Van abban valami sorsszerű, hogy éppen három éve járt nálunk a Lvneng korábbi robogója, az S5, idén júniusban pedig a márka legújabb, egyszersmind legerősebb modelljét tehettük próbára. Míg az előd „sima” városi közlekedési eszköz volt, az NCE sokkal több: egyszerre élvezetes motor és praktikus társ a mindennapokban.
Lehet, hogy sokaknak nem ismerős a Lvneng márkanév, holott a piac egyik „nagyhaláról” van szó, legalábbis erre utal, hogy csak Európában 70-80 ezer motort értékesít évente. Sokat elmond a minőségről a legutóbbi beszélgetésünk Ákossal, a motorosfutárral, aki egy év alatt 43 ezer kilométert tett meg szintén egy Lvneng nyergében. Egy műszaki hibát leszámítva szakadatlanul dolgozott a 2021-ben vásárolt LX05, és ennek köszönhetően egy év alatt kitermelte a teljes vételárát – ennyit spórolt Ákos a korábbi, kétütemű robogójával összevetve. Az interjú végén szóba került, hogy hamarosan szeretné lecserélni, mégpedig a nagyobb és erősebb NCE-re, amivel már a városon kívüli megrendelések is lazán teljesíthetőek.
Nos, azóta eltelt egy-két hónap, és máris itt áll az NCE a hazai forgalmazó Elektrobiker telephelyén, mi pedig meg is kaptuk, hogy egyszerű ingázóként és motorosként vallassuk az újdonságot.
Motoros tulajdonságok és robogós előnyök: ez az új Lvneng NCE
Kezdésként szokás szerint körbejárom a motort, s az ülés alatt megbújó két LG akkumulátort megpillantva örömmel nyugtázom, hogy a mérnökök nem az „alsó polcról” válogattak, amikor összegyűjtötték az alkatrészeket. Erre utal a minőségi benyomást keltő, színes TFT-műszeregység is, nem beszélve a hasznos és ingyenes gyári alkalmazásról, mely egyebek mellett lopásgátlóként és nyomkövetőként is működik.
Átveszem a gépet, s a benzines nagyrobogókról ismerős forgókapcsolón egyet kattintva máris felvillan a műszeregység, mely – igazán ötletes részlet – az áramfogyasztást a fordulatszámmérő grafikájához hasonlóan mutatja. Ez is egy olyan ötlet, amivel közelebb hozhatóak a benzines gépek rajongói a hangtalan robogókhoz… Kikanyarodom vele az első többsávos útra, s szemem sarkából látom, hogy a hármas, azaz legerősebb üzemmódban van a motor, de ez már tényleg csak egy pillanatra tűnik fel, mert gázt adva meglepően vehemensen lő ki a gyári adatok szerint 140 kilós gép.
Ismét bebizonyosodik, hogy az elektromos motorok jelentik az egyetlen kiskaput az A1-jogsis motorosoknak, hiszen a 6,6 kW-os névleges teljesítmény legalább a duplájának érződik a nyeregben, nem beszélve a combos forgatónyomatékról.
Így a Lvneng simán tartja a lépést a lámpáktól kilövő nagyobb, A2-es motorokkal is, de már 16 éves kortól, illetve autós különbözeti vizsgával is vezethető, mint bármelyik 125-ös. Ráadásul itt nincs kuplung- és váltókar, tehát mindig ugyanolyan gyors a rajt, hiszen csupán gázt kell adni, és minden mást elvégez a vezérlőelektronika. Csak 90 km/óránál szakad vége a gyorsulásnak, pontosabban ennyire korlátozott az NCE végsebessége, mert a nyers ereje arra utal, hogy ennél többre is képes lenne.
