunk. Hasitottunk az erdei utakon....... De a lenyegen nem valtoztat. amator szervezes volt. Szerintem.jobb ha ezek nem eroltetik a verseny szervezest. Az epitett akadalyos dolog amugy biztos sok embernek bejon. En a magam reszerol nem szeretem es mesze elkerulom.ha lehet. Orulok ha ep borrel vegigbukdacsolom ha megis muszaj rajta menni. Amugy szerintem a prolog nem.volt annyira szar. Inkabb rovidkere sikerult. Lehetett volna menni rajta tobb kort. Hogy mindenki bent legyen egyszerre a palyan hogy izgalmasabb legyen. Az erdei kis kor is jonak mobdhato volt sztem. Csak.mondom... Szerintem rovid volt. Ket napbol tobbet ki lehetett volna hozni ugyanazzal az energia es anyagi befektetessel.
Én vállaltam, hogy írok egy nagyobb lélegzetvételű hozzászólást, -a héten meglesz.-ahogy én láttam, megéltem.
Ami a lényeg, az utolsó 5-ik csekkpont után összeomlott az addig sem szuper szalagozás-szerencsejátékká vált a célig tartó idő és távolság. -szerintem.
jájmá..
hát nem tudtad..
nekem vizisikló volt jelem az oviban...mert fölfelé a patakban a kövek közt gyakorlatilag jobban haladok mint a vizlefelé
megszégyenülteket megszégyenítő sebességgel halad a kis 4t a vizes kövek közt...egy 130as slikk gumival is... nem hogy bütykössel
jami faxa a vidi...
joli is mesélte faxa lefelék voltak.. meg volt egy komolyabb feljáró is...am it a végére kizártak mert olyan komoly lett hogy nem mosolygott
joli..jami..meséljetek máér mi volt apusteniben.. vagy aki ott volt az is mesélhetne.. olvassunk már valami fain szorikat
http://youtu.be/4x8mngQn7s0
ezeken az utakon tudatosult bennem hogy az xr4 nem a legjobb endúrózni, ha leböffent mindig mehettem vissza az emelkedő aljára
https://www.facebook.com/ifodo...
Öt A osztályos, és 4 B osztályos versenyzővel vágtunk neki az Apuseni endurónak. A B osztályból, hármunknak semmilyen versenytapasztalata nem volt, ebből két társunknak kevés endúrós üzemórája is volt. Ennek ellenére mondhatom, hogy mindenki helytállt, teljesítette a tőle elvárható feladatokat.
Magam a B osztályban neveztem. Mivel versenyen még nem is jártam, így összehasonlító tapasztalatom nincs, csupán szubjektív meglátásaimat tudom elmondani. A túlzó versenyrendezési kritikától azért tartózkodom, mert én se rendezek jobb versenyeket.
A prológ mindkét osztálynak ugyanazon pályán került megrendezésre. Egy szokásos mesterséges akadályokból álló épített pályával kezdődött, kint folytatódott a patak, erdő, mező többszöri kombinációjával, majd visszatért az épített pályára.
Épített pályát soha nem gyakoroltam, bevallom tartottam is tőle, több okból nem szimpatikus. Ennek megfelelően elakadtam, bukdácsoltam rajta. Viszonylag sok időt elveszítve.
A kinti terepen igyekeztem nem hibázni, és a magam tempójában végigmenni rajta. Két kisebb hibám volt. Egyszer nem találtam a szalagozást, keresgélni kellett, forgolódtam. A másik, egy oldalazóban úgy döntöttem, hogy az a jobb, ha minél fentebb vagyok-mert lefelé bármikor lehet jönni, és lent „tele volt”, így ahogy csak lehet, felfelé tartottam, fent beszorultam egy fa és egy drótkerítés közé. Elől a gumi bütykei be is akadtak, a tyúkketreces drótba. Hátrafelé óvatosan kellet rángatni, mert tartottam attól, hogy visszacsúszok. Itt is elment egy kis idő.
A prológ időm a 27-ik helyre volt elég, amivel elégedett voltam.
A szállásunk a Viktória panzió volt, ár-érték arányban kitűnőnek értékeltem, a gulyáslevesüket pl sok hazai étterem megirigyelhetné. A szállás tiszta, a szobák nagyok, az étterem- kiszolgálás kifogástalan, az udvari parkolója zárt, -ami a motorok és felszerelés tekintetében, nagy nyugalmat adott.
Az alvást egyedül sporttársam horkolása korlátozta, 22h-től 4h15-ig
A verseny napján, így kávés teás kombinációval próbáltam fenti-nyitott helyzetben tartani a szemhéjamat.
A verseny nyomvonala a B osztály nyomvonalára épült, ahonnan időnként kivezették az A osztályt, egy-egy plusz feladatra. Amit a KTM-es szalag jelzett-igaz nem ezzel voltam elfoglalva, én egyet sem vettem észre.
