Kétségtelenül hasznos egy motorban a SIM- és GSM-alapú nyomkövető, elvégre ennek segítségével találták meg anno a Budapesten ellopott robogót is, amit egy társasház alagsorában próbáltak elrejteni a tolvajok.
Emellett persze arra is jó, hogy a gyártó nyomonkövesse, pontosan mennyit és milyen körülmények között használják a motorjait, hiszen ezzel értékes adatokhoz jut, és a visszajelzések alapján fejlesztheti a típus következő változatát.
Összesen 23 milliárd kilométert futottak a NIU robogói
Jóllehet, európai mércével kimondottan fiatal vállalatról van szó, a tíz éve alapított NIU máris milliószám értékesít motorokat világszerte, sőt nemrég a cég éves termelése is átlépte az egymillió darabot. Az eladott példányok adatait, futásteljesítményét összesítették, majd a NIU honlapján büszkén mutatták be azt a számlálót, mely öt másodpercenként frissül a valós adatok alapján, és amiből kiderül, milyen hatással volt bolygónkra az a néhánymillió motoros, aki benzines vagy dízel jármű helyett elektromosra váltott.
Jelenleg 23,6 milliárd kilométernél jár a számláló, és igazán beszédes, hogy a „napi számláló” is azt mutatja, hogy a tulajdonosok közül csaknem másfélmillióan ültek ma motorra. Ennél is látványosabb, hogy a cég számításai szerint ezzel több millió kilogramm szén-monoxidtól és szén-dioxidtól mentesítették a Földet, az el nem tankolt 700 millió liter benzinről nem is beszélve.
Valóban környezetbarát az elektromos motor?
Akik immúnisak a hangtalan motorokra, általában azzal érvelnek, hogy a jókora akkumulátorok gyártása és újrahasznosítása rendkívül nagy ökolábnyomot hagy, és hiába nincs lokális károsanyag-kibocsátás, valójában ezzel is csak ártunk a környezetnek. Persze ismerve, hogy a nagyobb, 100 km/óra feletti végsebességű modellekben is mindössze 14-15 kilót nyom a két telep, és tudunk 100 000 kilométernél többet futott, eredeti aksis robogóról, ez is alaptalan aggodalomnak tűnik.
Jóllehet, az általában százkilométeres hatótáv és a szerény, 100 km/óra körüli végsebesség miatt továbbra sem elektromos motorral indulunk el a Stelvióra vagy a Transzfogarasra, de a városi és elővárosi közlekedésben már most is versenyképesek a hangtalan apróságok. Gyorsulásuk az egy-két géposztállyal nagyobb motorokat idézi, feltöltésük nagyjából tizedébe kerül, mint a benzinesek tankolása (4 kWh-s/4 literes fogyasztással számolva), a kisebb szervizigényről és fenntartási költségekről nem is beszélve.
Mi is kipróbáltuk korábban, hogy milyen a mindennapokban a NIU legerősebb, leggyorsabb robogója, a GT EVO – a motorról készült tesztet itt találjátok.