Az erőforrás tehát több mint elég a gyors és élvezetes motorozáshoz, de vajon a futómű is felnőtt a feladathoz? Nos, erre már nehezebb válaszolni, mert nem mindegy, hogy motorosként vagy egyszerű közlekedőként tekintünk a robogóra. Az tagadhatatlan, hogy a rugóelőfeszítés és a csillapítás is túl feszes egy átlagos pilóta súlyához, viszont így a 255 kilós, maximális össztömeget kihasználva sem válik bizonytalanná a motor. Ez egyfelől hátrány, mivel rossz minőségű úton, 70-80 kilós terheléssel igencsak megérezni az úthibákat, kátyúkat, viszont ahol jobb napja volt a közútkezelőnek, ott tudása legjavát nyújtja a Lvneng.
A kategóriában nagynak számító, 14-es kerekeknek, a gondosan megválasztott villaszögnek és a bőséges tengelytávnak köszönhetően nem jellemző a Lvnengre a robogók ideges billegése, sőt kimondottan stabilan követi az ívet tempósabb kanyarokban is. Ez komoly erény, hiszen
pont a kiskerekű vasakra jellemző bizonytalanság tart vissza megannyi motorost, hogy városon belül robeszra váltson. Nos, itt nem kell ilyentől tartani, hiszen az NCE a szinte már nagymotorként kanyarodó gépek táborát erősíti.
Akárcsak a felfüggesztés, a fékrendszer is túlméretezett, egy kategóriával nagyobb motor tömegével is elbánna. Sajnos akárcsak az A1-esek jórészén, itt sem elérhető az ABS, ami nem mellékes a kezdőknek és az autóból átülőknek, viszont a fékerőelosztó alapáras, és igencsak meggyőzően működik. Mindig egyszerre dolgozik az első-hátsó féknyereg, bármelyik kart is húzom meg, a lassulás pedig a sokadik, hosszú féktáv után is állandó, azaz nem hajlamos a rendszer az elmelegedésre.
Idősebbek is elkezdhetik?
Az elektromos robogók egyik legfontosabb célcsoportjai a kocsiból motorra ülő ingázók, ezért megkértük munkatársunkat, aki tapasztalt sofőr, emellett pedig A1B jogosítvánnyal motorozik, hogy mondjon véleményt a gépről. Kiemelte, hogy az NCE tagadhatatlan előnye a kimagasló gyorsulás, hiszen a jellemzően 10-15 lovas, benzines A1-esek nyomába sem érhetnek a lámpától dinamikusan kilövő robogónak, melynek gyorsulása inkább a 250-esekkel van egy szinten. Erény a kuplung- és váltókar hiánya is, hiszen így egy dologgal kevesebbre kell figyelnie a forgalomban, arról nem beszélve, hogy a benzinesekkel összevetve egyszerűbb felépítés megnyugtató azoknak, akiknek nincs tapasztalatuk az otthoni szerelésben. Hátrányként a kezelőszerveket említette, ami érthető is, hiszen az autóból átülőknek hátrány, ha nem tudnak ösztönösen indexelni vagy a pillanat törtrésze alatt dudálni egy-egy neccesebb helyzetben.
Mivel – a többi „autós-motoroshoz” hasonlóan – rövidebb, legfeljebb napi 50-60 kilométeres távon használja a robogót, a hatótáv gyakorlatilag mellékes, mivel a Lvneng ideális esetben ennek a kétszeresét tudja egy töltéssel. A kemény, túl feszes hangolású felfüggesztést és az ABS hiányát leszámítva csak jókat mesélt a motorról, hozzátéve, hogy valóban meglepő a kategória határain túlmutató gyorsulás – ebben aligha versenyezhetnek az elektromos robogókkal a benzines, A1-es modellek.
Csak álom a 100 kilométer feletti hatótáv?
Nem ritka, hogy a gyártó túl optimistán adja meg az elektromos robogó vagy roller hatótávját, ezért mi is szkeptikusak voltunk: az új Lvneng valóban száz kilométer feletti hatótávot tud, ahogy ígérik? Mivel nem volt tapasztaltunk a motorral, elsőre „csak” egy 70 km-es kört terveztünk, melyben bőven volt fővárosi dugóban araszolás, országúti cirkálás és teligázas „száguldás” az M0-on.
