A száraz műszaki adatoknál, vagyis a 106 lóerős csúcsteljesítménynél, a 68 Nm-es forgatónyomatéknál és a jól ismert 675 köbcentis hengerűrtartalomnál sokkal fontosabb, hogy merész, új külsővel leptek meg minket a Triumph mérnökei.
Az apró műanyag üléspúppal úgy fest a gép, mintha egyszemélyes sportmotor lenne, s nem kétséges, hogy a hasidom is remekül passzol a Triumph vonalaihoz, az idomos testvérről származó filigrán farkiképzés pedig igazi telitalálat, bár erről a Triumph tulajdonosok barátnőit sem ártana megkérdezni... Az általunk is kipróbált Triple tehát - ha lehet - még vonzóbb lett.
A külcsín mellett azonban nem elhanyagolható, hogy az Rx jelzés R tagja a jobbik felfüggesztésre és a harapósabb fékrendszerre utal, miként a gazdag műszaki tartalmat gazdagítja a szériában kínált gyorsváltó is.