Imolában már nem először dől el a világbajnokság. Ne menjünk messzebb, Corser tavalyi győzelme is az olasz pályán vált kétségtelenné. Bayliss fölényes, cirka 87 pontos előnnyel érkezett Imolába és már csak négy futam volt hátra. Ráadásul mióta superbike versenyt rendeznek ezen a pályán, a Ducati kilenc versenyből ötöt nyert és összességében tizenhat dobogós hellyel büszkélkedhet. Szóval tervezni sem lehetett volna precízebben. Bayliss az elvárásoknak megfelelően látott munkához és ugyan az időmérőkön nem remekelt de a döntő Superpole köre brilliánsra sikerült. 1’48.804-es ideje új pályacsúcs és ezzel megoldhatatlan feladat elé állította üldözőit. Még a második leggyorsabb Toseland is majd’ hat tizedet kapott az ausztráltól! „Sikerült egy jó Superpole-t összehoznunk de Imola nagyon nehéz pálya. Kifejezetten technikás és a felülete is különös szóval keményen dolgoztunk a motoron azért, hogy azt tegye amit szeretnék Őszintén szólva az edzés végére jöttünk rá mi is az amit keresünk. Pontosan az edzés végén, ahogy rátaláltunk egyből jól éreztem magam a motoron. Tudtam, hogy jó kört fogok menni, de nem voltam biztos az 1’48-ban. Most eléggé bízok magamban és jópár kört megtettem a versenygumikkal is. Az a helyzet, hogy a bajnokságban jelenleg jól állok és örülök a pole-nak is. Várunk és meglátjuk hogy alakulnak a dolgok holnap de az biztos, hogy érdekes lesz.” - nyilatkozta Bayliss. Az első sorba került még Pitt és Corser míg a mögülük indulhatott másnap Kagayama, Neukirchner, Haga és Barros.
Barros kitúnő formában
A rajtnál Bayliss jött el a legjobban de az első két sor kitűnően katapultálva követte. Az első körben aztán Kagayama és Neurkirchner ütközött és mindketten kicsúsztak, ezzel Corser maradt az egyedüli Alstare-pilóta, de neki sem volt szerencséje. Már a verseny elején hibázott és kiment a fűre ahonnét a tizenhatodik helyre tudott csak visszaállni, később ezt még egy bakival megfejelte és végül feladta a versenyt. „Pár kör után üreset váltottam egy balkanyarhoz vezető lejtőn és ki kellett mennem a fűre, hogy a motoron maradhassak és vissza tudjak térni. A következő körben ismét találtam pár üreset és az egész kezdett eléggé ijesztővé válni mivel nem tudtam, mikor és hol fog a motor újra találni egyet. Még párszor megtörtént aztán úgy döntöttem inkább kimegyek a boxba mintsem buknék, ezzel annyi is volt az első futamnak.” - magyarázta Corser. Az élre közben Pitt került, aki újra elvette a legjobb Yamahás szerepét Hagától. A kilencedik körben Toseland vette át a vezetést Baylisstól akit immár Barros szorongatott. Három körrel később közvetlen Honda-belharc alakult ki az élen, amiből a brazil ex GP-menő jött ki jobban és ahogy átvette a vezetést azon nyomban látványosan kezdett elhúzni. Bayliss kezdett visszaesni, valószínűleg nem akart fölösleges kockázatot vállalni és úgy járni, mint 2002-ben. Végül Barros nagyjából négy másodperces előnnyel megszerezte élete első Superbike-győzelmét, Bayliss pedig még Hagát is szó szerint elengedve az ünnepléshez készülődött. „Az első futamban két bukás is hátráltatott. Így nem tudtam elszökni az élvonallal. Éppenhogy ki tudtam védeni Xaust aztán csak behúztam a fejem, hogy beérjem az elöl lévőket. Tudtam, hogy az utolsó kör kritikus lesz a gumiknak ezért jó volt, hogy végig gyors köröket mentem és el tudtam szakadni az élvonal maradékától.” - mondta Barros. Toseland magabiztosan második lett Pitt előtt, Hagát pedig Bayliss gyakorlatilag elengedte az utolsó kanyar kijáratánál, mivel az új bajnok a célegyenesben lecserélte sisakját és felvett egy 1-es számozású pólót. A legjobb Kawasakis Nieto lett aki a hetedik helye futott be Muggeridge előtt.
