A hagyományos motorkerékpárok tervezésekor nem kapott túl nagy hangsúlyt a „karosszéria”, már ami a védelmi szerepét illeti, inkább a minél hatékonyabb fékre és a futóműre összpontosítottak a mérnökök. Nem úgy a bajorok, akik voltak olyan merészek, hogy ütközésnél vagy elcsúszásnál hatékonyan védő kabint szerkesszenek egy robogóra. Szenzációszámba ment a C1, mely a vázzal egybeépített, ívelt csövekből álló bukókeretet kapott, mely jó eséllyel megóvta a motoros életét egy komolyabb balesetnél is.
Megelőzte a korát a bukócsöves robogó
A történet 1992-re nyúlik vissza: ekkor állították ki a BMW első kabinos robogójának prototípusát a kölni IMFA-n. Az csupán egy működésképtelen tanulmány volt, de már láttatni engedte, hogy milyen szerkezeten törik a fejüket a bajorok, akik évekig tervezték, fejlesztették és tesztelték a nem mindennapi gépet. Míg aztán 1999 őszén megjelent a C1 szériaváltozata, a forgalmazás pedig 2000 tavaszán indult.
Meglehetősen szokatlan látvány volt a nagytestű, magas súlypontú robogó, ami nemcsak a sérülésektől óvta az utasát, hanem az esőtől és hótól is, mivel tetőt, ablaktörlővel ellátott szélvédőt és széles oldalpaneleket is kapott. A bajorok erőfeszítéseit a hatóságok is értékelték, és így a C1 lett az első (és eddig utolsó) olyan motorkerékpár, amit használója bukósisak nélkül vezethetett.
A tesztek alapján ugyanis kiderült, hogy az oldalsó bukócsövekkel is felvértezett, masszív kabin tökéletesen megvédi az utast a lehetséges sérülésektől még úgy is, ha nem visel fejfedőt. Ehhez persze az is kellett, hogy az autókéhoz hasonló, széles ülést építsenek be, mely négypontos övvel is óvta a motorost. A történethez hozzátartozik, hogy a néhány államban, így például Egyesült Királyságban elvárták a sisakot a C1 használójától, nem véletlen, hogy alig adtak el belőle a szigetországban.
Kezdetben egyféle, 125 köbcentis, egyhengeres, 15 lóerős, befecskendezős Rotax-erőforrással és CVT-váltóval forgalmazták a robogómércével mérve nem túl könnyű - 185 kilós - gépet, majd jött a kétszázasnak hívott, valójában 176 köbcentis kivitel 18 lóerővel. Talán a nem túl izmos erőforrások vagy a korát megelőző koncepció, esetleg a szokatlan üléshelyzet volt az oka, hogy a C1 végül nem aratott igazi sikert. Két év alatt alig több mint 12 ezer példányt értékesítettek belőle, emiatt 2002-ben leállították a gyártását. Tulajdonképpen az mutatja leginkább a nagyságát, hogy máig mindenki a C1-et említi példaként, ha kabinos robogóról van szó, pedig az olasz és távol-keleti „koppintásokból” sokkal több készült, mégsem tettek szert ilyen hírnévre.
BMW C1 a Budapesten forgatott Kém című filmben
A történethez hozzátartozik, hogy hét évvel később, 2009-ben újra leporolták a terveket, és bemutatták a C1 tisztán elektromos hajtású prototípusát, de - valószínűleg a gazdasági válság miatt - végül nem készült belőle megvásárolható kivitel. Igazán kár érte, mert napjainkban reneszánszukat élik a nagyrobogók és nő a kereslet a tiszta üzemű gépek iránt, vagyis már biztosan komoly igény lenne egy sisak nélkül vezethető, remek időjárás-védelmű robogóra.