A Lvneng idén két új modellel is előrukkolt, név szerint a kimondottan erős és 100 kilométeres gyakorlati hatótávú NCE-vel – amit már ki is próbáltunk –, illetve a csekélyebb teljesítményű, egyben kedvezőbb árú NCF-fel. Utóbbit olyan motorosoknak fejlesztették, akiknek kevésbé fontos a kiemelkedő gyorsulás vagy végsebesség, viszont értékelik, hogy egy 125-ös benzines áráért környezetbarát, fillérekből üzemeltethető, kétszemélyes elektromos motort vehetnek.
Milyen az ingázás a Lvneng NCF-fel?
A motor gyorsulásáért a Bosch szénkefe nélküli, 4,3 kW-os névleges teljesítményű elektromos motorja felel, ami két darab 60 voltos, LG cellákból felépülő, 4 kWh-s összkapacitású aksiból nyeri az energiát. Ez a teszt során – 60 km/órás átlagsebességgel és 90 kg-os terheléssel – közel 100 kilométeres hatótávot adott ki, viszont ahogy emelkedett a sebesség, jelentősen csökken a hatótáv, akárcsak a benzineseknél.
Ha 80-nal utaztunk vele, a kijelző szerint 65-70 kilométerre jutott töltés nélkül, ami még mindig több, mint amennyit egy átlagos robogós naponta megtesz. Elvégre a napi 70 kilométer csak munkanapokkal számolva is 1300 kilométer havonta, és időjárástól függően 10-12 ezer kilométer évente, amennyit a nagymotorok többsége sem fut, nemhogy egy elővárosi ingázásra tervezett robogó.
Az NCF egyébként 1 550 000 forintba kerül, azaz nagyjából 20%-kal, egészen pontosan 340 000 forinttal olcsóbb az NCE-nél. A bő másfélmilliós összeg a benzinesekkel szemben is versenyképes, hiszen ma már a jobb 125-ös robogók ára a kétmillió forintos lélektani határt súrolja, igaz, cserébe nagyobb végsebességre képesek, mint az NCE, egyben többe is kerül a fenntartásuk.
S hogy mit tud a Lvneng ilyen áron? Nos, mint közlekedési eszköz egészen jó, hiszen 1-2 forintos kilométerköltségből két ember utazhat vele, a zöld rendszám révén megannyi járuléktól, adótól mentesül a tulajdonos, és a cégek visszaigényelhetik az árából az ÁFA-t. Ráadásul ha napelemről töltik, akkor gyakorlatilag nullemissziós jármű lesz, ami nem elhanyagolható szempont a kipufogófüstben úszó belvárost látva.
Más kérdés, hogy mint motorkerékpár kevéssé vonzó, ugyanis hasonló első felfüggesztést kapott, mint az NCE, ezért ugyanúgy pattog a kerék a kátyúkon, fekvőrendőrökön, sőt rossz úton haladva a kormányon érezni a kisebb bukkanókat is. Rendben, cserébe ez is stabil a tempós kanyarokban, akárcsak házon belüli ellenfele, de egy ilyen robogót elsősorban nem a kanyarvadászok, hanem a munkába járók, futárok és autóból motorra ülők vesznek, akiknek általában fontosabb a kényelem, minthogy 60-nal vagy 80-nal tudnak elfordulni az Éles sarkon...
Egyszerre bírálat és jópont, hogy találtunk pár elnagyolt részletet a motoron. Bírálat, ugyanis ez nem prototípus, azaz elvileg készre fejlesztett robogó, ugyanakkor a gyártó lelkiismeretességéről árulkodik, hogy az importőr is jelezte neki a hibákat, melyeket nyomban orvosolt is, így a további példányokon biztosan nem fordulhatnak elő. Ilyen volt például a hibás fényszórófoncsor, valamint az ülés nyomásérzékelője, ami arra szolgál, hogy a vezető ne tudjon véletlenül, a gép mellett állva gázt adni. Igen ám, de ha nem pont oda ül a priccsen, ahol az érzékelő van, akkor a lámpa alatt állva hiába húzza a gázt – nem történik semmi, a motor továbbra is tiltja a gyorsítást. Az átlagos testalkatúaknak ez nem is okozott gondot, de a 170 alatti és 185 centi feletti vezetőket egyaránt megviccelte a dolog.
Okos, takarékos, de a bátyja árnyékában ragad a Lvneng NCF
Csábító a 340 000 forinttal alacsonyabb vételár, mégis úgy érzem a teszt után, hogy a drágább NCE a jobb választás. Gyorsulásra ég és föld a két motor – természetesen az erősebb NCE javára –, hatótáv terén is jobban teljesített nálam a nagyobb modell, míg a gyengeségek (első felfüggesztés, üléskapcsoló stb.) egyaránt jellemzőek mindkettőre.
Így aztán a kisebb NCF elsősorban vételárával hódíthat, valamint azoknak lehet érdekes, akiknek egyszerűen nem fér bele, hogy másfél millió forintnál többet adjanak egy kétszemélyes motorért, mert csupán takarékos használati tárgyat és környezetbarát közlekedési eszközt látnak benne.
Ők, különösen, ha céges vásárlók, egyaránt értékelhetik a nettó 1 220 000 forintos árat, a szinte ingyenes „tankolást” és a szerény karbantartási költséget, cserébe pedig egy olyan robogót kapnak, ami nem a szívre, hanem az észre hat, viszont utóbbihoz minden eszköze megvan. Mindenesetre nem egy átlagos villanyrobogó, ezért azt javaslom, ha valaki kacérkodik vele, mindenképpen jelentkezzen be egy tesztvezetésre, próbálja ki az NCE-t és az NCF-et is, és csak utána döntsön róla, hogy melyikkel tenné meg szívesebben a munkába vezető utat.
Műszaki adatok – Lvneng NCF-S
Méretek (H*Sz*M, mm) – 1937 x 725 x 1233
Tengelytáv (mm) – 1350 mm
Gumiméret (elöl-hátul) – 120/70-14
Felfüggesztés (elöl/hátul) – hagyományos teleszkóppár/lengőkarhoz kapcsolódó rugóstag
Fékrendszer – kéttárcsás, hidraulikus, CBS-szel
Műszeregység – Színes, folyadékkristályos kijelző
Erőforrás – 4,3 kW-os névleges és 5 kW-os csúcsteljesítményű villanymotor
Akkumulátorkapacitás – Két darab 60 V-os, 34 Ah-s LG akkumulátor (4,08 kWh összkapacitás)
Töltési idő – 5 óra
Kizárólagos hazai forgalmazó: Elektrobiker