Hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Szerintem Magyarországon kellett volna forgatnia, ezért nem haladtak az "anyaggal".
Ez még Bearnak is kemény dió, ezt az országot túlélni.....
Nemhiába na............szívós a Magyar!
Ez még Bearnak is kemény dió, ezt az országot túlélni.....
Nemhiába na............szívós a Magyar!
Chuki szétver mindent, Bear meg majd jól túléli! 
?mi van sokat lakkoztál,vagy pácoltál hogy ilyen mélyen szántó gondolataid vannak.
Ez legyen a legjobb csajod! 
Murphy törvényei a magyar gazdaságról 
Első, avagy alaptörvény:
Ha valami nem működik, akkor az a magyar gazdaság.
Első avagy Antall-féle folyománya:
Ha valami nem működik, akkor az privatizálva sem működik.
A folyomány Bod-féle következménye:
A tehetségtelen vállalati igazgató privatizálva sem lesz tehetséges.
A szabályszerűség megállapításához szükséges törvénykiegészítés:
Nem létező piac szabad sem lehet.
Az alaptörvény értelmezéséhez szükséges axióma:
Olyan gazdaság nincs, amelyet nem lehet helyrehozni.
Az axióma alóli kivételek:
1. Ha nem akarják,
2. ha nem tudják,
3. a magyar gazdaság.
I. Kereslet és kínálat:
1. Ha egy árucikk iránt növekszik a kereslet, akkor alig lehet hozzájutni, és felmegy az ára.
2. Ha egy árucikk iránt csökken a kereslet, Magyarországon akkor is alig lehet hozzájutni, és felmegy az ára.
II. A technikai fejlesztés következményei:
1. Minél korszerűbb technológiával készül valami - itthon -, annál magasabb az ára.
2. Minden új termék drágább, mint az ugyanolyan minőségű régi.
Kiegészítés :
Ha nincs új termék, akkor a régi lesz ugyanolyan drága, mint az új lenne.
III. Késztermék, és nyersanyag:
1. Minél olcsóbb a nyersanyag, annál drágább a késztermék.
2. Drága nyersanyagból legalább annyira drága készterméket lehet előállítani, mintha olcsó lenne.
Piaci folyomány:
Ugyanannak a készterméknek az ára a "lengyel piacon" jóval alacsonyabb, és mégis megéri az eladóknak (aki nem lengyel).
Második piaci folyomány:
Olcsó készterméket csak kiárusításkor vagy közvetlenül a gyártótól lehet beszerezni.
A feleség közbeszólása :
Az nem olcsó, csak elfogadhatóbb, a többit nem idézem, az a kiskereskedelem minősítése.
Exporttörvények:
Mennél többet exportálunk Nyugatra (azért, hogy minél több dollár jöjjön be, mert csak így tudjuk törleszteni nyugati adósságainkat), annál jobban romlik a forint (a dollárkitermelés és paritás miatt).
Első következmény:
Egyre több dollárt kell felvennünk Nyugatról.
Következtetés:
1. Minél jobban működik a magyar gazdaság (ami az exportnövekedésben mérhető), annál jobban elszegényedünk és eladósodunk.
2. Célszerűbb lenne a felvett kölcsönt azonnal visszautalni, és kihagyni belőle a magyar gazdaságot.
3. Addig jó, amíg a magyar gazdaság nem működik ( mert így kevesebbet tudunk exportálni Nyugatra, és nem szegényedünk el annyira ).
Az exporttörvénynek adó-, és árindexre vonatkozó folyományai:
1. A magas adó-, és árindex visszaszorítja a belső fogyasztást, és így többet tudunk exportálni Nyugatra.
2. Ha többet akarunk exportálni, egyre magasabb adó-, és árindexet kell bevezetni.
Következmények:
Minél többet exportálunk Nyugatra, annál magasabb adó-, és árindexet kell bevezetni, hogy még többet exportálhassunk, és még magasabb adó-, és árindexet tudjunk bevezetni.
Első következtetés:
Nyugati adósságállományunk az export növekedésével egyenes arányban növekszik.
A következtetés folyománya:
Előbb-utóbb adósságunk visszafizethetetlenné válik.
A folyomány pénzpiaci következménye:
A visszafizethetetlen adósságot úgy kell kezelni, mintha nem is lenne.
A következmény következménye:
Ha adósságunkat meg akarjuk szüntetni, egyre nagyobb kölcsönöket kell fölvennünk, hogy teljességgel visszafizethetetlenné váljon.
A törvény elvi párhuzama:
Ha a magyar gazdaság működésképtelenségét meg akarjuk őrizni, egyre nagyobb adó-, és árindexet kell alkalmazni, hogy a belső fogyasztást a nullára lehessen redukálni.
Az elvi párhuzam folyománya:
A belső piac megszűnik, így nem lesz szükség lakossági adó-, és árindexre.
A folyomány következménye:
A magyar gazdaság megint működni fog.
Megszorítások:
1. Átmenetileg az életszínvonal nullára csökken.
2. Átmeneti nyomor és éhínség.
A bizonytalansági tényező:
Az éhínség és nyomor időtartama.
Forrás: http://www.irtech-fuzfo.suline...
Első, avagy alaptörvény:
Ha valami nem működik, akkor az a magyar gazdaság.
