én utcáról beszéltem a fékes témában, és a kanyarba nézek nem magam elé idővel pályán is alakítok 20 éves vagyok van még időm nem sietek sehova, csak ezt nem értem ez másnak miért nem tetszik , sőt továbbmegyek mi köze hozzá?...
Férfias voltam, vakmerő, szabad és hosszú hajam volt. A feleség ismerkedett meg velem, és nem fordítva. A feleségem valósággal üldözött a szerelmével.
Mindegy, hogy hova mentem, ő már ott volt. Ennek már 12 éve.
Akkoriban egy megrögzött motoros voltam, csak fekete pólót, kopott farmert és motoros csizmát hordtam, és hosszú hajam volt.
Természetesen volt öltözékem a különleges alkalmakra is. Olyankor fekete pólóban, kopott farmerban és fehér tornacipőben jelentem meg. A házimunka csak gond volt, amit, ha csak lehetett, elkerültem. De szerettem magam és az életem.
Így ismerkedett meg velem. "Te vagy az álompasim. Olyan férfias vagy, olyan vad és szabad."
Hamarosan véget ért a szabadság, mert úgy döntöttünk, hogy összeházasodunk. Miért is ne, férfiasan vakmerő voltam, majdnem szabad és hosszú hajam volt. Mindenesetre csak az esküvőig. Nem sokkal előtte hallom, hogy mondja: "Legalább fodrászhoz elmehetnél, végül is jönnek a szüleim az esküvőre." Órákkal - nem napokkal - és végtelen könnyekkel később beleegyeztem. Egy rövid divatos frizurát vágattam magamnak, mert mégiscsak szerettem őt. És akkor mi van. Férfias voltam, vakmerő, majdnem szabad és a fejemre nőtt.
Olyan kedves voltam. "Szívem, úgy szeretlek, ahogy vagy" - susogta nekem. Az élet rendben volt, bár a fejem kicsit fázott. Békés közös létek hetei következtek, amíg a nejem egy nap egy nagy táskával a hóna alatt megjelent előttem. Hozott egy inget, egy kötött mellényt/pulóvert (már a szó hallatára is futkos a hideg a hátamon) és egy új nadrágot és azt
mondta: "Kérlek, próbáld fel ezeket." Napokkal, hetekkel - nem hónapokkal - és végtelen papírzsebkendővel később engedtem, és hordtam az inget, a kötött cuccot és a szövetnadrágot.
Majd jött a fekete cipő, zakó, nyakkendő és divatkabát. De én férfias voltam, vakmerő, halálcsinos ,és a fejemre nőtt.
Aztán következett a legnagyobb harc. A harc a motorért. Igazából nem tartott sokáig, mert a fekete öltönyben, ami mindig csíp és szúr, nemigazán lehet harcolni. És még a lakkcipő is nyomta a lábam, ami szintén megpuhított. De nem baj, férfias voltam, nyárspolgár, majdnem szabad, egy kombit vezettem és a fejemre nőtt.
Az évek során jöttek a harcok, amiket a könnyek tengerében mind elveszítettem. Mosogattam, vasaltam, bevásároltam, slágereket tanultam meg kívülről, vörösbort ittam és vasárnaponként sétálni mentem. És akkor mi van - gondoltam én. Papucs lettem, rab, szarul éreztem magam és a fejemre nőtt.
Egy szép napon a feleségem elém állt becsomagolt bőröndökkel a kezében és azt mondta: "Elhagylak." Teljesen meglepődve kérdeztem, hogy "Miért?
Már nem szeretlek, mert úgy megváltoztál. Már nem az a férfi vagy, akit valaha megismertem."
Nemrég összefutottam vele. Az "új" pasija egy hosszú hajú motoros szakadt farmerban, tetoválásokkal, aki lesajnálóan nézett rám.
Azt hiszem, hogy küldök neki egy sapkát... Hogy később ne fázzon a feje.
pályán a motorfék az teljes mértékben időveszteség...húzod amig mered aztán plusz még egy picit,majd beleállsz a fékbe...el kell hinni hogy befordulsz..mert soha nem oda kell nézni ahová menni fogsz hanem ahová menni akarsz...ez a pontos bekormányzás titka..baszhatod az akármilyen futóművet és az 582 lóerőt és az überfasza féket is,ha hamarabb fékezel mert nem hiszed el hogy az ott még befér...persze nem árt lassan tologatni kifele a hátárokat,ha nem akarod megkarcolni a tanksapkát.
ennek a videonak az elején lehet látni 30 sec-nél egy elbaszott hátsófékes sikánt.tisztán látszik az ellenkormányzásnál hogy picit megindult a hátulja és mielőtt még jó lett volna,beparáztam és inkább kiengedtem... http://www.sportmotor.hu/motor...
az erős féktáv az a célegyenes vége 6.majdnem tiltásnál 180 as virtuális tábla környékén van,valamint a sikán előtt ahol elég durván megy vissza a 4.-ből 2.-be.Eddig a ringen az egyetlen hibám az mindig a sikánnál volt-igaz az vagy 10x
no meg a 2es kanyarban,de ott mindíg az összekócolodott váltó tréfált meg.hátsó fék amugy tud valami időt hozni a becsúsztatás miatt,de amíg meg nem tanulod rendesen addig inkább időt veszítesz vele.persze közúton más a helyzet.
hát én erős féktávokon kívül sehol nem használtam még hátsóféket,de még az is annyira bizonytalanul megy hogy nem baszkodtam nagyon vele mert csak bezavart a visszaváltogatás anti hipp hopp nélkül és elsőfék kombinációba..
