A motorosok rémálma a kátyús, hullámos aszfalt, mivel az úthibák különösen veszélyesek a kétkerekűekre. Köztudott, hogy bármilyen gondos is a kivitelezés, a drágán megépíthető aszfalt- és betonutak felülete idővel tönkremegy, a rossz kopóréteg foltozása, illetve cseréje viszont csak ideig-óráig szavatolja a kátyúmentességet. Vajon van jó megoldás? Úgy tűnik, igen!
A kátyújavítás legújabb technikája: az öngyógyító beton
Nyolc évvel ezelőtt járta be a világsajtót a hír, hogy Nemkumar Banthia, a British Columbia Egyetem indiai születésű professzora öngyógyító beton felhasználásával épített utat szülőhazájában, a Bangalore mellett található Thondebavi kisvárosban. Ugyan az öngyógyító beton viszonylag régóta velünk van, ám a szakember által felhasznált cement- és polimeralapú, szálerősítéses kompozitanyag újdonságnak számít. A létrehozott burkolatról kiderült, hogy nagyszerűen bírja a heves esőzéseket, a forróságot, és a rossz vízelvezetés következtében kialakuló erózió sem tesz benne kárt.
Mindemellett a szerkezet lényegesen ellenállóbb a repedéseket okozó erőhatásokkal szemben, ezenfelül elenyésző a karbantartási költsége, s a javítására fordítandó idő is rövidebb a megszokottnál.
Indiai és holland ötlet nyomán újrahasznosított műanyagból is készül út
A rossz úthálózatáról híres India a világ egyik legnagyobb robogópiaca, így különösen örülhettek az ottani motorosok, mikor Rajagopalan Vasudevan, a Thiagarajar Műszaki Főiskola kémiaprofesszora felfedezte, milyen jó útalapanyag készíthető kidobásra ítélt műanyagból. A szakember a kísérletei során rájött, hogy az eldobható poharak, hordtáskák, nehezen újrahasznosítható, többrétegű fóliák, továbbá a polietilén- és polipropilénhabok olvasztott állapotban remekül összefogják az apró kavicsokat és a bitument. Sőt, a műanyagnak hála jobb lesz az út szakítószilárdsága, tartósabbá és rugalmasabbá válik maga a felület, nem mellesleg a kátyúképződés esélye is mérséklődik, mivel az új kötőanyag megakadályozza, hogy az esővíz beszivárogjon a szerkezetbe.
Indiában eleddig nem kevesebb, mint 2500 kilométernyi új útnál alkalmazták ezt a technológiát, és a jövőben – tekintettel arra, hogy egyre több a műanyag hulladék – valószínűleg felgyorsul az építések üteme.
Hazai fejlesztések a jobb, tartósabb utakért
Négy éve számoltak be róla először, hogy nem hétköznapi kerékpárút készült Esztergomnál. Úgynevezett fotolumineszcens boroszilikát szemcséket ültettek gyantába, és ezt a masszát keverték az aszfalt felületébe. A speciális kristályok reggeltől estig feltöltődnek a nap fényével, sötétben pedig világítanak, ezáltal a külterületen tekergő részeken is jól látják a bringások és a robogósok, hogy merre haladhatnak. Azóta – többek között a Fertő-tónál és Zebegénynél – már világító útburkolati jelekkel is kísérleteztek, s egy ideje Vecsésnél és Balatonfűzfőnél is találkozhatunk – a fény által feltöltött szemcséknek hála – éjszaka is nagyszerűen látható felfestésekkel.
Két holland szakember, Anne Koudstaal és Simon Jorritsma nevéhez fűződik az előregyártott, moduláris PlasticRoads útszerkezet, melynek alapja szintén újrahasznosított műanyag. Hollandiában, Zwolle és Giethoorn városában fut már egy-egy ilyen, könnyen és gyorsan cserélhető elemekből kialakított kerékpárút, s az üzemeltetők nagyon kedvező tapasztalatokat szereztek velük. Túl azon, hogy az újrahasznosítás okán ez a megoldás roppant környezetkímélő, az üreges modulok nagy mennyiségű, négyzetméterenként akár 300 liter csapadék tárolására is képesek.
Tekintve, hogy a legószerűen összekapcsolódó elemek felületéről könnyen és gyorsan elszivárog az esővíz, nem alakulnak ki tócsák és nagy felületű pocsolyák, ezáltal a szintén veszélyes aquaplaning jelenséggel (ti. felúszik a jármű a vízfelületre és irányíthatatlanná válik) sem kell számolniuk az autósoknak és motorosoknak.
Hogyan termel áramot az útburkolat?
Megszokott látvány, hogy a házak, irodaépületek tetejét áramot termelő napelemek borítják, és belátható időn belül olyan útburkolatok is teret hódíthatnak, melyek szintén villamos energiával látják el környezetükben található lakásokat, ipari parkokat, szolgáltatókat.
Használt gumiból új aszfalt
Tavaly októberben vehették birtokba a közlekedők az M83-as 36 kilométeres szakaszát, melynek alap- és kötőrétegébe mintegy tízezer tonnányi környezetbarát és tartós gumibitument kevertek. A MOL Zrt. 2020-ban átadott, évente húszezer tonna kapacitású zalaegerszegi gyárából származó anyag azért előnyös, mert kisebb eséllyel keletkeznek kátyúk és nyomvályúk, ráadásul az eljárással többtonnányi, kidobásra ítélt gumiabroncs is újrahasznosul. A gumibitumen sem újdonság egyébként, az olajipari vállalat 2012 óta készít ilyet, azóta 750 ezer abroncsot dolgozott fel, s 180 kilométernyi útnál alkalmazta az alacsony környezeterhelésű bitument.
Már ma is számos országban megtalálható olyan, kísérleti célból épített úgynevezett energiaút, ami – a felületbe épített napelemeknek köszönhetően – delejt termel.
Arról se feledkezzünk meg, hogy ezeknél az utaknál akár a téli csúszásmentesítés költsége is megspórolható, tekintve, hogy az árammal felmelegíthető a felületet, ennek okán az nem fog csúszni havas, jeges időben. Gondoljunk csak bele, ez új távlatokat jelenthet a kétkerekűek használatában, hiszen a napelemes utakon megszűnik a téli motorozás egyik veszélyforrása! A mérnökök hosszú távú célja, hogy az ilyen energiautak alkalmassá váljanak elektromos járművek menet közbeni töltésére is.