Ha vége a reklámnak utána érdemes vissza sietni mert villan az atom 😂 😬
Melyik a veszélyesebb kvíz
A : atombomba
B : oltás
C : covid
D : TV
Persze mivel első kérdés ,helyes válasz esetén kortyolhatsz a sörből
Család kupaktanács engedélyezett 😂
Csak néha elő veszik ,tudod ez olyan mint a rtl filmben 10 percenként felbukkanó reklám
Ha nem olyan érdekes a háború majd bedobják a covidot addig kimehetsz hugyozni 😂
Na még egy
https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=pfbid0P8bMDJrhyExuo8PTKNMpwZEo5nt3XvnCvVqxeo5wqV8taQjDt5Q7ejX93TPEsSFdl&id=100004259196797&sfnsn=mo
Egy kis érdekesség,facebookos de megnyitja,én is így kaptam
https://m.facebook.com/100004259196797/posts/pfbid027tkk98Xb5mievfRC4HD21ZnhDpkhGvyEvqpb7fsx4XcF6f93Jr7b72Q27XsKAPHel/?sfnsn=mo
A villám a zivatarok alkalmával a felhő és a föld vagy két felhő között keletkező nagyfeszültségű villamos kisülés.
Zivatarnak nevezik azt a légköri jelenséget, amely villámok keletkezésével is jár.
A napsugárzás a föld-közeli, nedves légrétegeket felmelegíti, azok könnyebbé válva gyorsan felemelkedve, kialakul a zivatar cella. A gyorsan emelkedő légtömegek lehűlnek, páratartalmuk kicsapódik és felhők képződnek. Mivel a vízcseppek kiválása halmazállapot változással jár, a vízpára rejtett hője is „melegíti” a levegőt és ez, a felfelé áramlást tovább gyorsítja. A felfelé emelkedő levegő hőmérséklete 0 °C alá csökkenve a vízcseppekből hó, és jégkristályok képződnek, és a halmazállapot újabb változása további rejtett hő felszabadulást eredményez. Ez tovább gyorsítja a levegő felfelé áramlását. Az igen gyors felfelé áramló légtömegek belső súrlódása a semleges víz, és jég-részecskékről elektronokat szakít le, aminek következtében a felhőben pozitív és negatív töltésű ionok jönnek létre. A pozitív töltések általában a zivatarcella felső részén, a jégkristályokon tömörülnek, míg a negatív töltések a zivatarcella alsó részén, az esőcseppeken sűrűsödnek össze. A cella alsó részének negatív töltése a töltésmegosztás révén földfelszín közelében pozitív töltéseket hoz létre. Ezek töltések a kiemelkedő tereppontokon, fákon, templomtornyokon összesűrűsödve előbb un. korona-kisülést majd ívkisülést, azaz felhő-föld villámkisülést eredményeznek. A villámkisülés nemcsak felhő-föld között, hanem felhő-felhő között is létrejöhet. A villámkutatásban a felhő-föld villámokat a kisülés iránya szerint (lecsapó, vagy felcsapó) a kiinduló töltésgóc töltése szerint pedig pozitív, vagy negatív villámoknak csoportosítják. A zivatarcella a légkörben 10 -15 km magasra nyúlik fel, és a felhőzet alsó szintje 1,5 -2 km magasan van a talaj felett. Minden cella általában 30 percig aktív, és ez alatt percenként két-három villám keletkezik. Magyarországon a villámok általában a nyári zivatarok során keletkeznek. Az évente előforduló 15-35 zivataros napon, 2-4 felhő-föld villámcsapás/km² alakul ki.
A megfigyelések szerint a villám 98%-ának áramerőssége kisebb, mint 200 kA. A villámcsatorna átmérője néhány cm, hossza néhány métertől többször tíz kilométer lehet. Hőmérséklete 30.000 °C, sebessége kb. 300 km/sec. A villamos és elektronikus berendezésekre a 2 km-es sugarú körön belüli villámcsapás jelent közvetlen veszélyt. Így azt lehet mondani, hogy Magyarországon évente legalább tizenkét olyan alkalom van, amikor villamos és elektronikus berendezések közvetlen villám veszélynek vannak kitéve.
A földbe lecsapó villámokat pozitív vagy negatív villámnak nevezik, attól függően, hogy milyen polaritású töltésgócot sütnek ki a felhőben. A kétféle polaritású villám között a fizikai tulajdonságokban is nagy különbségek vannak, a negatív villámokra a több egymást követő részvillám, a pozitívokra viszont egyetlen főkisülés jellemző. A negatív villámok előfordulása a gyakoribb.
