Egészségedre Laci!! Megint esik az eső! Bár annál jobb mintha vízszintesen hordaná! Én azért ezzel a téllel meg vagyok elégedve, az átlagos hőmérséklet legalább 10 fokkal melegebben alakult, mint ahogy lehetett volna mínusz 10 15 fok körül is! Hónapokig!
Van még itthon egy kis jóféle áfonyás borkoktél, olyan ami itatja magát, ha viszont megiszol egy borospohárnyit akkor pont elég. Ha nem vagyok ügyeletes néha iszok belőle, még talán lesz egy pohárnyi az üvegben úgyhogy csatlakozok a köszöntőhöz!
Egészségünkre!
Egészségedre Miklós ! Nagyon ritka eset , sőt csodaszámba menne ha egyszer végre nem lenne annyi baj, mint az állat hogy az ember nem győzi kapkodni a fejét !! De nagy ívben le van szarva! Úgy még sosem volt, hogy ne lett volna valahogy! Egyszer ugyan a II. világháború végén Rátót-on megesett , hogy ott egy ideig sehogy sem volt , de aztán ott is lett valahogy!
Szia Józsi!
Ilyen már nincs, de van helyette más! Nem is sorolom, látod Te is. ( sáskajárás, - "menekültek", mnb devizatartalékainak hihetetlen csökkenése, stb, stb - írhatnék még )
Így ittam is az egészségünkre némi kis unicum szilvát!
De csak muszájból, mert igen nagy nehézségekkel kellett szembenézni. Ma is.
Szia István! A tengeri malac a macskával össze sem hasonlítható. A cirmos sokkal többet tus tenni azért, hogy amikor elmegy az égi rétre egerészni , hiányozzon hónapokig. A Kormos 18 évig volt a cicánk. 2014 december 6.-án hagyott itt minket a vén csont.
Szevasz Jocó! Csak óvatosan hideg a flaszter. Csak lesek a kisállat történeteken, nekünk csak tengerimalacok voltak de azokat is szerettük. Már az örök kocamezőn vannak.
Jó reggelt adjon Isten! Érdekes, hogy még nekem sem volt két azonos viselkedésű macskám. Mindegyik külön "egyéniség"!
Sokkal sokkal szürkébb lenne az élet nélkülük!!
Szia Laci! Gondold el , mióta élnek emberi közelségben. AZonkívül a fejükben van agyvelő még ha nem is olyan fejlett mint az emberi agy. De a bandi macska azért a kedvencem, mert ha valamit nem tartottam jónak a cselekedetében akkor macskanyelven megmorogtam, és többet nem kellett figyelmeztetni. van , hogy csiklandozom a hasát, és eleinte az összes körmével kapaszkodott a kezembe , miközben harapott , egyszer kellett csak figyelmeztetni, és azóta ha játszunk, nem körmöl. A napokban figyeltem mit csinál mikor kiengedem. Ült a fűben és figyelt valamit. Aztán kb. másfél óra múlva hozta az egeret nagy nyávogással , hogy dicsekedjen vele. Nem szeretem ha egerészik mert betegséget kaphat el . Elvettem tőle és kapott jutalomkaját érte. De elvárja ha felugrik az ölembe , hogy simogassam. Az idegeneket nem szereti "ő" sem. Az unokákat elviseli.
Szia Józsi!
