ha csak a sebesrség számít :D most megfogtok ölni :D de aki lemaradós annak én ezt ajánlom : http://fototrend.hu/teszt/casi... elég durva,hogy már expo előtt is rögzít valamennyit .
Sonyericcson K750i. 2MP-es, autofókuszos kis kamera. Igazából ha van elég fény, ezt a minőséget simán produkálja.
Abban meg teljesen igaza van badzolinak, hogy nem minden a technikán múlik. Hisz nem a gép komponálja a képet, nem a gépnek vannak jó meglátásai, hanem a fotósnak. A technika másodlagos, az csak segíti a fotós munkáját, elképzelésének megvalósítását.
Lenyomtam durván 3000 képet ezzel a mobillal, mire meg tudtam venni a Nikont. Kiszolgálta magát, tönkre is ment már az expogombja, de remek volt arra, hogy alapvető dolgokat megtanuljak a fotózásról. Olvastam én is fotós könyveket kompozíciókról, különböző beállítási módokról, egyes szituációk által megkövetelt dolgokról. Ez nagyon fontos, mert ezek a fotográfia alapjai. És tanulhatók.
Aztán van az a része, ami nem annyira tanulható, és az már maga a fotós, az ő "lelki világa", ami hosszú idő és jópár ezer expo után lassan kialakul mindenkinél. Ha már ráismerni valaki fotójára a stílusa alapján, az mindenképp pozitív dolog szerintem.
Egyébként az is igaz, hogy aki sokat foglalkozik képalkotással, egy idő után már képkockákban látja a világot. Sétálsz az utcán és kompozíciókat veszel észre, vagy találsz ki. Mellékhatás, de nem feltétlenül káros!
ugyanezt ? :D nem hiszem ,hogy ez lett volna ez flickRen van csak asszem máshova nem raktam fel.
ez egy strobist "gyakorlat " igazából :D de ez még nem a végleges csak most nincs 2 vaku .
Nézd! Úgy azért könnyebb, ha van kialakult, vagy kialakulóban lévő képi látásmódod.
Én ugyan nem vagyok fotós, mert közel sem tartom magam annak, de mivel "társművészeti" alapképzettségem van (tv-s vagyok, dolgoztam elég sokat operatőrként is, meg tanultam filmelméletet, filmesztétikát, stb), ezeket könnyebb alkalmazni a fotós művészetre is. Technikailag van bőven nekem is tanulni valóm, de nagy előny, hogy az utcán járva is meg tudom találni a "képet".
Örök mondás: a téma az utcán hever. Csak nyitott szemmel kell járni. Akár ott is, ahol napi szinten közlekedsz.
Könyvekben érdemes utána nézni a kompozíciós "aranyszabályoknak", arányoknak, stb.
És ezeket nem is legújabb "digitális fényképezés"-t oktató könyvekben kell keresni, hiszen a kép "keretezése" nem technika függő.
És ha elkezdesz komolyabban fotózni, csinálj sok-sok tájfotót. Közben próbálgasd a beállításokat. Ugyanazt a témát fotózd le egy jól meghatározott beállítás sorozattal (de minden sorozatban csak 1 paramétert változtass: blende, idő, ISO, fehéregyensúly), majd otthon, monitoron hasonlítsd össze őket. És látni fogod, hogy mi, miért is történik tulajdonképpen...
Hát tanulni azt kell!Volt már vele egy tesztelésem,de nagyon tudatlan vagyok a beállítások terén ezért a képek több mint fele szar lett és a jók sem igazán lettek fájintossak! Ami megtekinthető a galériámba "ha már kanyarnál tarunk"címszó alatt.
Ácsi! Az alpha200 nem bridge, hanem DSLR gép! Nagy különbség!
Mellesleg olvasd el ezt a tesztet róla: sony a200 teszt
A 200as a Sony első DSLR gépének, az a100-nak az utóda, tehát már mentes a cég gyerekbetegségeitől (bár a sony régebben is csinált jó gépeket, csak nem DSLR kategóriában).
Majd één! :) minnyá mutatok is egynéhány telós képet! EzPLVagy ez!Esetleg...?:):)Jó abbahagyom! :) De ezen a gurulászáson pont nem volt fényképezöm, a hely viszont szép volt, szal maradt a 2Mp:)
Nem is nagyon gondolkodom,pont ezért akartam egy véleményt róla!Fogalmam sincs az ilyen bridge gépekről azt sem tudom mit jelent,nekem a gyorsaság a lényeg,mert a pillanatokról lemaradtam.
Erre egy javaslatom van: minél többet fotózni, minél több fotós könyvet olvasni, képeskönyveket nézegetni, kiállításokra járni.
Mint minden, ez is tanulható, de nem görcsösen. Eleinte próbálj meg leutánozni olyan képeket, amik tetszenek, hasonlítsd össze az eredetivel, tanulj a hibáidból. És meglátod, közben egyre többször fogsz saját képet is látni, csinálni.
Nem köt bele senki semmibe:P csak egy kis vidámság a hétköznapokba! Mint ahogy irtam, és irtad, nem akarsz profi fotós lenni, viszont jó képeket akarsz csinálni! Akkor sztem egy bridge gép is teljesen megfelel! Átmenet a kompakt és a tükrösök között! Ha van valami kérdésed ezekkel kapcs, finepix S1500 és S2000ről van tapasztalatom; nicon canon 1értelmüen No.1; sonyrol nincs tapasztalatom, viszont olyan "átlagosak" a vélemények... nem rossz, de annyiért sztem van jobb is...
Igazából csak azért esett a választás a sonyra,mert tudok egyet olcsón,garanciával,két obival plusz minden tartozékával táskával 85-ért és az én ultra amatőr tudásomhoz talán illene!Sok pénzt meg nem szeretnék ebbe a dologba lapátolni,mert csak magam örömére kellene!
Én azt várom, hogy mikor fog valaki a telefonja fényképezőgépével kapcsolatban kérdezni...
Egyébként szerintem egy jó képhez (a jót nem technikailag, hanem a pillanat visszaadása, egy hangulat elcsípése, egy érzelem továbbadása szempontjából értem) nem feltétlenül kell a milliós felszerelés. Tény, hogy jó géppel egy kevésbé érdekes témából is ki lehet hozni dolgokat, de egy jól megtalált pillanatot egy telefonnal is le lehet úgy fotózni, hogy visszaadja a varázst.
Mert a fotózás mégiscsak alapvetően a pillanat művészete, mégha ez mostanában kezd is eltolódni a Photoshop mágusok képei felé...
A Sony gépekkel sem fogsz mellé, a 200-as, 300-as szettek ár/érték aránya igen jó. A vázakat a Minoltától vették, ezért Minolta kompatibilisek az objektívek, amiket az utóbbi időben elég olcsón lehet beszerezni használtan. És Minolta bajonettel nagyon sok cég gyártott objektíveket. Persze meg kell nézni, hogy vannak-e már USM technológiás, vagy ehhez hasonló optikáik, mert a rlgebbi, motorosak kicsit lassúak sportfotózáshoz.
Ha sportfotózni akarsz (autó, motor pláne!), akkor mindenképpen Canon, vagy Nikon, de nem a kitobikkal, mert azok szintén nem valami gyorsak...
Ami a Sony ellen szól, hogy nagyon "új" és emiatt minden kiegészítő szinte csak újban érhető el, míg Canon, vagy Nikon kiegészítőkkel tele van az összes hirdetős oldal (markolat, makro, vagy teleadapterek, vakuk...).
Abban meg teljesen igaza van badzolinak, hogy nem minden a technikán múlik. Hisz nem a gép komponálja a képet, nem a gépnek vannak jó meglátásai, hanem a fotósnak. A technika másodlagos, az csak segíti a fotós munkáját, elképzelésének megvalósítását.
