Gyászban van a szívünk, ürességtől kongó,
Gyászol most minden pornófilmrajongó,
A fél világ őrjöng, és tépi a haját,
Ó, micsoda csapás - elvesztettük Mayát!
Te voltál sokunknak az utolsó reménység,
Ha kellett az asszonyhoz még egy kis keménység,
Mert sok millió férfi rögtön Terád gondolt,
Ha otthon ronda neje egy dugásért tombolt.
Hát Te is abbahagytad - nemcsak szegény Michelle,
Sok bika a farkán most gyász-szalagot visel,
Búsan merengenek fel a teliholdra,
Nem is kíváncsiak már a Private Gold-ra.
A nők persze örülnek, még a vak is látja,
Mert sokuknak miattad repedt be a gátja,
S ne csodálkozz rajta, hogy rossz néven vették,
Mikor anál után a szájukba tették.
Pedig hányszor mondták: "Köszi, ezt nem kérjük!"
Mikor a fejüket nyomta rá a férjük.
És szidtak, mint a bokrot - persze azért okkal,
Mert kevesen birkóztak meg a mélytorokkal.
Aztán még azt is a Te szemedre vetik,
Hogy már egyre többen a "kislukat" szeretik.
S miután bezárták hátsó ajtójukat,
Búsan ápolgatják sajgó popójukat.
Mert átvertél mindenkit, Te rút kis ebadta!
A film a krémes tubust SOHASEM mutatta,
Ami nélkül - tudod - olyan mint a pokol,
S a sok buta liba ezért téged okol.
Mi tudjuk: harcoltál - mint Gázában a Hamasz,
Tanú erre agglegény, nős ember és kamasz,
Sosem rettentél meg a nagy túlerőtől,
Se öt-hat férfitol, se egy "dildós" nőtől.
De mindennek vége már - elveszett a csata,
Letetted a korbácsot, mint Belucci és Kata,
Lakkruhád a szögön, nagy most Kovi baja,
SOK BOLDOGSÁGOT AZ ÚJ ÉLETHEZ...MAYA
Hapsi pizzát rendel.
- Mennyi borravalót szokott kapni? - kérdi a futártól.
- Nem tudom, ez az első fuvarom. Egyetemista vagyok, csak besegítek a
nyáron. - feleli a fiú - De a többiek azt mondták, maga elég fukar. Ha ötven
centet kapok magától, már örülhetek.
A fickó bedühödik. - Micsoda? Na, itt van öt dollár. Mondja meg nekik
mennyit kapott! Egyébként mit tanul?
- Alkalmazott pszichológiát.
Nekem sem teccett a videó, szerencsétlen kölyköt halálra rémiszti és miuán ott sír még videózza tovább. Agyonverném apukát és videóznám ahogy vérében fetreng azon is röhögnétek?
Jóó persze én is sajnálom hát szegény kiskölök így megszivatni, mer milyen elszántsággal jáccot, de amit utána lenyomott hogy püffölte a monitort..... hááát az mindent visz .
LEGJOBB
A 7 törpe Rómába látogat, és mivel ez egy igen nagy eseménynek
számít,hát fogadja őket a Pápa is. Morgó vezeti a csapatot, amikor üdvözli öket a
Pápa és megkérdi:
- Morgó, kedves fiam, mit tehetek érted?
- Excellencias uram, lenne egy kérdésem. Vannak Rómában törpe apácák? -
Nem, Rómában nincsenek törpe apácák, mondja a Pápa rövid gondolkodás
után.
Néhányan a törpék közül elkezdenek vihogni, de aztan Morgó pillantására
mindannyian elcsendesednek.
- Akkor, kegyelmes uram, Európában azért van néhány törpe apáca?
- Európában sincsenek, válaszol ismét a Pápa.
Erre aztán szinte az összes törpe elkezd röhögni, de mivel Morgó
mérgesen hátrapillant, mindannyian elhallgatnak.
- Uram, azért a világban valahol csak van néhány törpe apáca!?
- Nem Morgó, sajnos egyetlen törpe apácánk sincs.
