Meg igazából ezek a felfedezések a te általad tanultakat nem nagyon módosítják. Legfeljebb ha átjut a gyakorlatban akkor javítja a pontosságát a tudományodnak.
Radarüzemeltető vagyok. A kettes pálya melletti két radar, meg a kőrishegyi és püspökladányi radar a mienk.
Illetve régebben a reptér területén lévő meteorológiai szenzorok és a felszíni mozgást figyelő radarok is a mieink voltak, de egy átszervezés során szétszedték a csoportot.
Ja nem túl sok halandót engednek fel, mert nem lehetne dolgozni a tömegnyomortól Műszaki egyetemistákat szoktunk körbevinni, meg néha a katonák jönnek tanulmányi kirándulásra. Ha nincs VIP vagy vészhelyzet, akkor általában őket fel szoktuk vinni, de még feleségemet sem tudtam bevinni.
Érdekességnek jó,de azért mindent nem lehet készpénznak venni.
Ellenben nekem mindent mérésekkel és számitásokkal kell bizonyitani amit leirok egy jegyzökönyvben, ráadásul azok eddig amiket megterveztek és megfelelöen kiviteleztekjól müködtek. Másrészt meg kiváncsi lennék a katasztrófavédelmis arcára, amikor uj alapokra helyezném a jegyzökönyvben,tervekben leirtakat, hivatkozva mindenféle natgeo-s és spektrumos tudományos vagy áltudományos filmekre:))) szerintem a helyszinen akasztaná fel magát, a hátramaradottak meg az összes jogosultságomat megvonnák egy életre :))) állitólag ufók is léteznek meg film is készült róla - ezzel nem azt mondom hogy a filmben valotlant állitanak, de azért erre alapozni még nem kéne.
Ez jó sztori, jót nevettem.
Nekünk mindig ki kellett terelni a népeket a vízből, ha vihar jött. Sokan nem értették miért, de végül felfogták, ha odabasz a vízbe a dörgés az át fogja rendezni a szívritmust.
A figyelmeztetések ellenére szinte minden nyáron történik így baleset a szabad vizekben.
úgy értem Ferihegyen hol?
voltam egyszer ilyen bejáráson. megmutatták az approach-ot,meg mindent. még a Gólembe is felmehettünk. pedig oda ritkán mehet civil.kurvajó volt
Mivel ez még viszonylag új felfedezés, azért ez nem jelenteném ki ennyire kategórikusan. Mindenesetre sok dolgot megmagyaráz a villámokkal kapcsolatban amit eddig nem értettünk.
Illetve annyit modositok, hogy akár sürün vagy kizárolagisan is, de föld légkörén kivül illetve magas légköri viszonyok mellett. Ott a mágneses tér és a különböző sugárzások határozzák meg ezeket a jelenségeket. Légköri viszonyok mellett viszont a földön ezekkel nem nagyon kell számolni. Az ürböl nem fog villám csapni a házamba.
Hogyne, csak a szükséges méretű mágnes nem fér be az űrhajóba.
Most az az irány, hogy magas hidrogén tartalmú műanyagokat, meg vizet használjanak pajzsnak, mert a hidrogén viszonylag jól elnyeli ezt a fajta sugárzást.
A szupernovák, és kvazárok.
Forrást viszont nem lehet meghatározni, mert ezeket a részecskéket eltérítik a mágneses terek, így az évmilliárdok alatt amíg ideértek, vettek már pár kanyart.
Mondjuk ez ránk szerencsésen hat, mert a föld és a nap mágneses tere is erősen csökkenti a földfelszínt elérő részecskék számát, plusz a felső légkör is sokat megfékez.
Viszont a magasan repülő utasszállítókban már jelentősen magasabb a dózis. Az űrhajósok még azt is látják apró felvillanások formájában, amikor elnyelődik a szem üvegtestjében, de az igazán szívás az egy mars utazás során lesz, mert ott nem véd semmilyen szinten a föld mágneses tere, a Marsnak meg nincs. Jelenleg ez tűnik a legnagyobb akadályának egy emberes Mars expedíciónak, mert erre alkalmas rakéta és űrhajó már van.
Lehet, hogy befolyásolja! Volt egy srác, akinek ha mondták, hogy "nyazsgem" akkor mindig mondta, hogy " majd ha a nyári villám ki sallangozza! " Az eset után mondtam neki, hogy -oké, te következel! Soha többé nem mondta! Nekem legalább is!
