Ügyesen gondolták újra a koncepciót, kiszűrve a korábbi, hasonló felépítésű vasak hiányosságait. A dupla első felfüggesztés és a kettős abroncsozás főként csúszós körülmények között és az úthibákkal tarkított szakaszokon jelentenek előnyt, ám a tulajdonosok nem feltétlenül díjazták a két mázsa feletti saját tömeget, illetve a vaskos, széles felépítést, ami az automata háromkerekűeket jellemezte. Nem is csoda, hiszen urbánus környezetben pont a csekély súly és a filigrán felépítés jelent valódi előnyt a nagymotorokkal, illetve a többi járművel szemben.
Ideális városlakó - így jellemzi a Yamaha az új, százhuszonötös robogót, a Tricity-t
Így hát a japánok igyekeztek alapos fogyókúrára fogni a Tricityt, ezért a csinos plasztik burkolat alatt csak egy nyolcadliteres, 11 lovas blokk dolgozik, ezáltal a háromkerekű tömegét még éppen százötven kiló alatt tudták tartani. A kétszelepes, négyütemű erőforrás elektronikus benzinbefecskendezőn keresztül táplálkozik a közel hétliteres tankból, s a modell a Thaiföldre kiszervezett gyártásnak köszönhetően valószínűleg igencsak versenyképes árral száll szembe a távol-keleti és európai riválisokkal.
Elöl 14-es, míg hátul 12 colos kerekek találhatók, mindössze kilenc és tizenegy centis széles abroncsokkal, s mindhárom könnyűfém felnin tárcsafék dolgozik, így a kategóriában egyedülálló módon - akárcsak egy nagymotoron - három tárcsa és féknyereg felel az apró robogó lassulásáért.