Az nagy valószínűséggel annyit fog. Tapos belle teljes erőből menet közben és ha nem blokkolja a kereket akkor szar. Egyébként több nem kell mert nincs haszna.
Mindegy, hogy hova mentem, ő már ott volt. Ennek már 12 éve.
Akkoriban egy megrögzött motoros voltam, csak fekete pólót, kopott farmert és motoros csizmát hordtam, és hosszú hajam volt.
Természetesen volt öltözékem a különleges alkalmakra is. Olyankor fekete pólóban, kopott farmerban és fehér tornacipőben jelentem meg. A házimunka csak gond volt, amit, ha csak lehetett, elkerültem. De szerettem magam és az életem.
Így ismerkedett meg velem. "Te vagy az álompasim. Olyan férfias vagy, olyan vad és szabad."
Hamarosan véget ért a szabadság, mert úgy döntöttünk, hogy összeházasodunk. Miért is ne, férfiasan vakmerő voltam, majdnem szabad és hosszú hajam volt. Mindenesetre csak az esküvőig. Nem sokkal előtte hallom, hogy mondja: "Legalább fodrászhoz elmehetnél, végül is jönnek a szüleim az esküvőre." Órákkal - nem napokkal - és végtelen könnyekkel később beleegyeztem. Egy rövid divatos frizurát vágattam magamnak, mert mégiscsak szerettem őt. És akkor mi van. Férfias voltam, vakmerő, majdnem szabad és a fejemre nőtt.
Olyan kedves voltam. "Szívem, úgy szeretlek, ahogy vagy" - susogta nekem. Az élet rendben volt, bár a fejem kicsit fázott. Békés közös létek hetei következtek, amíg a nejem egy nap egy nagy táskával a hóna alatt megjelent előttem. Hozott egy inget, egy kötött mellényt/pulóvert (már a szó hallatára is futkos a hideg a hátamon) és egy új nadrágot és azt
mondta: "Kérlek, próbáld fel ezeket." Napokkal, hetekkel - nem hónapokkal - és végtelen papírzsebkendővel később engedtem, és hordtam az inget, a kötött cuccot és a szövetnadrágot.
Majd jött a fekete cipő, zakó, nyakkendő és divatkabát. De én férfias voltam, vakmerő, halálcsinos ,és a fejemre nőtt.
Aztán következett a legnagyobb harc. A harc a motorért. Igazából nem tartott sokáig, mert a fekete öltönyben, ami mindig csíp és szúr, nemigazán lehet harcolni. És még a lakkcipő is nyomta a lábam, ami szintén megpuhított. De nem baj, férfias voltam, nyárspolgár, majdnem szabad, egy kombit vezettem és a fejemre nőtt.
Az évek során jöttek a harcok, amiket a könnyek tengerében mind elveszítettem. Mosogattam, vasaltam, bevásároltam, slágereket tanultam meg kívülről, vörösbort ittam és vasárnaponként sétálni mentem. És akkor mi van - gondoltam én. Papucs lettem, rab, szarul éreztem magam és a fejemre nőtt.
Egy szép napon a feleségem elém állt becsomagolt bőröndökkel a kezében és azt mondta: "Elhagylak." Teljesen meglepődve kérdeztem, hogy "Miért?
Már nem szeretlek, mert úgy megváltoztál. Már nem az a férfi vagy, akit valaha megismertem."
Nemrég összefutottam vele. Az "új" pasija egy hosszú hajú motoros szakadt farmerban, tetoválásokkal, aki lesajnálóan nézett rám.
Azt hiszem, hogy küldök neki egy sapkát... Hogy később ne fázzon a feje.
http://www.sportmotor.hu/motor...
no meg a 2es kanyarban,de ott mindíg az összekócolodott váltó tréfált meg.hátsó fék amugy tud valami időt hozni a becsúsztatás miatt,de amíg meg nem tanulod rendesen addig inkább időt veszítesz vele.persze közúton más a helyzet.
úgy kanyarodok mit Vale
MICRON sportdob 2005-2006 636-ra eladó. Ár: 58 eFt.
70/773-8588
narancsra nem tudol 1et?
Látszik mennyit motoroztál eddig...
2. munkahenger oké?
3. nem forrt fel a fékfolyadék?
Zöld a Kawa,zöld a hányás,megy a motor,mint az áldás.
Egy-egy keró még az úton,meglocsollak benzintyúkom