A világ gépjárműiparának szereplőit, így a motorgyártókat is próbára tették a világpolitikai és -gazdasági turbulenciák. Az egész kezdődött a pandémiával, majd folytatódott a krónikus félvezetőhiánnyal és az ellátási láncok súlyos zavaraival, hogy aztán az orosz–ukrán konfliktus tegye fel az i-re a pontot.
Az európai motorkerékpár-piac eleinte meglepően jól bírta a gyűrődést, olyannyira, hogy egészen 2021-ig töretlenül növekedett – méghozzá az utolsó évben eléggé kiugróan. 2022 tavaszán azonban durván visszaestek az eladások, ami mögött nyilvánvalóan a február végén kitört háború, illetve az annak nyomán jelentkező általános, vagyis mind az iparági szereplőkön, mind a vásárlókon eluralkodó bizonytalanság állt. Az energiaválság, valamint a jórészt általa felhajtott, ám országoként eltérő mértékű pénzromlás ellenére valahogy mégis enyhült valamelyest a sokk. Jóllehet, jelenleg is meglehetősen ingatag a helyzet, a hamburgi központú internetes piacelemző cég, a Statista optimistán tekint jövőbe.
Szerintük 2023-ban az előző évivel összevetve jobb számokat hoz az európai motorpiac – a hazai piac pedig garantáltan túlszárnyalja az elmúlt évek eredményeit –, de az igazi kiugrásra csak 2024-ben lehet számítani. Amennyiben ez tényleg összejön, akkor európai szinten 2025-ben sikerül elérni a 2019-es, akkor rekordot jelentő számokat. A Statista ekkortól kezdődően lassuló ütemű bővülést vár, amelynek eredményeként 2027-re nagyjából évi 1,71 millió motorkerékpár talál gazdára az öreg kontinensen.
Ami pedig a piszkos, ámde elemi fontosságú anyagiakat illeti: 2023-ban a motorgyártók várhatóan 12,95 milliárd euró bevétellel számolhatnak, amelynek nagy része, pontosan 9,78 millárd euró a közúti modellek értékesítéséből jön össze.
Az átlagos példányonkénti eladási árat idén 9580 euróra, azaz hozzávetőleg 3,8 millió forintra becsülik.
Ha bejön a következő négy évre előrejelzett, évi 5,74 százalékos bevételnövekedés, akkor 2027-ben 16,19 milliárd eurót kasszírozhatnak az európai, amerikai és ázsiai vállalatok. Az, hogy ebből mennyi lesz a nyereség, nagyban függ a működési költségek alakulásától, amelyeket alaposan megrángathatnak bizonyos, sajnos még mindig kibontakozási szakaszban álló geopolitikai küzdelmek.
Az előrejelzést készítők szerint a 2027-ig terjedő időszakban érdemben nemigen változik az értékesítési portfólió összetétele, vagyis messze a rendszámos, közúti motorkerékpárok hasítják ki a legnagyobb szeletet a képzeletbeli tortából. Utánuk, jócskán lemaradva jönnek a kisebb robogók és a részben versenycélú terepmotorok. Különösen a robogóknál talán mást várnánk, hiszen ebben a szegmensben egyre inkább teret hódítanak az elektromos meghajtású modellek, amelyek – ugyebár –, elvileg a fenntartható mikromobilitás elterjedésének kulcsszereplői lehetnének.
Nagyon sok tehát a „ha” és az „amennyiben”. Az mindenesetre reménykeltő, hogy a motorozás – noha sokan a műfaj lassú, de biztos kimúlását jósolták – csak nem akar kimenni divatból, sőt a kisebb hullámvölgyek dacára egyre többen vezetnek rendszámos kétkerekűt itthon és a világ minden táján. Hazánkban az utóbbi években olyan nagymértékben nőtt az érdeklődés a rendszámos motorok iránt, hogy számuk idén elérheti a 220 ezer darabot, holott az ezredfordulón még csak 90-95 ezer motorkerékpár futott hazánk útjain.