Ekkor már egyik törpe sem birta röhögés nélkül, mind a hatan a földön
fetrengve kacagtak, csorgott a könnyük, csapkodták a márványpadlót, majd
kórusban kiáltották:
- Morgó megdugott egy pingvint!
nyilván a saját gyerekemmel nem csinálnék ilyet, sőt, ha lenne, akkor valószínűleg másképp álnék a dologhoz, de ez a vidó - szégyen, nem szégyen - a tagadhatatlanul beteg lelkivilágomnak köszönhetően derültséget keltett bennem. természetesen tiszteletben tartom a te álláspontodat is.
Ezeket most kaptam: Cikis sztori 1.:
Réges régen, a tv hőskorában esténként még a nők olvastak fel esti mese gyanánt. Egy alkalommal, teljesen váratlanul az utolsó pillanatban a bemondónő rosszul lett, és helyette az egyik férfi kollegát kérték fel a mesemondásra.
- Szervusztok, gyerekek! - köszönt illendően az ötvenhárom éves szakállas figura. - Fecske anyó vagyok... - folytatta, és a korabeli felvételen látszik, hogy az operatőr megbillenti a statívot a röhögéstől. A mesélő, nagydarab szakállas figura folytatta:
- ...és épp a tojásaimon ülök... - a korabeli kollegák szerint ekkor a hangosító, valamint az összes díszletes és kellékes halkan kiosont a folyosóra, majd összeesett a röhögéstől. Utolsónak az operatőr maradt, aki a következő mondat után hagyta el a stúdiót:
- ...és a fészekből kilóg a szép villás farkam...
Cikis sztori 2.:
Színházba indultunk a férjemmel, és taxit hívtam. Mielőtt a kocsi megjött, kiraktam a macskát a házból, de azonnal visszaszökött, és felrohant a lépcsőn. A férjem a macskát kereste, amikor megjött a taxi. El akartam titkolni a sofőr elől, hogy a ház őrizetlenül marad, ezért azt mondtam:
- A férjem rögtön jön, csak felment elköszönni az anyámtól.
A férjem néhány perc múlva jött is, beült mellém a taxiba, és azt mondta:
- A vén dög az emeleti szobában az ágy alá bújt. Egy fogassal kellett kikergetnem.
Cikis sztori 3.:
Pécs, Nagy Lajos Gimnázium. Buszos osztálykirándulás keretében viszik a diákokat a kaposvári Csiky Gergely Színház, Dózsa György c. színdarabjának előadására.
A baranyai megyeszékhelyről az út - busszal - kb. 1-1.5 óra. Időben el is indulnak, ám a busz defektet kap és a szókimondó buszsofőrnek egy órájába telik kicserélni a kereket. Így már természetesen nem érnek oda időben, csak amikor már javában folyik az előadás. Nosza, annyi baj legyen, a jegyek ki vannak fizetve, a helyek fenntartva, mind a negyven ember, élén sofőrünkkel megpróbálja laposkúszásban elfoglalni a székeket.
Az előadásnak pont ebben a pillanatában ér a szövegkönyv ahhoz a részhez, amikor a jobbágysereget verbúváló Dózsa így kiált fel:
- Hol késtetek, Parasztok?
Mire hősünk magára véve a felszólítást, így vág vissza:
- Hát b....m az anyád, lerobbant a buszunk, te köcsög!!!
Jamal ez k...a jó volt . Így kell a gyereket az állandó netezésről a tanulásra szoktatni . Csak nehogy az egyik könyvébe is belekerüljön egy levágott kéz
A hétfői hangulatom vasárnap kezdődik,
amikor jókedvem már javában vergődik.
Agyamra jellemző, hogy túlontúl vérbő:
mi a francnak nekünk e rohadék hétfő?!
A jókedvem itt ülve persze csak tetőzik,
látásom a monitortól lassanként kettőzik.
Arra gondolok, hogy otthon milyen laza...
Ígérem jó leszek, csak menjek má" haza!
Kutatom okait, de nem kell messze menni,
a hétfőt minden naptárból ki kéne venni.
Elkezdődik vele a monoton sok munka,
Kilenc óra sincs, s már mindenki megunta!
