Jogos az XE jelölés, ugyanis ez a változat tényleg otthonosabban mozog terepen, mint névrokona, ami főként abból fakad, hogy kereken öt centivel bőségesebb, 250 milliméteres rugóúttal büszkélkedhet, mely valóban kiemelkedő érték a kategóriában. A hosszabb rugóút egyben azt eredményezi, hogy az ülésmagasság is jócskán nőtt, az XC-n 840, az XE-n pedig 870 milliméterre kell felkapaszkodni a vezetőnek. Mindkét Scrambler mozgatásáról 1200 köbcentis, 90 lovas sorkettes gondoskodik, és nincs is nehéz dolga, elvégre az újdonságok mindössze 205, illetve 207 kilós száraztömeggel mérlegelnek.
Természetesen az erőforrás most is az alacsony fordulatszámon elérhető nagy forgatónyomatékra kihegyezett, így a 110 Nm már 3950-nél elérhető, s a csúcsteljesítményért sem kell 7500 fölé pörgetni a nyolcszelepes sorkettest. Az újdonságok bemutatóján kiderült, hogy a terepes XE két milliméterrel vaskosabb, 47-es csúszószár-átmérőjű Showa villát kapott, hátul pedig Öhlins rugóstagok dolgoznak, mindkét futóműelem húzó- és nyomófokozati csillapítása, valamint előfeszítése is állítható. Emellett lényeges különbség még, hogy az XE-ben kikapcsolható kanyar-ABS dolgozik, míg az XC-n hagyományos blokkolásgátló felügyeli a szegmensben etalonnak számító Brembo M50-ek munkáját.