A nyomvonal többszöri patakátkelésekkel, sziklás feljárókkal-és lejárókkal, hosszú köves-sziklás-hordalékos-faágas-farönkös vízmosásokkal volt tarkítva, illetve erdős és erdőgazdasági utas átkötőkkel
A versenyen beálltam a saját tempómra, igyekeztem beosztani az erőmet, hogy jusson a végére is.
A prológ ebből a szempontból kb jól arányosította a versenyzőket, tudtam tartani a lépést a körülöttem lévő sporttársakkal. Amikor nem hibáztam, akkor is csak pár ember előzött meg. Hiba esetén kerültek elém mások. –igyekeztem elengedni mindenkit, aki gyorsabb volt.
A téves útirányok az idő elvesztését eredményezték, ilyenkor 4-5 fő is elém került.-ebből az 5-ik csp-ig elviselhető mennyiség volt.
Próbáltam nagyobb tempóra váltani, például a sziklás hordalékos vízmosásokban, de előbb utóbb mindig megbosszúlta magát, mert ezen a terepen, annál a sebességnél, már nem tudtam biztonságosan tartósan uralni a motort, és mindig kiverte a kormányt a kezemből valami, amiből elég volt felállni, és összeszedni magam. –három ilyen próbálkozás után nem kockáztattam tovább. –egyébként ugyanezt figyeltem meg a velem haladó versenytársaimnál is, ha megpróbáltak magasabb sebességre kapcsolni, előbb utóbb bukta lett a vége.
A nyílt mezők, legelők, átkötők nagyon csábítottak a nagy sebességre, de hála istennek az elején, belefutottam egy viszonylag kisebb vízmosásba – bukást éppen, hogy ki tudtam menteni.
Később találkoztam, még inkább csábító helyzetben, olyan mezőn-legelőn keresztbe futó vízmosással, amibe a motor elveszett volna, 1,5 méter mély, 3 méter széles-na ezt nagy sebességnél-én nem tudtam volna megoldani. Persze ez is csak akkor látszott, amikor már közel értem.
A verseny szerintem az 5-ik csp után káoszba fulladt. Az addig is csak éppen elégséges szalagozás elégtelené hiányossá vált-felmerült pár szalag leszakításának a ténye is-az addigi menetteljesítmények gyakorlatilag elvesztek. 4-5 fős csoportokba verődve kísérleteztek a versenyzők a helyes irány megtalálásával. Innentől kezdve szerintem szerencse kérdése volt, hogy ki mikor ér célba.
Rengeteg idő után sikerült ráállni a szalagozásra, -ami utána már megfelelően mutatta a célhoz vezető nyomvonalat. A cél előtt még volt egy –számomra- jóféle bővizű patak.
Jólesett megérkezni a depóba, az első versenyemen. Szép, életre szóló élményt és tapasztalatot adott. –minden hiányossága ellenére. Társaim is mind helytálltak, következő versenyünk a nagybányai.
Részleteket illetően, -mi lett volna……… és társai- nyílván mindenkinek vannak teóriái, mind a prológot, mind a versenyt illetően, de ezeket hiába részletezném, mindenkinek ugyanúgy fáj a foga, ugyanúgy csúszik, ugyanúgy vannak előtte, ugyanúgy nem látta, nem hallotta, ugyanúgy szerencsétlen esemény jött közbe az előtte héten, a prológon, a versenyen…stb.
A múlt évi verseny után már jöttek a gondok, még mindig nem konkrétan velünk. De az ismerősöktők hallottuk hogy voltak problémák, megkülönböztetés (mert te motorosoknak adsz szállást)
Plusz egy csomó helyen látni szét túrt feljárókat vagy akár szérvágott réteket
Ezt hozta a verseny és az ilyen zsírferi féle emberek túlzott dokumentálása
Köszi az infókat!
Ennek ellenére a középmezőnyben végzett.
Hosi mennyivel ment el? Gondolom több helyen mentetek együtt.
Párszor nem tudom, mi alapján tudjátok, hogy merre is kell menni
Ok látszik egy nyom, de mi van, ha a nem a verseny nyom?
Hogy érzed, kezd visszajönni a kondi a szünet után? Én úgy látom, jól megy!
Elegek ezek a rövid vidik, ezt még van idő megnézni. Köszi
Ami a lényeg, az utolsó 5-ik csekkpont után összeomlott az addig sem szuper szalagozás-szerencsejátékká vált a célig tartó idő és távolság. -szerintem.
hát nem tudtad..
nekem vizisikló volt jelem az oviban...mert fölfelé a patakban a kövek közt gyakorlatilag jobban haladok mint a vizlefelé
megszégyenülteket megszégyenítő sebességgel halad a kis 4t a vizes kövek közt...egy 130as slikk gumival is... nem hogy bütykössel
jami faxa a vidi...
joli is mesélte faxa lefelék voltak.. meg volt egy komolyabb feljáró is...am it a végére kizártak mert olyan komoly lett
joli..jami..meséljetek máér mi volt apusteniben.. vagy aki ott volt az is mesélhetne.. olvassunk már valami fain szorikat
ezeken az utakon tudatosult bennem hogy az xr4 nem a legjobb endúrózni, ha leböffent mindig mehettem vissza az emelkedő aljára