Az idén életbe lépő rend szerint - a korábbi, ún. fekete matricás négykerekűek mellett - kiterjesztik a tiltást az EURO-2 minősítésű, azaz a jobbára 2000-es évjáratnál idősebb kocsikra is. Ez azonban csak a szmogriadó első fokozata, amiben mintegy 2-300 ezer fővárosi járműtulajdonos érintett.
Szintén újdonság, hogy a többlépcsős szmogriadó magasabb fokozata esetén az Euro-3 szabályait teljesítő dízeljárművek sem közlekedhetnek, vagyis így már a 2000 és 2005 között készült személyautókat és furgonokat is kitiltanák Budapestről. A tulajdonosok a forgalmi engedélyből és a KÖHÉM rendelet 5. számú mellékletéből tudhatják meg, hogy rájuk vonatkozik-e a korlátozás. Röviden összefoglalva: akinek a forgalmi V.9 rovatában négyes vagy annál kisebb szám szerepel, az sajnos nem használhatja a gépet szmogriadó esetén.
Többféle besorolás
Gyakran összekeverik a hazai, nullától kezdve összesen 17 osztályba sorolt környezetvédelmi jelzéseket a nemzetközi, EURO-1-től induló azonosítással, mivel a honi járművek jelentős része mindkét szisztéma szerint az első öt-hat kategóriába esik. Érdemes már a szmogriadó előtt utánajárni, hogy saját kocsink melyikbe is tartozik, mivel a kiterjesztett korlátozás a korábbi néhány tízezer autóval szemben csak Budapest vonzáskörzetében több százezres tömeget érint. A szerdai változás értelmében az első négy osztályba sorolt, azaz katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros és EURO-2 szerinti jóváhagyási jelű Dízel-motoros négykerekűek mindegyike parkolópályára kerül a riadó első fokozatának kihirdetésekor. Azon járművek kapcsán szintén elrendelhetnek korlátozást, melyek teljesítik az EURO-3 előírásait, vagyis mentesülnének a tiltás alól, de forgalmijukban a V.9 rovat mégis üresen áll (pl. a 2006 utáni nagymotorok többsége). Bár nem jellemző, hogy súlyosan szankcionálnák, ha valaki tévedésből megszegi a szmogriadó szabályait, érdemes tudni, hogy a törvény lehetőséget ad akár 150 ezer forintig terjedő bírság kiszabására, ha igazoltatáskor kiderül, hogy a kocsi vagy a motor a tiltott kategóriába esik.
A szerdai szavazás során felmerült, hogy a környezetvédelmi alapú szűrés helyett egyik nap a páros, míg másnap a páratlan rendszámú járművek közlekedhessenek, azonban a jelenlegi jogszabályok alapján ilyen tiltást nem lehet bevezetni. Az EURO-besorolás alapú rendszer bírálói többek között arra hivatkoztak, hogy módosítás után a rendőrségre túl nagy terhet ró a szabálytalanul használt járművek kiszűrése. Ez tulajdonképpen igaz, de az utcákat járó zsaruk valószínűleg könnyen megkülönböztetnek egy 8-9 éves és egy jóval 2000 előtt gyártott kocsit, vagyis a feladatuk csak a gyanúsan idős járgányok kiszűrése lesz. Arról nem beszélve, hogy az intézkedés pont a városlakók egészségvédelmét szolgálja, vagyis aki megpróbálja kijátszani, az tulajdonképpen a saját és családja kárára szennyezi tovább az amúgy is füsttel, porral telített levegőt.
Négy nap, négyezer halott
Szmogriadó esetén háromféle (egészségügyi, tájékoztatási és riasztási) küszöbértéket különböztetünk meg, ezek közül csak a harmadiknál kell attól tartani, hogy rövid idő alatt is veszélyezteti az emberi egészséget, ezért azonnali intézkedést követel. Ezt akkor kell elrendelni, ha három mérőállomáson, egy időben mért légszennyező anyag koncentrációjának három egymást követő egyórás átlaga meghaladja a küszöbértéket.
A budapesti korlátozás kapcsán a kétkerekűek számára jó hír, hogy a rendszám nélküli motorokat és robogókat egyáltalán nem érinti a szigorítás, ezért azok szmogriadó alatt is szabadon használhatók.