Hetven kilométer után még több mint 30%-on állt mindkét LG akksi töltöttsége, holott gyakran volt „pirosban” a fordulatszámmérőként tetszelgő fogyasztásmérő. Természetesen a villanyos technikák, trükkök itt is sokat segítenek, hogy nőjön a hatótáv, például egy közepes méretű furgon mögött haladva nagyjából harmadával esett a fogyasztás 80 km/óránál, míg az autót megelőzve, erős szembeszéllel ugyanennyit nőtt az érték. Persze a trükkök nélkül is igaz, hogy kimondottan sportosan vezetve lehet csak 90 km alá szorítani a hatótávot, míg egy kicsit odafigyelve megközelíthető a 120 kilométeres, gyári érték.
Ráadásul aki csak városon belül és rövidebb távokon motorozik, használhatja felváltva a két kivehető telepet, így amíg az egyik töltődik, a másikkal simán megtehet 40-50 kilométert, majd csere, és kezdődhet elölről a „vetésforgó.”
Mivel a nem teljesen lemerült akkumulátor töltési ideje úgy 2,5-3 óra, ez azoknak teljes értékű megoldás lehet, akik ennyi idő alatt „csak” 40-50 kilométert motoroznak, míg a többiek – Ákoshoz hasonlóan – a harmadik akksi beszerzésével tehetik örökmozgóvá motorjukat.
Túlzás lenne tökéletes városi célszerszámnak nevezni a Lvneng NCE-t, de az is igaz, hogy olyan részei szorulnak fejlesztésre, melyek egy modellfrissítés során orvosolhatóak. Egészen biztosan jót tenne egy lágyabb futóműbeállítás, miként egy új kapcsolótömb is, mert Richard Claydermann ujjaira van szükség, hogy elérje az ember az irányjelzőkapcsolót. Mondhatnám hátrányként a gyári abroncsokat is, mert bár száraz, meleg időben remekül tapadnak, esőben kevésbé brillíroznak, de ne feledjük, hogy néhány nagymotor is a teljesítményéhez méltatlan gumikkal gördül ki a gyárból…
Végül a 45-ös csizmában már igencsak szűkös lábtér és a „majdnemegysisakos” csomagtér is szót érdemel. Noha utóbbi lazán elnyel egy nyitott, állrész nélküli bukót, az általunk belepróbált, zárt fejvédők közül csak egyre tudtuk rácsukni a nyerget.
Más kérdés, hogy ezek gumicserével, hátsó doboz felszerelésével stb. orvosolhatóak, és úgy már valóban teljes értékű robogó lesz a Lvnengből. A kategórián túlmutató gyorsulása, stabilitása és viccesen alacsony, 2 Ft/km-es üzemanyagköltsége egyaránt ideális társsá teszi az NCE-t, ráadásul nagy hatótávjával azoknak is jó választás, akik távolról, akár napi 50-80 kilométerről ingáznak a munkahelyükre.
Műszaki adatok – Lvneng NCE-S
Méretek (H*Sz*M, mm) – 1960 x 725 x 1195
Tengelytáv (mm) – 1370 mm
Tömeg (akkumulátorral, kg) – kb. 140
Gumiméret (elöl-hátul) – 120/70-14
Felfüggesztés (elöl/hátul) – hagyományos fordított teleszkóppár/lengőkarhoz kapcsolódó rugóstag
Fékrendszer – kéttárcsás, hidraulikus, CBS-szel
Műszeregység – 7 colos színes TFT
Erőforrás – 6,6 kW-os névleges teljesítményű villanymotor
Akkumulátorkapacitás – Két darab 72V-os, 34 Ah-s LG akkumulátor (4,896 kWh összkapacitás)
Töltési idő – 3,5-7 óra
Kizárólagos hazai forgalmazó: Elektrobiker