A villámcsapás egyik legjellemzőbb fizikai tulajdonsága az áramhullám csúcsértéke a becsapási pontban, amit röviden villámáramnak neveznek. Különböző gyakorisággal, egymástól több nagyságrenddel eltérő értékek is előfordulnak. A villámcsapás másik jellemzője a becsapási ponton kiegyenlítődő töltés. A pozitív villámok esetén kiegyenlítődő töltés minden tekintetben nagyobb, mint negatív villám esetén.
Az áramhullámnak fontos jellemzője a kezdeti felfutó szakaszon, vagyis a hullám homlokán fellépő árammeredekség, amit kA/µs mértékegységgel fejezünk ki. A legnagyobb meredekségek a negatív villámok későbbi részvillámai alkalmával keletkeznek. A pozitív villámok meredeksége általában olyan kicsi, hogy káros hatásaival egyáltalán nem számolnak. Az áramhullám csúcsértékének eléréséig eltelt idő a hullám homlokideje.
A villámcsapás káros hatásai közül több a fajlagos energiától függ. Ez az az energia, amely 1Ω ellenálláson szabadul fel, ha villámáram folyik át rajta, mértékegysége MJ/Ω. A pozitív villámok fajlagos energiája lényegesen nagyobb, mint a negatívoké.
jó pár éve láttam egy filmet a villámokról
ott azt mindták a villám nem csak úgy lecsap az égből
valami akármi lentről feláramlik és ezen át jön le a villám
csak néha nem jön össze a dolog mert olyan gecigxors a villám hogy összetömöríti maga előtt a levegőt és olyan kemény lesz hogy elcsúszik oldalra az ív
ezért nem egyenes a villám és ezért nem oda ver mindig mint ahonnal feljött az az izé áramlat
lusta vagyok utánanézni mi az
Célműszer........mi is azzal mérünk. Hurokellenállás, de az csak az érintésvédelmi felülvizsgálatnál opció. Villámvédelemnél folytonosság és földelési ellenállás játszik.
vagy 15 éve az erdőnkbe a tanya melletti egyik nyárfába csapott bele a villám. elég rendesen elintézte. Tulajdonképen lehet lamentálni miért pont abba a 20 méter magas nyárfába csapott bele amikor hektáronként 1000 db van belőle(kezeit széttáró)
nekünk most volt felülvizsgálat a cégnél, centis sodrott alumínium jön le a villámelvezetőtől a földig. Valami kütyüvel mért mindent az ürge valami hurkokat vagy mi a faxt mindent a legnagyobb rendben talált(meghajlós)
Melyik a finomabb ????
A: szilva pálinka
B: barack pálinka
C : minden pálinka is
Ez már 0,33 sörér megy 😍
Melyik a veszélyesebb kvíz
A : atombomba
B : oltás
C : covid
D : TV
Persze mivel első kérdés ,helyes válasz esetén kortyolhatsz a sörből
Család kupaktanács engedélyezett 😂
Ha nem olyan érdekes a háború majd bedobják a covidot addig kimehetsz hugyozni 😂
inkább a vakcina miatt szenved a nép
persze nincs mellékhatás, csak sok-sok véletlen 😆
https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=pfbid0P8bMDJrhyExuo8PTKNMpwZEo5nt3XvnCvVqxeo5wqV8taQjDt5Q7ejX93TPEsSFdl&id=100004259196797&sfnsn=mo
https://m.facebook.com/100004259196797/posts/pfbid027tkk98Xb5mievfRC4HD21ZnhDpkhGvyEvqpb7fsx4XcF6f93Jr7b72Q27XsKAPHel/?sfnsn=mo
Te ettől hosszabbakat tolsz a semmiről 😅
A villám a zivatarok alkalmával a felhő és a föld vagy két felhő között keletkező nagyfeszültségű villamos kisülés.
Zivatarnak nevezik azt a légköri jelenséget, amely villámok keletkezésével is jár.