A mai rímfaragás csak azért jött ám létre,
hogy ki még nem tette, mosolyogjon végre,
Mindjárt itt a holnap és eljön majd a kedd,
Éppen itt az idő, hogy lábad haza szedd!
- Jegyeket, bérleteket kérek!
Pistike:
- Anyád tudja, hogy kéregetsz?
Gyászban van a szívünk, ürességtől kongó,
Gyászol most minden pornófilmrajongó,
A fél világ őrjöng, és tépi a haját,
Ó, micsoda csapás - elvesztettük Mayát!
Te voltál sokunknak az utolsó reménység,
Ha kellett az asszonyhoz még egy kis keménység,
Mert sok millió férfi rögtön Terád gondolt,
Ha otthon ronda neje egy dugásért tombolt.
Hát Te is abbahagytad - nemcsak szegény Michelle,
Sok bika a farkán most gyász-szalagot visel,
Búsan merengenek fel a teliholdra,
Nem is kíváncsiak már a Private Gold-ra.
A nők persze örülnek, még a vak is látja,
Mert sokuknak miattad repedt be a gátja,
S ne csodálkozz rajta, hogy rossz néven vették,
Mikor anál után a szájukba tették.
Pedig hányszor mondták: "Köszi, ezt nem kérjük!"
Mikor a fejüket nyomta rá a férjük.
És szidtak, mint a bokrot - persze azért okkal,
Mert kevesen birkóztak meg a mélytorokkal.
Aztán még azt is a Te szemedre vetik,
Hogy már egyre többen a "kislukat" szeretik.
S miután bezárták hátsó ajtójukat,
Búsan ápolgatják sajgó popójukat.
Mert átvertél mindenkit, Te rút kis ebadta!
A film a krémes tubust SOHASEM mutatta,
Ami nélkül - tudod - olyan mint a pokol,
S a sok buta liba ezért téged okol.
Mi tudjuk: harcoltál - mint Gázában a Hamasz,
Tanú erre agglegény, nős ember és kamasz,
Sosem rettentél meg a nagy túlerőtől,
Se öt-hat férfitol, se egy "dildós" nőtől.
De mindennek vége már - elveszett a csata,
Letetted a korbácsot, mint Belucci és Kata,
Lakkruhád a szögön, nagy most Kovi baja,
SOK BOLDOGSÁGOT AZ ÚJ ÉLETHEZ...MAYA
- Mennyi borravalót szokott kapni? - kérdi a futártól.
- Nem tudom, ez az első fuvarom. Egyetemista vagyok, csak besegítek a
nyáron. - feleli a fiú - De a többiek azt mondták, maga elég fukar. Ha ötven
centet kapok magától, már örülhetek.
A fickó bedühödik. - Micsoda? Na, itt van öt dollár. Mondja meg nekik
mennyit kapott! Egyébként mit tanul?
- Alkalmazott pszichológiát.
Megígértem.
LEGJOBB
számít,hát fogadja őket a Pápa is. Morgó vezeti a csapatot, amikor üdvözli öket a
Pápa és megkérdi:
- Morgó, kedves fiam, mit tehetek érted?
- Excellencias uram, lenne egy kérdésem. Vannak Rómában törpe apácák? -
Nem, Rómában nincsenek törpe apácák, mondja a Pápa rövid gondolkodás
után.
Néhányan a törpék közül elkezdenek vihogni, de aztan Morgó pillantására
mindannyian elcsendesednek.
- Akkor, kegyelmes uram, Európában azért van néhány törpe apáca?
- Európában sincsenek, válaszol ismét a Pápa.
Erre aztán szinte az összes törpe elkezd röhögni, de mivel Morgó
mérgesen hátrapillant, mindannyian elhallgatnak.
- Uram, azért a világban valahol csak van néhány törpe apáca!?
- Nem Morgó, sajnos egyetlen törpe apácánk sincs.