Első avagy Antall-féle folyománya:
Ha valami nem működik, akkor az privatizálva sem működik.
A folyomány Bod-féle következménye:
A tehetségtelen vállalati igazgató privatizálva sem lesz tehetséges.
A szabályszerűség megállapításához szükséges törvénykiegészítés:
Nem létező piac szabad sem lehet.
Az alaptörvény értelmezéséhez szükséges axióma:
Olyan gazdaság nincs, amelyet nem lehet helyrehozni.
Az axióma alóli kivételek:
1. Ha nem akarják,
2. ha nem tudják,
3. a magyar gazdaság.
I. Kereslet és kínálat:
1. Ha egy árucikk iránt növekszik a kereslet, akkor alig lehet hozzájutni, és felmegy az ára.
2. Ha egy árucikk iránt csökken a kereslet, Magyarországon akkor is alig lehet hozzájutni, és felmegy az ára.
II. A technikai fejlesztés következményei:
1. Minél korszerűbb technológiával készül valami - itthon -, annál magasabb az ára.
2. Minden új termék drágább, mint az ugyanolyan minőségű régi.
Kiegészítés :
Ha nincs új termék, akkor a régi lesz ugyanolyan drága, mint az új lenne.
III. Késztermék, és nyersanyag:
1. Minél olcsóbb a nyersanyag, annál drágább a késztermék.
2. Drága nyersanyagból legalább annyira drága készterméket lehet előállítani, mintha olcsó lenne.
Piaci folyomány:
Ugyanannak a készterméknek az ára a "lengyel piacon" jóval alacsonyabb, és mégis megéri az eladóknak (aki nem lengyel).
Második piaci folyomány:
Olcsó készterméket csak kiárusításkor vagy közvetlenül a gyártótól lehet beszerezni.
A feleség közbeszólása :
Az nem olcsó, csak elfogadhatóbb, a többit nem idézem, az a kiskereskedelem minősítése.
Exporttörvények:
Mennél többet exportálunk Nyugatra (azért, hogy minél több dollár jöjjön be, mert csak így tudjuk törleszteni nyugati adósságainkat), annál jobban romlik a forint (a dollárkitermelés és paritás miatt).
Első következmény:
Egyre több dollárt kell felvennünk Nyugatról.
Következtetés:
1. Minél jobban működik a magyar gazdaság (ami az exportnövekedésben mérhető), annál jobban elszegényedünk és eladósodunk.
2. Célszerűbb lenne a felvett kölcsönt azonnal visszautalni, és kihagyni belőle a magyar gazdaságot.
3. Addig jó, amíg a magyar gazdaság nem működik ( mert így kevesebbet tudunk exportálni Nyugatra, és nem szegényedünk el annyira ).
Az exporttörvénynek adó-, és árindexre vonatkozó folyományai:
1. A magas adó-, és árindex visszaszorítja a belső fogyasztást, és így többet tudunk exportálni Nyugatra.
2. Ha többet akarunk exportálni, egyre magasabb adó-, és árindexet kell bevezetni.
Következmények:
Minél többet exportálunk Nyugatra, annál magasabb adó-, és árindexet kell bevezetni, hogy még többet exportálhassunk, és még magasabb adó-, és árindexet tudjunk bevezetni.
Első következtetés:
Nyugati adósságállományunk az export növekedésével egyenes arányban növekszik.
A következtetés folyománya:
Előbb-utóbb adósságunk visszafizethetetlenné válik.
A folyomány pénzpiaci következménye:
A visszafizethetetlen adósságot úgy kell kezelni, mintha nem is lenne.
A következmény következménye:
Ha adósságunkat meg akarjuk szüntetni, egyre nagyobb kölcsönöket kell fölvennünk, hogy teljességgel visszafizethetetlenné váljon.
A törvény elvi párhuzama:
Ha a magyar gazdaság működésképtelenségét meg akarjuk őrizni, egyre nagyobb adó-, és árindexet kell alkalmazni, hogy a belső fogyasztást a nullára lehessen redukálni.
Az elvi párhuzam folyománya:
A belső piac megszűnik, így nem lesz szükség lakossági adó-, és árindexre.
A folyomány következménye:
A magyar gazdaság megint működni fog.
Megszorítások:
1. Átmenetileg az életszínvonal nullára csökken.
2. Átmeneti nyomor és éhínség.
A bizonytalansági tényező:
Az éhínség és nyomor időtartama.
Forrás: http://www.irtech-fuzfo.suline...
Hogy is van ez...?
Eddig k.b. 514 szökőév volt azóta, hogy azt Caesar bevezette annak idején. Így ma 2013. július 29-ét írnánk, ha nem lenne ez a 4 évenkénti plusz egy nap februárban. Továbbá a maja naptárban nem számoltak a szökőévekkel...ennek következtében pedig már 7 hónappal ezelőtt világvégének kellett volna lennie...
Eddig k.b. 514 szökőév volt azóta, hogy azt Caesar bevezette annak idején. Így ma 2013. július 29-ét írnánk, ha nem lenne ez a 4 évenkénti plusz egy nap februárban. Továbbá a maja naptárban nem számoltak a szökőévekkel...ennek következtében pedig már 7 hónappal ezelőtt világvégének kellett volna lennie...
http://www.youtube.com/watch?f...