A második futamban ismét Bayliss jött el a legjobban de Corser most sem adta fel és igyekezett tapadni a már felszabadult bajnokra. De a Haga-Pitt Yamahás duó eléggé betartott a tavalyi bajnoknak, sőt, idővel Xaus és Toseland is megelőzte a Suzukist, ráadásul Toseland mögött újra a Barros-expressz száguldott. A brazil ha lehet még agilisebben motorozott, mint az első futamban azonban pechjére ezúttal túlságosan hátulról, a tizenkettedik helyről kezdte a rajt utáni felzárkózást. Ettől függetlenül sorban szórta az 1’50-es időket és precízen előzgette a többieket, a tizennyolcadik körben mind Pittet mind az épp második helyen futó Kagayamát megelőzte. Három körrel a vége előtt Baylissnek majd’ 3.5 másodperces előnye volt amit Barros a befutóig 1.4-re redukált! A Ducatis azért magabiztosan megnyerte a futamot illő módon ünnepelve frissen megszerzett bajnoki címét és Barros is elégedett lehetett a második hellyel. „Nagyon örülök, hogy a Ducati Xerox-nak megnyertem a bajnoki címet. Egész évben keményen dolgoztunk, a szezon második felében ugyan volt egy kis hullámvölgyünk de végülis csak keményebben kellett húznom a gázt. Jól rajtoltam az első futamon, nagyon nyerni akartam de azt hiszem mellényúltunk a hátsó gumi kiválasztásánál és a vége felé eléggé szenvedtem és örültem, hogy csak Pitt előzött meg, igaz aztán Norit is elengedtem. Nagyon sűrű volt ez a mai nap az egész Ducati gyár számára de köszönöm mindenkinek, aki ezt a győzelmet lehetővé tette; mindenekelőtt a Xerox-nak és a Shell Advance-nak, Imolában győzni nagyon különleges. Nagyszerű csapatom van, imádnivaló motorom és meg akartam nyerni a második versenyt, hogy felkerüljön a hab a tortára!” - nyilatkozta Bayliss a hétvége zárásaként. Kagayama legjobb Suzukisként a harmadik lett, míg Pitt épp lecsúszott a dobogóról. Corser egészen a kilencedik helyig csúszott hátra ezzel Barros mögé került a pontversenyben, Toseland pedig újabb egy pontot hozott Hagán aki 293 pontjával jelenleg a pontverseny harmadik helyén áll. A végső második helyért ők ketten fognak összecsapni jövő hétvégén Magny-Cours-ban, míg Barros a negyedik helyért küzdhet a 239 pontos Pittel.
Charpentier kapaszkodik
A hatszázasoknál legutóbb a sérülései révén nem túl jó formában lévő Charpentier gyakorlatilag Curtain-nek ajándékozta a bajnoki címet mikor az Eurospeedway-en kiállt. Curtain élt is a lehetőséggel és taktikusan versenyezve beérte a második hellyel így már 27 pontnyi előny birtokában várhatta Imolát. Charpentier azonban alighanem magához tért Olaszországban, mert újra a szezon eleji formáját csillogtatta, bár lehet, hogy későn. Sofuogluval párban uralták az időmérőket, a harmadik leggyorsabb Fujiwara 1.2 másodperccel volt lassabb mint Charpy! Curtain csak a negyedik leggyorsabb volt további plussz 1 tizeddel a japánhoz képest. A versenyen sem alakult másként a dolog: a két fehér-kék Honda elhúzott és Curtain hiába próbált meg mindent, végül csak harmadik lett. „Mindent megtettem ami tőlem tellett de a hátsó gumi egyszerűen nem tapadt eléggé ahhoz, hogy Sebastiennel és Kenannel felvegyem a versenyt. Nem tudom miért, a hőmérséklet vagy a gumi volt az oka de elég hosszú és magányos volt a versenyem. Csalódott vagyok, mert nem tudtam Sebastiennel menni, de ha valaki a szezon elején azt ajánlja, hogy az utolsó fordulóra 18 pontos előnnyel érkezhetek simán elfogadtam volna.” - mondta a veterán ausztrál Yamahás. A futam érdekessége volt egyébként, hogy Sofuoglu jó ideig vezetett és Charpentier-t gyakorlatilag előreengedte. A török titán időnként gyorsabbnak tűnt csapattársánál de egészen nyilvánvaló volt, hogy akkor sem fogja megelőzni, ha lenne rá lehetősége, azzal ugyanis a francia bajnoki esélyeit valószínűleg véglegesen lerendezte volna. Negyedik Vizziello lett De Angelis és Parkes előtt. A pontversenyben jelen pillanatban Charpentier hátránya 18 pont, ami azt jelenti, hogy a végső felállás akkor változik ha Curtain bukik vagy teljesen elfelejt motorozni. Erre kevés az esély, hiszen Curtain tavaly második lett Magny-Cours-ban, de ne legyenek kétségeink! Charpy és a Ten Kate Honda mindent meg fognak próbálni. - torro
Kapcsolódó anyagok: