Aligha újdonság a motorosoknak, hogy – többek között – a feszültségszabályozó felel a jármű áramellátásért, azt azonban kevesebben tudják, pontosan miként is működik ez az alkatrész. Márpedig a működési elve magában rejti a túlterhelés és/vagy túl magas hőmérséklet miatti meghibást, ami ráadásul azzal fenyeget, hogy ha nem veszed észre időben, akkor a szabályozó mellett az akkumulátor és a generátor is tönkremehet.
Miként működik a feszültségszabályozó?
A feszültségszabályozó ugyanis azért felel, hogy átalakítsa a generátor által termelt váltakozó áramot (AC) egyenárammá (DC), egyszersmind a feszültséget 14 volt környékén tartsa.
Azért lényeges a 14 V-os érték, mert ha csak egy-két volttal alacsonyabb vagy magasabb, akkor előbb-utóbb megáll a motor, mert nem kap töltést az aksi, vagy pont fordítva, azaz tönkremegy a túl magas feszültségtől. Amennyiben menet közben folyamatosan merül az egyébként jó állapotú telep, netán hangosan pezseg a túltöltéstől, akkor kezdhetsz gyanakodni, hogy gond van a feszültségszabályozóval.
Ezt úgy tudod ellenőrizni/ellenőriztetni, hogy járó motornál, nagyobb fogyasztókat (pl. fényszóró) fel- és lekapcsolva figyeled az aksisarukon mérhető feszültséget, és ha ez 14 voltnál kevesebb vagy 14,5-nél több, az egyértelműen az alkatrész hibájára utal. Miként említettük, ez károsíthatja az aksit, a generátort, sőt a jármű kábelezését is, szóval érdemes megelőzni a nagyobb bajt…
Márpedig a megelőzés egyetlen tökéletes eszköze a használtmotoroknál, ha rögtön a vásárlás után lecseréled a rendkívül magas üzemi hőmérsékletű, hagyományos feszszabályozót egy MOSFET-alapú szerkezetre.
Mi a különbség a gyári és a Solvart MOSFET-feszültségszabályozója között?
Maguk a fejlesztők meséltek róla, miért mennek tönkre a gyári feszszabályozók, és miért jobb megoldás a hazai készítésű, MOSFET-alkatrész:
– Az talán köztudott, hogy a feszültségszabályozó felel a megtermelt, de fel nem használt áram visszafordításáért a generátorba – vágott bele Mecseki Zsolt –, amit a szakzsargonban söntölésnek neveznek. A klasszikus feszültségszabályozóban ezt a funkciót tirisztor látja el, amin bekapcsolt állapotban nagy feszültség esik (kb. 1,5 V), és ez komoly melegedést eredményez. Ráadásul gyakran megfigyelhető a gyári konstrukciókon az alulméretezett bordafelület, amit tetéz, ha nem éri menetszél az alkatrészt, vagy ne adja ég pont a hűtőradiátor, esetleg a kipufogó közelében rögzítik. Ez azért lényeges, mert a tirisztor – ami a tényleges szabályozást végzi –, egy négyrétegű félvezető, mely 130 fok hőmérséklet felett „beragad”, azaz nem tud kikapcsolni, csak átfolyik rajta a visszavezetett áram, és ez még tovább melegíti. Ekkor a töltés megszűnik, és ahogy az alkatrész hőmérséklete eléri a 180-200 fokot, végleg tönkremegy. Mivel a motorkerékpár működéséhez elengedhetetlen az áramellátás, ezután már beindítani, sőt betolni sem lehet a gépet, azaz garantáltan nem jut haza a saját lábán. Ezt küszöbölheted ki a MOSFET-feszszabályozóval, ami a Metal Oxide Semiconductor (fém-oxid félvezető) és a Field Effect Transistor (térvezérlésű tranzisztor) kifejezések rövidítése. Mivel ez lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten üzemel – ahogy a képen is láthatjátok –, beszerelése után búcsút inthetsz a melegedő feszültségszabályozóknak és az ebből adódó műszaki hibáknak.
Ráadásul itt nemcsak az új, egy-, két- vagy háromfázisú feszszabályozót szerezheted be, a már említett feszültségmérők, különböző csatlakozók, valamint a megszakítós gyújtásrendszereket kiváltó elektronikus alaplapok is elérhetőek a Solvartnál. Mi több, azokra is gondoltak a hazai mérnökök, akik újszerű, fiatal motorjuk klasszikus, SH gyártási kóddal jelölt, tirisztoros feszültségszabályzóját cserélnék le. Nekik lehetnek ideálisak a továbbfejlesztett, cél IC-vezérlésű, háromfázisú feszszabályozók, melyeket elsősorban 400 wattos vagy annál nagyobb teljesítményű generátorral felszerelt modellekhez ajánlanak.