Olvasónk, Pető Zsolt hívta fel a figyelmünket rá, hogy az egyik speciális útjavító gép munkája után kimondottan nehéz, veszélyes az adott szakaszon motorozni, amíg azt a forgalom résztvevői „meg nem tisztítják". Elmondása szerint a javítás során a látszólag kész felületre további pár milliméter vastagságban apró, rostált vagy zúzott kavicsot hintenek, mely a jellemző 30-40 km/órás korlátozás ellenére is veszélyforrás lehet. Felkerestük hát az illetékeseket, hogy első kézből kapjunk pontos válaszokat a kérdésre: miért is van szükség efféle technológiára a karbantartások során?
A burkolat élettartamát az Útügyi Műszaki Előírásoknak megfelelő technológiával, úgynevezett felületi bevonatkészítéssel hosszabbítjuk meg - mondta el Pécsi Norbert Sándor a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs osztályvezetője. A fenti megoldásra akkor kerül sor, ha a kérdéses burkolaton sűrű repedések, felületi hámlások keletkeztek, amelyek csekély mélységük folytán egyszerű kátyúzással gazdaságosan nem javíthatók.
Az előkészített terepre bitumenemulziót permeteztünk ki - folytatta -, ez „ragasztja” össze az apró zúzott követ a burkolattal, valamint tömíti el a keletkezett repedéseket, elállva a beszivárgó víz útját a szerkezet belseje felé. Erre az emulzióra szórt zúzalékból készítünk bevonatot, lezárva a burkolat repedéseit, amivel késleltethető a további állagromlás.
Hamar megvan, de egy hétig köt...
A javítások után tapasztalt „kavicsok" valójában innen származnak, ugyanis a technológia jó gépesítettsége ellenére sem megoldható, hogy minden zúzalékszem beágyazódjon a kipermetezett ragasztóanyagba. Másrészt indokolt is, hogy több zúzalék jusson fel, mint amennyit azonnal képesek vagyunk bedolgozni, mert a bitumenemulzió több napi kötése miatt eleve kell némi felesleggel számolnunk. Ebből adódóan a munka elvégzése után sebességkorlátozásra van szükség a felületkezelt szakaszokon, mert a leszórt zúzalékból kipörgő szemek egy részét felcsaphatja a járművek abroncsa. Sok éves gyakorlatunk szerint 30-40 km/órás sebesség megválasztása esetén a felverődés valószínűsége lényegesen lecsökken. Tapasztalataink alapján elmondhatom, hogy ez a felületzárási technológia akár évekre is ellenállóvá teheti az utat a kátyúképződéssel szemben, ráadásul gyors és költséghatékony, ezért gyakori a felújítások során - zárta indoklását a Magyar Közút kommunikációs osztályvezetője.
A válaszokból egyértelműen kitűnik, hogy a javítási munkálatok során „mellékhatásként" a törmelék felverődésével számoltak, ezért is tartják fontosnak a sebességkorlátozást, s az a célzott kérdés ellenére sem merült fel, hogy milyen biztonsági kockázatai vannak, ha egy motoros mondjuk éjszaka, sötétben ér a zúzalékkal alaposan megterített szakaszra. Az egy nyomon futó járművek, legyenek felszerelve bármilyen menetbiztonsági extrával, sokkal érzékenyebben reagálnak a megváltozott útviszonyokra, mint a négykerekűek, ezért csak javasolni tudjuk, ha útjavítások közelében ilyen 30-as korlátozással találkoztok, mindig vegyétek komolyan, még ha a többi közlekedő általában lazán is értelmezi az efféle regulákat. Friss aszfaltozás nyomait látva csökkentsétek a sebességet, keresve azt a nyomot, melyet már letakarítottak az autók kerekei, hogy a fennmaradt kátyúk, szintkülönbségek vagy egyéb okok miatt fékezve se kerüljetek bajba, és biztonságosan áthajthassatok a kérdéses részen. Fontos megjegyezni, hogy a karbantartás során kipermetezett bitumenemulzió a végleges ragasztóképességét csak körülbelül egy hét múlva éri el, ezért a felújítások közelében a gépek levonulása után is fokozott óvatossággal kell közlekednünk.