mizujs?mááá a tököm ki van korán reggel gyerkőc végighányta az egész éjszakát,bedöglött reggelre a telefonom és egyéb kis apróságok...pedig még el sem kezdődött szinte a nap
tudtátok hogy a magassági motoros világcsucsot egy magyar fiu állitotta fel, már jo régen,
olvassátok el , érdemes :
A Megszállottak Klubja olyan sportemberek gyujtohelye, akik a saját mufajukban valami igazán egyedit és talán megismételhetetlent vittek véghez. Olyan emberek alkotják ezt az exkluzív klubot, akik kivételes sportteljesítményükkel, elszántságukkal, kitartásukkal és akaraterejükkel példaként állhatnak mindanynyiunk elott. Juhász István egy ilyen teljesítményéért részesült a Roland-díjba 1996-ban. A névjegykártyáján az áll, hogy két keréken o jutott a legmagasabbra a földön.
Pedig az egykori országos ifjúsági ökölvívóbajnok sok mindent kipróbált. Úszott, búvárkodott, majd a motorozás lett a szenvedélye. Tizenöt évvel korábban részt vett, sot második lett a Hosök visszatérése elnevezésu francia túléloversenyen, amelyen már a célba érkezés is hatalmas fegyverténynek számított. A több halálos áldozatot szedo és az elso alkalom után betiltott versenyen 9000 kilométert kellett megtenni tengeren, sivatagban, hegyek közt a megfelelo eszközökön: szörffel, katamaránon, úszva, kerékpárral, motorral, vagy éppen futva.
Ám a legnagyobb tettet hosünk a magassági motorozásban vitte véghez Honda XR 250-es gépével 1995-ben az azóta is megdönthetetlen 6183 méteres mászásával. A Himalájában található Gaui Shankar csúcsánál azóta sem jutott feljebb senki. Ugyan az elmúlt nyolc évben a vad motoros megszelídült, hiszen gyerekeket tanít lovagolni dunaalmási lovardájában, ám a host a motorgyárak nem hagyják békén, újabb és újabb ajánlatokkal bombázzák. Mint mondja, az osztrák KTM magyarországi forgalmazója, Zsembery Barnabás egy 950 köbcentis gépet ajánlott neki, csak vágjon bele egy újabb rekordkísérletbe. Úgy tunik, az idén osszel nekifeszül a hegyeknek, bár a rekordjavítás során szerzett élményei még ma is kísértik.
"Az utolsó nyolc napot minden felszerelés, hálózsák, sátor és gázmelegíto nélkül, a rajtam lévo nedves ruhában, a zsebemben található energiaszeleteken élve tettem meg – emlékszik vissza hosünk a borzalmakra. – Akkor kaptam hidegsokkot, amely a mai napig nem múlt el. Ha például nyáron egy kicsit elmegy a nap, sokkosan elkezdek fázni, takaróra, hosugárzóra van szükségem, hogy nagyjából másfél óra alatt elmúljon ez a borzasztó érzés.”
Pedig az elokészületek során minden rendben ment. A hegyi motorozásba Szendro Szabolcs Himaláján készült képeit látva szeretett bele. A kiváló hegymászó és társai készítették fel a rá váró megpróbáltatásokra, hogy megdöntse a csehek korábbi, 5800 méteres világcsúcsát. Juhász úgy indult útnak, ahogy a hegymászók szoktak, rengeteg felszereléssel, amelyek a motorra voltak erosítve. Csakhogy a túlterhelt géppel egy rönkhídról vízmosásba esett bele, késsel elvágta az összes hevedert, és mindentol megszabadult. Ez még a hóhatár alatt volt, ahol a homérséklet nem nagyon süllyed fagypont alá. 5600 méteres magasságig még teherautók is járnak, az igazi nehézségek onnan kezdodtek. "Az ötezer-nyolczáz méter magas Manlung-La hágón kellett feljutnom, ameddig bírok, az úgynevezett Halálösvényen, ahova a tibetiek menekültek a kínai megszállás elol. De a ruhám nedves volt, mivel napközben felhokön mentem át, éjszaka pedig az este hat órától tartó sötétség és az egyedüllét szinte kibírhatatlan volt. Fogytam tizenkét kilót, de mivel az indulásnál nem volt rajtam felesleg, ezt mind az izmaimból veszítettem. Volt egy bordarepedésem és rengeteg zúzódásom” – idézi fel a csúcsdöntés körülményeit Juhász. A sikerrel teljesített küldetés után elment a Turisztikai Minisztériumba, hogy regisztrálják a világcsúcsot, majd elindult motorral az onnan 700 kilométerre található Dardzsilingbe, Indiába Korösi Csoma Sándor sírjához, ahová tisztelete jeléül vitt a szülei sírjáról két marék magyar földet.