A napsugárzás a föld-közeli, nedves légrétegeket felmelegíti, azok könnyebbé válva gyorsan felemelkedve, kialakul a zivatar cella. A gyorsan emelkedő légtömegek lehűlnek, páratartalmuk kicsapódik és felhők képződnek. Mivel a vízcseppek kiválása halmazállapot változással jár, a vízpára rejtett hője is „melegíti” a levegőt és ez, a felfelé áramlást tovább gyorsítja. A felfelé emelkedő levegő hőmérséklete 0 °C alá csökkenve a vízcseppekből hó, és jégkristályok képződnek, és a halmazállapot újabb változása további rejtett hő felszabadulást eredményez. Ez tovább gyorsítja a levegő felfelé áramlását. Az igen gyors felfelé áramló légtömegek belső súrlódása a semleges víz, és jég-részecskékről elektronokat szakít le, aminek következtében a felhőben pozitív és negatív töltésű ionok jönnek létre. A pozitív töltések általában a zivatarcella felső részén, a jégkristályokon tömörülnek, míg a negatív töltések a zivatarcella alsó részén, az esőcseppeken sűrűsödnek össze. A cella alsó részének negatív töltése a töltésmegosztás révén földfelszín közelében pozitív töltéseket hoz létre. Ezek töltések a kiemelkedő tereppontokon, fákon, templomtornyokon összesűrűsödve előbb un. korona-kisülést majd ívkisülést, azaz felhő-föld villámkisülést eredményeznek. A villámkisülés nemcsak felhő-föld között, hanem felhő-felhő között is létrejöhet. A villámkutatásban a felhő-föld villámokat a kisülés iránya szerint (lecsapó, vagy felcsapó) a kiinduló töltésgóc töltése szerint pedig pozitív, vagy negatív villámoknak csoportosítják. A zivatarcella a légkörben 10 -15 km magasra nyúlik fel, és a felhőzet alsó szintje 1,5 -2 km magasan van a talaj felett. Minden cella általában 30 percig aktív, és ez alatt percenként két-három villám keletkezik. Magyarországon a villámok általában a nyári zivatarok során keletkeznek. Az évente előforduló 15-35 zivataros napon, 2-4 felhő-föld villámcsapás/km² alakul ki.
A megfigyelések szerint a villám 98%-ának áramerőssége kisebb, mint 200 kA. A villámcsatorna átmérője néhány cm, hossza néhány métertől többször tíz kilométer lehet. Hőmérséklete 30.000 °C, sebessége kb. 300 km/sec. A villamos és elektronikus berendezésekre a 2 km-es sugarú körön belüli villámcsapás jelent közvetlen veszélyt. Így azt lehet mondani, hogy Magyarországon évente legalább tizenkét olyan alkalom van, amikor villamos és elektronikus berendezések közvetlen villám veszélynek vannak kitéve.
A földbe lecsapó villámokat pozitív vagy negatív villámnak nevezik, attól függően, hogy milyen polaritású töltésgócot sütnek ki a felhőben. A kétféle polaritású villám között a fizikai tulajdonságokban is nagy különbségek vannak, a negatív villámokra a több egymást követő részvillám, a pozitívokra viszont egyetlen főkisülés jellemző. A negatív villámok előfordulása a gyakoribb.
A villámcsapás egyik legjellemzőbb fizikai tulajdonsága az áramhullám csúcsértéke a becsapási pontban, amit röviden villámáramnak neveznek. Különböző gyakorisággal, egymástól több nagyságrenddel eltérő értékek is előfordulnak. A villámcsapás másik jellemzője a becsapási ponton kiegyenlítődő töltés. A pozitív villámok esetén kiegyenlítődő töltés minden tekintetben nagyobb, mint negatív villám esetén.
Az áramhullámnak fontos jellemzője a kezdeti felfutó szakaszon, vagyis a hullám homlokán fellépő árammeredekség, amit kA/µs mértékegységgel fejezünk ki. A legnagyobb meredekségek a negatív villámok későbbi részvillámai alkalmával keletkeznek. A pozitív villámok meredeksége általában olyan kicsi, hogy káros hatásaival egyáltalán nem számolnak. Az áramhullám csúcsértékének eléréséig eltelt idő a hullám homlokideje.
A villámcsapás káros hatásai közül több a fajlagos energiától függ. Ez az az energia, amely 1Ω ellenálláson szabadul fel, ha villámáram folyik át rajta, mértékegysége MJ/Ω. A pozitív villámok fajlagos energiája lényegesen nagyobb, mint a negatívoké.
ott azt mindták a villám nem csak úgy lecsap az égből
valami akármi lentről feláramlik és ezen át jön le a villám
csak néha nem jön össze a dolog mert olyan gecigxors a villám hogy összetömöríti maga előtt a levegőt és olyan kemény lesz hogy elcsúszik oldalra az ív
ezért nem egyenes a villám és ezért nem oda ver mindig mint ahonnal feljött az az izé áramlat
lusta vagyok utánanézni mi az