De. De minek.... Annyira jótékonysági vonulás, fogom beveszem a korhazba nem öltönyben vonulgatok meg mutogatom magam. Motoros ruha nelkul.... Nagyon irritál engem az ilyen.
Megfojtanak, megfojtanak,
kígyóznak, mint a szennypatak,
sziszegve szólnak szép szavak:
hiszen szabad vagy, ó, szabad!
Te választottál engemet,
te bamba, arctalan tömeg,
elszívom lassan életed,
nem lesz házad, se gyermeked,
nem lesz hazád, nem lesz hited,
minden szavamat elhiszed,
mindenhol szózatom sziszeg.
Imádd a hűvös bankokat,
ott intézik a sorsodat,
ne vidd vásárra bőrödet,
kerüld a puskás őröket,
szemétdomb város ez: a tiéd,
tiéd az összegyűlt szemét,
a villánk kőfala, a svájci bankbetét
érted van, s téged véd, cseléd,
ha már kihalt a nagy család,
ha már éhenhalt jó anyád,
ha nincs honod, se otthonod,
ha már szökésed fontolod,
sziszegve szól, ki jót akar:
fuss, merre látsz, szegény magyar!
Ellopnak minden ünnepet,
ők adnak mindennek nevet,
egymást ezért kitüntetik,
hát áruló, ki tüntet itt,
ki másról másként szólni mer,
nem elvtárs és nem is haver,
akit riaszt a pénz szaga,
bizony, nem jó demokrata!
Hóhéroddal ne alkudozz,
kirablódnál ne tiltakozz,
majd eltakar a pesti kosz,
megszoktad már, megszökni rossz,
nyugodj meg hát, Petőfi népe,
és térdre, magyar, térdre, térdre!
Tanulság, mindig legyen valami jól kinéző forintos bankjegy a pénztárcában és nagyon fájó szívvel kell felkínálni, mintha sokat érne, jó sztori, megjegyzem!
Erre van egy jo sztorim. Elsö nap, bosznia, Bania Luka belvárosában szétszakadt a csapat egy lámpánál, az elöttem halado kolléga elötti auto megállt a pirosnál, ö meg nemes egyszerüséggel balrol elhuzott mellette a sárgánál. Láttuk jobbrol a keresztezödésböl utánna huzott a helyi motoros rendör, aztán késöbb meg elmentünk mellettük amint a utszélén társalognak. A rendör bemondásra 300 eurorol inditotta a licitet, erösen gesztikulálva a szabálysértés módjait. A kolléga felkinált neki 30 eurot, hogy csak annyi van, meg a pénzárcájába volt egy ötezres is itthonrol. A rendörnek nem tetszett a 30 euro mert az kevés. Ellenben az ötezrest követelte és el is vette töle
Szerintem azota is rajta röhög az egész rendörség.
Térdre, magyar!
Megfojtanak, megfojtanak,
kígyóznak, mint a szennypatak,
sziszegve szólnak szép szavak:
hiszen szabad vagy, ó, szabad!
Te választottál engemet,
te bamba, arctalan tömeg,
elszívom lassan életed,
nem lesz házad, se gyermeked,
nem lesz hazád, nem lesz hited,
minden szavamat elhiszed,
mindenhol szózatom sziszeg.
Imádd a hűvös bankokat,
ott intézik a sorsodat,
ne vidd vásárra bőrödet,
kerüld a puskás őröket,
szemétdomb város ez: a tiéd,
tiéd az összegyűlt szemét,
a villánk kőfala, a svájci bankbetét
érted van, s téged véd, cseléd,
ha már kihalt a nagy család,
ha már éhenhalt jó anyád,
ha nincs honod, se otthonod,
ha már szökésed fontolod,
sziszegve szól, ki jót akar:
fuss, merre látsz, szegény magyar!
Ellopnak minden ünnepet,
ők adnak mindennek nevet,
egymást ezért kitüntetik,
hát áruló, ki tüntet itt,
ki másról másként szólni mer,
nem elvtárs és nem is haver,
akit riaszt a pénz szaga,
bizony, nem jó demokrata!
Hóhéroddal ne alkudozz,
kirablódnál ne tiltakozz,
majd eltakar a pesti kosz,
megszoktad már, megszökni rossz,
nyugodj meg hát, Petőfi népe,
és térdre, magyar, térdre, térdre!
(Szentmihályi Szabó Péter)
Szerintem azota is rajta röhög az egész rendörség.