Ekkor már egyik törpe sem birta röhögés nélkül, mind a hatan a földön
fetrengve kacagtak, csorgott a könnyük, csapkodták a márványpadlót, majd
kórusban kiáltották:
- Morgó megdugott egy pingvint!
nyilván a saját gyerekemmel nem csinálnék ilyet, sőt, ha lenne, akkor valószínűleg másképp álnék a dologhoz, de ez a vidó - szégyen, nem szégyen - a tagadhatatlanul beteg lelkivilágomnak köszönhetően derültséget keltett bennem. természetesen tiszteletben tartom a te álláspontodat is.
respect!
Cikis sztori 1.:
Réges régen, a tv hőskorában esténként még a nők olvastak fel esti mese gyanánt. Egy alkalommal, teljesen váratlanul az utolsó pillanatban a bemondónő rosszul lett, és helyette az egyik férfi kollegát kérték fel a mesemondásra.
- Szervusztok, gyerekek! - köszönt illendően az ötvenhárom éves szakállas figura. - Fecske anyó vagyok... - folytatta, és a korabeli felvételen látszik, hogy az operatőr megbillenti a statívot a röhögéstől. A mesélő, nagydarab szakállas figura folytatta:
- ...és épp a tojásaimon ülök... - a korabeli kollegák szerint ekkor a hangosító, valamint az összes díszletes és kellékes halkan kiosont a folyosóra, majd összeesett a röhögéstől. Utolsónak az operatőr maradt, aki a következő mondat után hagyta el a stúdiót:
- ...és a fészekből kilóg a szép villás farkam...
Cikis sztori 2.:
Színházba indultunk a férjemmel, és taxit hívtam. Mielőtt a kocsi megjött, kiraktam a macskát a házból, de azonnal visszaszökött, és felrohant a lépcsőn. A férjem a macskát kereste, amikor megjött a taxi. El akartam titkolni a sofőr elől, hogy a ház őrizetlenül marad, ezért azt mondtam:
- A férjem rögtön jön, csak felment elköszönni az anyámtól.
A férjem néhány perc múlva jött is, beült mellém a taxiba, és azt mondta:
- A vén dög az emeleti szobában az ágy alá bújt. Egy fogassal kellett kikergetnem.
Cikis sztori 3.:
Pécs, Nagy Lajos Gimnázium. Buszos osztálykirándulás keretében viszik a diákokat a kaposvári Csiky Gergely Színház, Dózsa György c. színdarabjának előadására.
A baranyai megyeszékhelyről az út - busszal - kb. 1-1.5 óra. Időben el is indulnak, ám a busz defektet kap és a szókimondó buszsofőrnek egy órájába telik kicserélni a kereket. Így már természetesen nem érnek oda időben, csak amikor már javában folyik az előadás. Nosza, annyi baj legyen, a jegyek ki vannak fizetve, a helyek fenntartva, mind a negyven ember, élén sofőrünkkel megpróbálja laposkúszásban elfoglalni a székeket.
Az előadásnak pont ebben a pillanatában ér a szövegkönyv ahhoz a részhez, amikor a jobbágysereget verbúváló Dózsa így kiált fel:
- Hol késtetek, Parasztok?
Mire hősünk magára véve a felszólítást, így vág vissza:
- Hát b....m az anyád, lerobbant a buszunk, te köcsög!!!
Jamal ez k...a jó volt . Így kell a gyereket az állandó netezésről a tanulásra szoktatni . Csak nehogy az egyik könyvébe is belekerüljön egy levágott kéz
A hétfői hangulatom vasárnap kezdődik,
amikor jókedvem már javában vergődik.
Agyamra jellemző, hogy túlontúl vérbő:
mi a francnak nekünk e rohadék hétfő?!
A jókedvem itt ülve persze csak tetőzik,
látásom a monitortól lassanként kettőzik.
Arra gondolok, hogy otthon milyen laza...
Ígérem jó leszek, csak menjek má" haza!
Kutatom okait, de nem kell messze menni,
a hétfőt minden naptárból ki kéne venni.
Elkezdődik vele a monoton sok munka,
Kilenc óra sincs, s már mindenki megunta!
A mai rímfaragás csak azért jött ám létre,
hogy ki még nem tette, mosolyogjon végre,
Mindjárt itt a holnap és eljön majd a kedd,
Éppen itt az idő, hogy lábad haza szedd!
nagyon lol :D
http://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=33452