Eddig se gondoltam hogy az állatokat csak is az ösztöneik irányítják. A hollók és a varjak elképesztően intelligensek anélkül is hogy az embernek ehhez köze lenne, egyre nagyobb tömegben élnek városokban, nem is gondolnánk mennyi "ehető" szemetet eltakarítanak, de képesek megtanulni a jelzőlámpa fényeit, vagy arra használni forgalmas helyeket hogy az autó diót törjön számukra, kísérletekkel bizonyították azt is hogy akár eszközöket is használnak ha kell. A kutyák vagy a macsekok is képesek hozzánk szocializálódni (hol szabad tartózkodni, hol lehet enni, hol vannak a tiltott helyek, mikor szomorú a gazdi, mikor van a játék ideje, wc használat... stb). Olvastam egy történetet amikor egy sérült cica enni kapott egy helyen, nem egy tipikus házi macska volt és talán nem is fogadott volna el segítséget ha tudott volna vadászni, vagyis belekényszerült abba a helyzetbe hogy segítsenek rajta. Miközben felerősödött bizalmába fogadta az embert, de mindig tartott egy tisztes távolságot, őt magát lehetett simogatni de a kölykeit nem engedte, ettől függetlenül mindig elvitte megmutatni, ha viszont közelítettek a kiscicáihoz fújt és morgott... Ez így ment évekig, aztán az idő eljárt felette is, egyik alkalommal már csak egy kölyköt hozott a világra, elvitte azt is megmutatni de akkor olyan dolog történt ami korábban nem. Nyávogott, szinte sírt, mintha a kiscicával baj lenne, engedte hogy felvegyék a kölyköt majd ezután elódalgott. Néhány nap múlva találtak rá élettelen testére, akkor vált egyértelművé hogy még utolsó pillanataiban átadta a kölykét annak az egyetlen embernek akiben megbízott, hiszen ő már képtelen volt a gondoskodásra. Szerintem ezeket a dolgokat már az érzelem vezérli és túlmutat az ösztönökön.
Plexi,fejidom eladó szép állapotban,ha valakit érdekel!15 ezer Ft!A sárga rész fém!
czako20@freemail.hu
Egészségünkre!
Nektek is az egészségetekre!!
Ilyen már nincs, de van helyette más! Nem is sorolom, látod Te is. ( sáskajárás, - "menekültek", mnb devizatartalékainak hihetetlen csökkenése, stb, stb - írhatnék még
Így ittam is az egészségünkre némi kis unicum szilvát!
De csak muszájból, mert igen nagy nehézségekkel kellett szembenézni.
http://alfahir.hu/a_komcsi_aki...
De nem is!!
Sokkal sokkal szürkébb lenne az élet nélkülük!!
Eddig se gondoltam hogy az állatokat csak is az ösztöneik irányítják. A hollók és a varjak elképesztően intelligensek anélkül is hogy az embernek ehhez köze lenne, egyre nagyobb tömegben élnek városokban, nem is gondolnánk mennyi "ehető" szemetet eltakarítanak, de képesek megtanulni a jelzőlámpa fényeit, vagy arra használni forgalmas helyeket hogy az autó diót törjön számukra, kísérletekkel bizonyították azt is hogy akár eszközöket is használnak ha kell. A kutyák vagy a macsekok is képesek hozzánk szocializálódni (hol szabad tartózkodni, hol lehet enni, hol vannak a tiltott helyek, mikor szomorú a gazdi, mikor van a játék ideje, wc használat... stb). Olvastam egy történetet amikor egy sérült cica enni kapott egy helyen, nem egy tipikus házi macska volt és talán nem is fogadott volna el segítséget ha tudott volna vadászni, vagyis belekényszerült abba a helyzetbe hogy segítsenek rajta. Miközben felerősödött bizalmába fogadta az embert, de mindig tartott egy tisztes távolságot, őt magát lehetett simogatni de a kölykeit nem engedte, ettől függetlenül mindig elvitte megmutatni, ha viszont közelítettek a kiscicáihoz fújt és morgott... Ez így ment évekig, aztán az idő eljárt felette is, egyik alkalommal már csak egy kölyköt hozott a világra, elvitte azt is megmutatni de akkor olyan dolog történt ami korábban nem. Nyávogott, szinte sírt, mintha a kiscicával baj lenne, engedte hogy felvegyék a kölyköt majd ezután elódalgott. Néhány nap múlva találtak rá élettelen testére, akkor vált egyértelművé hogy még utolsó pillanataiban átadta a kölykét annak az egyetlen embernek akiben megbízott, hiszen ő már képtelen volt a gondoskodásra. Szerintem ezeket a dolgokat már az érzelem vezérli és túlmutat az ösztönökön.
http://www.origo.hu/tudomany/2...
Kedvenc énekes madaraimról!!