Most pedig újra megpróbálja, holott pontosan tudja, hogy csak magára számíthat. Más motorosversenyen a rendezés minimális feltétele, hogy a túléléshez szükséges eszközök, orvos, helikopter a rendelkezésre álljon. Itt errol szó sem lehet.
"A vállalkozás neve Hungarian Solo Expedition to Himalaja, vagyis egyedül kell megcsinálnom – vázolja Juhász a rá váró újabb feladatot. – Emberrel csak akkor találkozom majd a tervek szerint, amikor a megfelelo magasságban a csúcsot hitelesíto nepáli minisztérium emberei várnak majd rám. Rajtuk kívül a motoromra szerelt és leplombált GPRS szolgáltat adatokkal arról, hogy milyen magasra jutottam.”
A miértre Juhász Istvánnak egyszeru a válasza.
"Minden ember teljes életet kíván élni, és nekem ehhez szükségem van az ilyen próbákra. Az igazi veszélyérzet, a fizikai és lelki tehertétel lehetoséget kínál arra, hogy az ember igazán megismerje önmagát. Ez a legfontosabb az egészben, önmagunk megismerése. Mert a körülöttünk lévo világgal gyermekkorunktól fogva ismerkedünk, sokat tudunk róla, de olykor felvetodik a kérdés: ki az az ember ott a tükörben? Azt tapasztaltam, hogy a Himaláján olyan kérdésekre találtam meg a választ, amelyekre a hétköznapokon nem sikerült.”
szerintem a CR nem valo endurora, talán a legidegesebbre hangolt krossz motor,
persze el lehet azzal is találni ,ha nagyon muszáj, csak sokkal jobban le fog fárasztani mint kéne, plussz egy felmenőben hamar kirug a hátulja...
kicsit be kell áttételezni lánckerékkel ,hogy hosszabb legyen, az segit rajta kicsit.
Egyébként 'GGeltet...
olvassátok el , érdemes :
A Megszállottak Klubja olyan sportemberek gyujtohelye, akik a saját mufajukban valami igazán egyedit és talán megismételhetetlent vittek véghez. Olyan emberek alkotják ezt az exkluzív klubot, akik kivételes sportteljesítményükkel, elszántságukkal, kitartásukkal és akaraterejükkel példaként állhatnak mindanynyiunk elott. Juhász István egy ilyen teljesítményéért részesült a Roland-díjba 1996-ban. A névjegykártyáján az áll, hogy két keréken o jutott a legmagasabbra a földön.
Pedig az egykori országos ifjúsági ökölvívóbajnok sok mindent kipróbált. Úszott, búvárkodott, majd a motorozás lett a szenvedélye. Tizenöt évvel korábban részt vett, sot második lett a Hosök visszatérése elnevezésu francia túléloversenyen, amelyen már a célba érkezés is hatalmas fegyverténynek számított. A több halálos áldozatot szedo és az elso alkalom után betiltott versenyen 9000 kilométert kellett megtenni tengeren, sivatagban, hegyek közt a megfelelo eszközökön: szörffel, katamaránon, úszva, kerékpárral, motorral, vagy éppen futva.
Ám a legnagyobb tettet hosünk a magassági motorozásban vitte véghez Honda XR 250-es gépével 1995-ben az azóta is megdönthetetlen 6183 méteres mászásával. A Himalájában található Gaui Shankar csúcsánál azóta sem jutott feljebb senki. Ugyan az elmúlt nyolc évben a vad motoros megszelídült, hiszen gyerekeket tanít lovagolni dunaalmási lovardájában, ám a host a motorgyárak nem hagyják békén, újabb és újabb ajánlatokkal bombázzák. Mint mondja, az osztrák KTM magyarországi forgalmazója, Zsembery Barnabás egy 950 köbcentis gépet ajánlott neki, csak vágjon bele egy újabb rekordkísérletbe. Úgy tunik, az idén osszel nekifeszül a hegyeknek, bár a rekordjavítás során szerzett élményei még ma is kísértik.
