A Yamaha európai részlegének vezetője úgy nyilatkozott, hogy még soha nem volt ilyen fontos a jövő lehetséges üzemanyagainak kifejlesztése, hiszen ezen múlhat, hogy mennyi ideig készülhetnek belső égésű erőforrások Európában. Mivel egyes tagállamokban már 2035-ben betiltanák a benzines kétkerekűek forgalmazását, sürgős megoldásra van szükség.
Eric de Seynes az alternatív üzemanyagokról
A négy japán márka nemrég frigyre lépett, hogy a cégek közösen rukkoljanak elő alternatív, elsősorban hidrogénhajtású járművekkel, melynek első gyümölcsét nemrég mutatták be – ez volt a Kawasaki HySE modellje.
Alighogy lehullt a lepel az új Kawáról, a Yamaha bejelentette, hogy idén februárban a Miami Nemzetközi Hajókiállításon bemutatkozik a vállalat új, V8-as, hidrogénüzemű prototípusa is. Úgy tűnik hát, hogy ez lehet a motorok fejlődésének következő lépcsőfoka, ám de Seynes felhívta a figyelmet a hátrányaira is:
Ez lehet a jövő, de napjainkban a hidrogén előállításához rengeteg energiára van szükség. Vagyis amíg nem nő jelentősen a megújuló forrásból származó energiatermelés, addig a tömegesen elterjedő hidrogénhajtás csak álom marad. Azt már tudjuk, miként működnek az alternatív üzemanyaghoz fejlesztett motorjaink, de más kérdés, miként lesz ebből „valóság”, azaz hogyan vásárolják meg és tárolják ügyfeleink a hidrogént. A hidrogén cseppfolyósítása megoldhatná a problémát, de mivel a forráspontja kis híján -253 fok, ez szintén nem járható út...
Ezzel arra utalt a szakember, hogy nagyjából háromszoros helyigénye van a hidrogénnek a benzinnel összevetve, így fennáll a veszély, hogy a motorok mérete, tömege túlzó lesz vagy vice versa – a jelenlegi kialakítás mellett drasztikusan csökken a hatótáv. – Hasznos a közösen végzett munka a többi gyárral, hogy együtt tökéletesítsük a technikát, amíg a piac készen nem áll a hidrogénüzemű járművek elterjedésére. De addig is, rövid távon a nagy motorkerékpároknál a belső égésű erőforrás a legjobb választás, ami jelenleg elérhető – szögezte le az MCN-nek.
A szintetikus üzemanyag a jövő?
Úgy látja, megoldásként a szintetikus üzemanyag jöhet szóba, amit azzal indokolt, hogy a Japán Autógyártók Szövetségének tanulmánya szerint
az olajmezők felkutatása, a kitermelés, a finomítás és a szállítás összességében legalább felét teszi ki a közlekedés CO2-lábnyomának, tehát a jelenlegi motorkerékpárok kibocsátása 50%-kal csökkenhetne, ha a felhasználás közelében állítanák elő a jövő alternatív üzemanyagát. Ráadásul a motorok is egyre kevésbé terhelik a környezetet, hiszen éppen idén januárban lépett életbe a még szigorúbb, Euro 5+ környezetvédelmi norma a kétkerekűeknél.
Azt is leszögezte, hogy ha az akkumulátor-technológiában nagy áttörést tudnak elérni, azzal egy csapásra kijelölik az utat a jövő járműveinek. Egyébként a kis teljesítményű, főként városi használatra tervezett robogóknál ez már gyakorlatilag megvalósult, és Seynes nem győzte hangsúlyozni ennek előnyeit:
Napi 50-80 kilométerre jó választás az elektromos motor, két okból is. Egyrészt így mérsékeljük a lokális károsanyag-kibocsátást a nagyvárosokban, ahol rengeteg ember él, és még ennél is fontosabb, hogy jelentősen csökken a zajterhelés. Utóbbi talán még fontosabb, és ezért a járművek zajkibocsátását muszáj szabályozni
– tette hozzá a Yamaha európai részlegének vezetője.