Égések voltak! Már begyógyultak! Anno 1972 június 18-én délben történt! A hátamon látszik még kettő kábé fél tenyérnyi égés! Ott ment be! Mivel ültem, a seggemen, és a lábaimon a föld felé ki! Az ingem is kiégett, de mivel vászonból volt, nem terjedt tovább a láng! A műanyag zokni viszont ráolvadt mindkét lábamon a bőrömre! A kórházban nem kellett zuhanyozni, nehogy beázzak!
A villám keletkezése, villám típusok
A villám a zivatarok alkalmával a felhő és a föld vagy két felhő között keletkező nagyfeszültségű villamos kisülés.
Zivatarnak nevezik azt a légköri jelenséget, amely villámok keletkezésével is jár.
A napsugárzás a föld-közeli, nedves légrétegeket felmelegíti, azok könnyebbé válva gyorsan felemelkedve, kialakul a zivatar cella. A gyorsan emelkedő légtömegek lehűlnek, páratartalmuk kicsapódik és felhők képződnek. Mivel a vízcseppek kiválása halmazállapot változással jár, a vízpára rejtett hője is „melegíti” a levegőt és ez, a felfelé áramlást tovább gyorsítja. A felfelé emelkedő levegő hőmérséklete 0 °C alá csökkenve a vízcseppekből hó, és jégkristályok képződnek, és a halmazállapot újabb változása további rejtett hő felszabadulást eredményez. Ez tovább gyorsítja a levegő felfelé áramlását. Az igen gyors felfelé áramló légtömegek belső súrlódása a semleges víz, és jég-részecskékről elektronokat szakít le, aminek következtében a felhőben pozitív és negatív töltésű ionok jönnek létre. A pozitív töltések általában a zivatarcella felső részén, a jégkristályokon tömörülnek, míg a negatív töltések a zivatarcella alsó részén, az esőcseppeken sűrűsödnek össze. A cella alsó részének negatív töltése a töltésmegosztás révén földfelszín közelében pozitív töltéseket hoz létre. Ezek töltések a kiemelkedő tereppontokon, fákon, templomtornyokon összesűrűsödve előbb un. korona-kisülést majd ívkisülést, azaz felhő-föld villámkisülést eredményeznek. A villámkisülés nemcsak felhő-föld között, hanem felhő-felhő között is létrejöhet. A villámkutatásban a felhő-föld villámokat a kisülés iránya szerint (lecsapó, vagy felcsapó) a kiinduló töltésgóc töltése szerint pedig pozitív, vagy negatív villámoknak csoportosítják. A zivatarcella a légkörben 10 -15 km magasra nyúlik fel, és a felhőzet alsó szintje 1,5 -2 km magasan van a talaj felett. Minden cella általában 30 percig aktív, és ez alatt percenként két-három villám keletkezik. Magyarországon a villámok általában a nyári zivatarok során keletkeznek. Az évente előforduló 15-35 zivataros napon, 2-4 felhő-föld villámcsapás/km² alakul ki.
A megfigyelések szerint a villám 98%-ának áramerőssége kisebb, mint 200 kA. A villámcsatorna átmérője néhány cm, hossza néhány métertől többször tíz kilométer lehet. Hőmérséklete 30.000 °C, sebessége kb. 300 km/sec. A villamos és elektronikus berendezésekre a 2 km-es sugarú körön belüli villámcsapás jelent közvetlen veszélyt. Így azt lehet mondani, hogy Magyarországon évente legalább tizenkét olyan alkalom van, amikor villamos és elektronikus berendezések közvetlen villám veszélynek vannak kitéve.
A földbe lecsapó villámokat pozitív vagy negatív villámnak nevezik, attól függően, hogy milyen polaritású töltésgócot sütnek ki a felhőben. A kétféle polaritású villám között a fizikai tulajdonságokban is nagy különbségek vannak, a negatív villámokra a több egymást követő részvillám, a pozitívokra viszont egyetlen főkisülés jellemző. A negatív villámok előfordulása a gyakoribb.
A villámcsapás egyik legjellemzőbb fizikai tulajdonsága az áramhullám csúcsértéke a becsapási pontban, amit röviden villámáramnak neveznek. Különböző gyakorisággal, egymástól több nagyságrenddel eltérő értékek is előfordulnak. A villámcsapás másik jellemzője a becsapási ponton kiegyenlítődő töltés. A pozitív villámok esetén kiegyenlítődő töltés minden tekintetben nagyobb, mint negatív villám esetén.
Az áramhullámnak fontos jellemzője a kezdeti felfutó szakaszon, vagyis a hullám homlokán fellépő árammeredekség, amit kA/µs mértékegységgel fejezünk ki. A legnagyobb meredekségek a negatív villámok későbbi részvillámai alkalmával keletkeznek. A pozitív villámok meredeksége általában olyan kicsi, hogy káros hatásaival egyáltalán nem számolnak. Az áramhullám csúcsértékének eléréséig eltelt idő a hullám homlokideje.
A villámcsapás káros hatásai közül több a fajlagos energiától függ. Ez az az energia, amely 1Ω ellenálláson szabadul fel, ha villámáram folyik át rajta, mértékegysége MJ/Ω. A pozitív villámok fajlagos energiája lényegesen nagyobb, mint a negatívoké.
Szeva Geri!
Mi van akkor, ha valaki egy jó kis "villám vágjon beléd" jókívánsággal köszön el, az befolyásolja a valószínűséget?
Arra a fószerre emlékszel, akit a gömbvillám (matató ménkű) kerülgetett a lovardában és a gumicsizmája mentette meg állítása szerint?
Horgász komámat meg a parton érte a nyári vihar, tépett haza a Schwalbe-val, valahova mellévágott vagy 50 méterre a villám, azt mondta még a gumikerekeken gurulva bizsergett mindene.
Hát, én ezt teljesen másképp tanultam, meg most is tanulom:) Több mint egy hónapja ezzel a nyomorult villámvédelemmel, keletkezésével, kisülésével hatásaival kelek fekszek:)
Illetve régebben a reptér területén lévő meteorológiai szenzorok és a felszíni mozgást figyelő radarok is a mieink voltak, de egy átszervezés során szétszedték a csoportot.
Ja nem túl sok halandót engednek fel, mert nem lehetne dolgozni a tömegnyomortól
Ellenben nekem mindent mérésekkel és számitásokkal kell bizonyitani amit leirok egy jegyzökönyvben, ráadásul azok eddig amiket megterveztek és megfelelöen kiviteleztekjól müködtek. Másrészt meg kiváncsi lennék a katasztrófavédelmis arcára, amikor uj alapokra helyezném a jegyzökönyvben,tervekben leirtakat, hivatkozva mindenféle natgeo-s és spektrumos tudományos vagy áltudományos filmekre:))) szerintem a helyszinen akasztaná fel magát, a hátramaradottak meg az összes jogosultságomat megvonnák egy életre :))) állitólag ufók is léteznek meg film is készült róla - ezzel nem azt mondom hogy a filmben valotlant állitanak, de azért erre alapozni még nem kéne.
Nekünk mindig ki kellett terelni a népeket a vízből, ha vihar jött. Sokan nem értették miért, de végül felfogták, ha odabasz a vízbe a dörgés az át fogja rendezni a szívritmust.
A figyelmeztetések ellenére szinte minden nyáron történik így baleset a szabad vizekben.
voltam egyszer ilyen bejáráson. megmutatták az approach-ot,meg mindent. még a Gólembe is felmehettünk. pedig oda ritkán mehet civil.kurvajó volt
Most az az irány, hogy magas hidrogén tartalmú műanyagokat, meg vizet használjanak pajzsnak, mert a hidrogén viszonylag jól elnyeli ezt a fajta sugárzást.
Forrást viszont nem lehet meghatározni, mert ezeket a részecskéket eltérítik a mágneses terek, így az évmilliárdok alatt amíg ideértek, vettek már pár kanyart.
Mondjuk ez ránk szerencsésen hat, mert a föld és a nap mágneses tere is erősen csökkenti a földfelszínt elérő részecskék számát, plusz a felső légkör is sokat megfékez.
Viszont a magasan repülő utasszállítókban már jelentősen magasabb a dózis. Az űrhajósok még azt is látják apró felvillanások formájában, amikor elnyelődik a szem üvegtestjében, de az igazán szívás az egy mars utazás során lesz, mert ott nem véd semmilyen szinten a föld mágneses tere, a Marsnak meg nincs. Jelenleg ez tűnik a legnagyobb akadályának egy emberes Mars expedíciónak, mert erre alkalmas rakéta és űrhajó már van.
A villám a zivatarok alkalmával a felhő és a föld vagy két felhő között keletkező nagyfeszültségű villamos kisülés.
Zivatarnak nevezik azt a légköri jelenséget, amely villámok keletkezésével is jár.
A napsugárzás a föld-közeli, nedves légrétegeket felmelegíti, azok könnyebbé válva gyorsan felemelkedve, kialakul a zivatar cella. A gyorsan emelkedő légtömegek lehűlnek, páratartalmuk kicsapódik és felhők képződnek. Mivel a vízcseppek kiválása halmazállapot változással jár, a vízpára rejtett hője is „melegíti” a levegőt és ez, a felfelé áramlást tovább gyorsítja. A felfelé emelkedő levegő hőmérséklete 0 °C alá csökkenve a vízcseppekből hó, és jégkristályok képződnek, és a halmazállapot újabb változása további rejtett hő felszabadulást eredményez. Ez tovább gyorsítja a levegő felfelé áramlását. Az igen gyors felfelé áramló légtömegek belső súrlódása a semleges víz, és jég-részecskékről elektronokat szakít le, aminek következtében a felhőben pozitív és negatív töltésű ionok jönnek létre. A pozitív töltések általában a zivatarcella felső részén, a jégkristályokon tömörülnek, míg a negatív töltések a zivatarcella alsó részén, az esőcseppeken sűrűsödnek össze. A cella alsó részének negatív töltése a töltésmegosztás révén földfelszín közelében pozitív töltéseket hoz létre. Ezek töltések a kiemelkedő tereppontokon, fákon, templomtornyokon összesűrűsödve előbb un. korona-kisülést majd ívkisülést, azaz felhő-föld villámkisülést eredményeznek. A villámkisülés nemcsak felhő-föld között, hanem felhő-felhő között is létrejöhet. A villámkutatásban a felhő-föld villámokat a kisülés iránya szerint (lecsapó, vagy felcsapó) a kiinduló töltésgóc töltése szerint pedig pozitív, vagy negatív villámoknak csoportosítják. A zivatarcella a légkörben 10 -15 km magasra nyúlik fel, és a felhőzet alsó szintje 1,5 -2 km magasan van a talaj felett. Minden cella általában 30 percig aktív, és ez alatt percenként két-három villám keletkezik. Magyarországon a villámok általában a nyári zivatarok során keletkeznek. Az évente előforduló 15-35 zivataros napon, 2-4 felhő-föld villámcsapás/km² alakul ki.
A megfigyelések szerint a villám 98%-ának áramerőssége kisebb, mint 200 kA. A villámcsatorna átmérője néhány cm, hossza néhány métertől többször tíz kilométer lehet. Hőmérséklete 30.000 °C, sebessége kb. 300 km/sec. A villamos és elektronikus berendezésekre a 2 km-es sugarú körön belüli villámcsapás jelent közvetlen veszélyt. Így azt lehet mondani, hogy Magyarországon évente legalább tizenkét olyan alkalom van, amikor villamos és elektronikus berendezések közvetlen villám veszélynek vannak kitéve.
A földbe lecsapó villámokat pozitív vagy negatív villámnak nevezik, attól függően, hogy milyen polaritású töltésgócot sütnek ki a felhőben. A kétféle polaritású villám között a fizikai tulajdonságokban is nagy különbségek vannak, a negatív villámokra a több egymást követő részvillám, a pozitívokra viszont egyetlen főkisülés jellemző. A negatív villámok előfordulása a gyakoribb.
A villámcsapás egyik legjellemzőbb fizikai tulajdonsága az áramhullám csúcsértéke a becsapási pontban, amit röviden villámáramnak neveznek. Különböző gyakorisággal, egymástól több nagyságrenddel eltérő értékek is előfordulnak. A villámcsapás másik jellemzője a becsapási ponton kiegyenlítődő töltés. A pozitív villámok esetén kiegyenlítődő töltés minden tekintetben nagyobb, mint negatív villám esetén.
Az áramhullámnak fontos jellemzője a kezdeti felfutó szakaszon, vagyis a hullám homlokán fellépő árammeredekség, amit kA/µs mértékegységgel fejezünk ki. A legnagyobb meredekségek a negatív villámok későbbi részvillámai alkalmával keletkeznek. A pozitív villámok meredeksége általában olyan kicsi, hogy káros hatásaival egyáltalán nem számolnak. Az áramhullám csúcsértékének eléréséig eltelt idő a hullám homlokideje.
A villámcsapás káros hatásai közül több a fajlagos energiától függ. Ez az az energia, amely 1Ω ellenálláson szabadul fel, ha villámáram folyik át rajta, mértékegysége MJ/Ω. A pozitív villámok fajlagos energiája lényegesen nagyobb, mint a negatívoké.
Egyik tétel kidolgozásomból kiragadva.
Mi van akkor, ha valaki egy jó kis "villám vágjon beléd" jókívánsággal köszön el, az befolyásolja a valószínűséget?
Arra a fószerre emlékszel, akit a gömbvillám (matató ménkű) kerülgetett a lovardában és a gumicsizmája mentette meg állítása szerint?
Horgász komámat meg a parton érte a nyári vihar, tépett haza a Schwalbe-val, valahova mellévágott vagy 50 méterre a villám, azt mondta még a gumikerekeken gurulva bizsergett mindene.