"Az utolsó nyolc napot minden felszerelés, hálózsák, sátor és gázmelegíto nélkül, a rajtam lévo nedves ruhában, a zsebemben található energiaszeleteken élve tettem meg – emlékszik vissza hosünk a borzalmakra. – Akkor kaptam hidegsokkot, amely a mai napig nem múlt el. Ha például nyáron egy kicsit elmegy a nap, sokkosan elkezdek fázni, takaróra, hosugárzóra van szükségem, hogy nagyjából másfél óra alatt elmúljon ez a borzasztó érzés.”
Pedig az elokészületek során minden rendben ment. A hegyi motorozásba Szendro Szabolcs Himaláján készült képeit látva szeretett bele. A kiváló hegymászó és társai készítették fel a rá váró megpróbáltatásokra, hogy megdöntse a csehek korábbi, 5800 méteres világcsúcsát. Juhász úgy indult útnak, ahogy a hegymászók szoktak, rengeteg felszereléssel, amelyek a motorra voltak erosítve. Csakhogy a túlterhelt géppel egy rönkhídról vízmosásba esett bele, késsel elvágta az összes hevedert, és mindentol megszabadult. Ez még a hóhatár alatt volt, ahol a homérséklet nem nagyon süllyed fagypont alá. 5600 méteres magasságig még teherautók is járnak, az igazi nehézségek onnan kezdodtek. "Az ötezer-nyolczáz méter magas Manlung-La hágón kellett feljutnom, ameddig bírok, az úgynevezett Halálösvényen, ahova a tibetiek menekültek a kínai megszállás elol. De a ruhám nedves volt, mivel napközben felhokön mentem át, éjszaka pedig az este hat órától tartó sötétség és az egyedüllét szinte kibírhatatlan volt. Fogytam tizenkét kilót, de mivel az indulásnál nem volt rajtam felesleg, ezt mind az izmaimból veszítettem. Volt egy bordarepedésem és rengeteg zúzódásom” – idézi fel a csúcsdöntés körülményeit Juhász. A sikerrel teljesített küldetés után elment a Turisztikai Minisztériumba, hogy regisztrálják a világcsúcsot, majd elindult motorral az onnan 700 kilométerre található Dardzsilingbe, Indiába Korösi Csoma Sándor sírjához, ahová tisztelete jeléül vitt a szülei sírjáról két marék magyar földet.
Most pedig újra megpróbálja, holott pontosan tudja, hogy csak magára számíthat. Más motorosversenyen a rendezés minimális feltétele, hogy a túléléshez szükséges eszközök, orvos, helikopter a rendelkezésre álljon. Itt errol szó sem lehet.
"A vállalkozás neve Hungarian Solo Expedition to Himalaja, vagyis egyedül kell megcsinálnom – vázolja Juhász a rá váró újabb feladatot. – Emberrel csak akkor találkozom majd a tervek szerint, amikor a megfelelo magasságban a csúcsot hitelesíto nepáli minisztérium emberei várnak majd rám. Rajtuk kívül a motoromra szerelt és leplombált GPRS szolgáltat adatokkal arról, hogy milyen magasra jutottam.”
A miértre Juhász Istvánnak egyszeru a válasza.
"Minden ember teljes életet kíván élni, és nekem ehhez szükségem van az ilyen próbákra. Az igazi veszélyérzet, a fizikai és lelki tehertétel lehetoséget kínál arra, hogy az ember igazán megismerje önmagát. Ez a legfontosabb az egészben, önmagunk megismerése. Mert a körülöttünk lévo világgal gyermekkorunktól fogva ismerkedünk, sokat tudunk róla, de olykor felvetodik a kérdés: ki az az ember ott a tükörben? Azt tapasztaltam, hogy a Himaláján olyan kérdésekre találtam meg a választ, amelyekre a hétköznapokon nem sikerült.”
persze el lehet azzal is találni ,ha nagyon muszáj, csak sokkal jobban le fog fárasztani mint kéne, plussz egy felmenőben hamar kirug a hátulja...
kicsit be kell áttételezni lánckerékkel ,hogy hosszabb legyen, az segit rajta kicsit.
Béláim gondolkozzunk...... jön a globális felmelegedés.?
akkor miakurvaanyjapicsájátolvanilyen hideg...
Zozi láttam neked volt cr250, endurózni mien volt?