Lenyomtam durván 3000 képet ezzel a mobillal, mire meg tudtam venni a Nikont. Kiszolgálta magát, tönkre is ment már az expogombja, de remek volt arra, hogy alapvető dolgokat megtanuljak a fotózásról. Olvastam én is fotós könyveket kompozíciókról, különböző beállítási módokról, egyes szituációk által megkövetelt dolgokról. Ez nagyon fontos, mert ezek a fotográfia alapjai. És tanulhatók.
Aztán van az a része, ami nem annyira tanulható, és az már maga a fotós, az ő "lelki világa", ami hosszú idő és jópár ezer expo után lassan kialakul mindenkinél. Ha már ráismerni valaki fotójára a stílusa alapján, az mindenképp pozitív dolog szerintem.
Egyébként az is igaz, hogy aki sokat foglalkozik képalkotással, egy idő után már képkockákban látja a világot. Sétálsz az utcán és kompozíciókat veszel észre, vagy találsz ki. Mellékhatás, de nem feltétlenül káros!
ez egy strobist "gyakorlat " igazából :D de ez még nem a végleges csak most nincs 2 vaku .
Én ugyan nem vagyok fotós, mert közel sem tartom magam annak, de mivel "társművészeti" alapképzettségem van (tv-s vagyok, dolgoztam elég sokat operatőrként is, meg tanultam filmelméletet, filmesztétikát, stb), ezeket könnyebb alkalmazni a fotós művészetre is. Technikailag van bőven nekem is tanulni valóm, de nagy előny, hogy az utcán járva is meg tudom találni a "képet".
Örök mondás: a téma az utcán hever. Csak nyitott szemmel kell járni. Akár ott is, ahol napi szinten közlekedsz.
Könyvekben érdemes utána nézni a kompozíciós "aranyszabályoknak", arányoknak, stb.
És ezeket nem is legújabb "digitális fényképezés"-t oktató könyvekben kell keresni, hiszen a kép "keretezése" nem technika függő.
És ha elkezdesz komolyabban fotózni, csinálj sok-sok tájfotót. Közben próbálgasd a beállításokat. Ugyanazt a témát fotózd le egy jól meghatározott beállítás sorozattal (de minden sorozatban csak 1 paramétert változtass: blende, idő, ISO, fehéregyensúly), majd otthon, monitoron hasonlítsd össze őket. És látni fogod, hogy mi, miért is történik tulajdonképpen...
http://indafoto.hu/albikepei/m...
Mellesleg olvasd el ezt a tesztet róla:
sony a200 teszt
A 200as a Sony első DSLR gépének, az a100-nak az utóda, tehát már mentes a cég gyerekbetegségeitől (bár a sony régebben is csinált jó gépeket, csak nem DSLR kategóriában).
Mint minden, ez is tanulható, de nem görcsösen. Eleinte próbálj meg leutánozni olyan képeket, amik tetszenek, hasonlítsd össze az eredetivel, tanulj a hibáidból. És meglátod, közben egyre többször fogsz saját képet is látni, csinálni.
Egyébként szerintem egy jó képhez (a jót nem technikailag, hanem a pillanat visszaadása, egy hangulat elcsípése, egy érzelem továbbadása szempontjából értem) nem feltétlenül kell a milliós felszerelés. Tény, hogy jó géppel egy kevésbé érdekes témából is ki lehet hozni dolgokat, de egy jól megtalált pillanatot egy telefonnal is le lehet úgy fotózni, hogy visszaadja a varázst.
Mert a fotózás mégiscsak alapvetően a pillanat művészete, mégha ez mostanában kezd is eltolódni a Photoshop mágusok képei felé...
Ha sportfotózni akarsz (autó, motor pláne!), akkor mindenképpen Canon, vagy Nikon, de nem a kitobikkal, mert azok szintén nem valami gyorsak...
Ami a Sony ellen szól, hogy nagyon "új" és emiatt minden kiegészítő szinte csak újban érhető el, míg Canon, vagy Nikon kiegészítőkkel tele van az összes hirdetős oldal (markolat, makro, vagy teleadapterek, vakuk...).